Kertbarát Hírlevél

48-49. hét - november 27-december 10.

Egy nagyon jó hírről tudok beszámolni kedves olvasóimnak: Szakter Ferenc - aki hamarosan kertészmérnök lesz - megkeresett, és megegyeztünk, hogy egyelőre a növényvédelem és tápanyaggazdálkodás témakörének időszerűségeiről ír rendszeresen és válaszol a kérdésekre. Ezenkívül néha másról is kapok tőle cikket.

Többen érdeklődnek néha a borászat teendőiről, melyről sajnos gyakorlati tapasztalataink hiánya miatt egyikünk se tud rendszeresen tájékoztatni, ezért kérem, hogy jelentkezzen aki segítségemre lenne.


Lapszemle

Kertbarát M.: 2000/11-12.

- Újra megnyílt az állatkert 88 éves pálmaháza 500 fajjal és fajtával.

- Sütőtökből készült receptek (leves, felfújt, almás-tökös tekercs, palacsinta).

- Aszaljunk sütőben! Érett, egészséges almát, körtét vágjunk vastag, egyenletes szeletekre, helyezzük sütőpapírral bélelt tepsibe és 4-6 óráig 60 C-on süssük, azaz szárítsuk. A sütő ajtaját hagyjuk résnyire nyitva. A tepsiben hagyjuk teljesen kiszáradni.

- "Nem mindennapi" címmel a West End City kertjéről olvashatunk. A beruházás nagyságát jól mutatja, hogy a kertbe 10 000 m3 földet hordtak fel, 500 idős fát és 15 ezer cserjét használtak fel. Költsége 800 millió ft volt. Aki még nem látta nézze meg!

Biokultúra: 2000/11-12.

- Régóta terjedő nézet, hogy a dió lombját nem érdemes komposztálni, mert növekedésgátló anyagot tartalmaz. Nos végre valaki kísérleteket végzett ennek igazolására.
Eredményei megdöbbentőek: "a komposztálás hatására a diófalevélben lévő növekedésgátló anyag átalakul, lebomlik, így a belőle készült komposzt a növények számára nem káros. A komposztált diófalevél azon felül, hogy nem okozott növekedési depressziót még a kontroll talaj eredményét is felülmúlta." Tehát komposztáljuk ezt is bátran, de nyersen talajtakarásra ne használjuk!


Általános

Gondosan nézzük át a betárolt gyümölcsöt, zöldséget, éjjel szellőztessük a tárolókat, nappal zárjuk be, mert a szokásosnál melegebb idő hatására sajnos gyakoribb a romlás.

Ha nagyobb fagyot jeleznek víztelenítsük a kinti csapokat úgy, hogy a föld alatti szelepet zárjuk le, a föld felettit pedig amit használni szoktunk hagyjuk nyitva.

Használjuk ki a kedvező időjárást, folytassuk az ásást. Előtte szórjunk ki érett istállótrágyát, komposztot, foszfor (szuperfoszfát) és kálium tartalmú (kálisó vagy káliumklorid, kénsavas káli) műtrágyákat, nitrogénből (pétisó, ammóniumnitrát) csak egy keveset, mert gyorsa oldódva lemosódik a talaj mélyebb rétegeibe. (Elnézést a gyakori ismétlésért, nagyon fontos dologról van szó és "ismétlés a tudás anyja".)
Ha tudunk letermett csiperkekomposztot szerezni, az is nagyon jó istállótrágya helyett.

Szedjük össze a lehullott leveleket, ha nem ássuk be és vigyük komposztba vagy takarjuk vele a fiatal fák tányérját, virághagymákat, pünkösdi rózsát. Félérett szerves trágyával is takarhatjuk a kis fák csurgóját.


Növényvédelem

Írta: Szakter Ferenc

Ilyenkor,november végén ugyan már a dísznövények
teleltetéséről gondoskodnunk kellett,de lehetnek olyan
problémák amit még nem sikerült megoldanunk.Ilyen probléma
lehet a pajzstetvek, a levéltetvek és az egyéb szabadban
növényeinkre támadt kártevők.
Először is arról írnék,hogy miért lesznek dísznövényeink
betegek, tetvesek.
Az idei nyár bővelkedett a napfényben és a melegben,
gyakran még a 38°C-ot is elérte a hőmérő higanyszála.
Ezek a kártevők(mind a levéltetvek és a pajzstetvek)
melegigényesek,kedvelik a mi száraz klímánkat.
Különösen pedig a pajzstetvek azok,amik nagyon jól viselik
ezeket az extrém körülményeket.
Ugyanakkor az is igaz,hogy nagyon magas hőmérsékleten (34-
35°C) már nem képesek szaporodni, de kárt okozni esetleg
még igen.
Ezen utóbbi kártevők közül nagyon sok mediterrán
eredetű,honos pl.Olaszországban, Görögországban (ilyen pl.
az oleánder pajzstetű is).
Az innen származó dísznövényekkel együtt terjedtek el más
országokban is és ezért gyakran nagyon nehéz ellenük
védekezni.
A pajzstetveknél van hím és nőegyed míg a levéltetveknél ez
kicsit másként alakul és legtöbbször szűznemzéssel
szaporodnak.
Ezért előfordulhat,hogy évente akár 10-12 nemzedékük is
kialakulhat.
Amiért a leginkább veszélyeztetik növényeinket az az,hogy
amikor a háziasszony többször egymás után elfelejti
megöntözni a növényt,ekkor azt egyfajta stressz éri.Ez
ellen pedig úgy próbál meg védekezni,hogy megnöveli a
szervezetében a cukortartalmat és ezzel védi ki a szárazság
káros hatását.
Ennek következtében a növény színe is megváltozik és ezt a
levéltetvek is érzékelik.Egyébként a világos színű
növéneket kedvelik, de a kártételt a fokozott stressz is
kiválthatja.
A másik amiért kedvelik a világosabb növényeket az az,hogy
ez rendszerint magasabb NITROGÉN-taralommal is jár.
És leginkább ezért lepik el az erőteljesen növekvő N-el jól
ellátott növényeket.Mindig a hajtáscsúcs közelében
tartózkodnak, mert ott a legmagasabb a N-tartalom és ezek a
hajtásrészek a legzsengébbek.
A pajzstetvek ilyen szempontból sokkal erőszakosabb
kártevők, mert ezek képesek a fás részeken is szívogatni,
és így nagyobb kárt okozni.
Másrészt az állat egy védőpajzs alatt szívogat ahova még
legtöbbször még a növényvédőszer sem jut el.
A VÉDEKEZÉS:
Alapja mindenképpen az kell,hogy legyen,hogy:
- a növény igényeit a lehető legjobban elégítsük ki
- kerüljük az egyoldalú vagy túlzott N-trágyázást
- de ne hagyjuk a növényeinket legyengülni sem
Gyakori példa amikor a cserepes növényt évekig nem ültetjük
át és abban a földben sínylődik évek óta, ez is kiválthat
egy pajzstetű fertőzést.

Egyes technológiai műveletek is serkentik az erős
hajtásképzést - erős fásmetszés pl.- ami szintén fokozott
tetűinváziót idézhet elő.
Sokszor panaszkodnak a kertbarátok,hogy nagyon sok a HANGYA
a gyümölcsfákon.Ez azért van, mert a tetvek által
kibocsájtott 'mézharmatot' fogyasztják, sőt, hogy még több
mézharmatot termeljenek még elő is segítik a ragadós nedv
kibocsátását a potrohukból.Arra is képesek, hogy a tetvek
közül néhányat átcipeljenek más ágakra vagy hajtásokra.
A védekezésnek ebben az esetben is ugyanannak kell lennie,
hogy a kártevő FELSZAPORODÁSÁT meggátoljuk.

A PAJZSTETVEK elleni védekezésről:
Még nem késő átvizsgálni a teleltetőbe vitt edényes
növényeinket, hogy nincs-e rajtuk pajzstetű, ugyanis ha
időben nem védekezünk ellene akkor előfordulhat,hogy jövőre
már nem tudjuk megfékezni őket.
Érzékeny növények: leánder,kecskerágó(különösen a
tarkalevelű edényes változatok), babérsom ,edényben tartott
fák,cserjék)és a legtöbb szobanövény is érzékeny lehet,ha
nem a megfelelő körülmények között tartjuk őket.

KONKRÉT védekezés:
A legnehezebb dolgunk a GYAPJAStetűvel és a VIASZOS
pajzstetűvel van.Az első feladat, hogy a növényvédőszer
számára hozzáférnetővé kell tenni az állatot.
Ezt úgy érhetjük el,hogy nedvesítőszerrel lepermetezzük a
növényt.Erre a NONIT nagyon megfelel (2,5 ml/10l permetlé)
Ez megbontja az állat védőrétegét, és egy kis idő
elteltével permetezhetünk MOSPILAN 20 SP-vel(4g szer 10l
vízben) Ennek a kezelésnek van 2 hetes tartamhatása is
ezért jobb mint pl. a Bi 58 EC vagy a ZOLONE 35 EC és
kevésbé veszélyes is.
Ha nagyon erős fertőzéssel állunk szemben akkor
kombinálhatjuk egy gyors hatású CHINETRIN 25 EC-vel is.
ÁLtalában egy kezelés nem elég a kártevőmentesítésre de
ezzel a kombinációval valószínűleg erős fertőzés esetén is
elegendő lesz a hatás.
Tavasszal legfeljebb még egyszer lehet kezelni a növényeket
és így biztos, hogy mentesen tudjuk őket tartani a nyáron.
Sima pajzstetűnél elegendő lehet a MOSPILAN-os kezelés, de
a többszöri KÁLIszappanos lemosás is megfelelő ugyanakkor
ez nagy növényeknél természetesen kivitelezhetetlen.

A növényvédőszeres kezeléseket mindíg szabadban végezzük,
és feltétlenül ajánlott a gumikesztyű és a szájkendő
használata!!!


Zöldség

A brokkoli a legegészségesebb zöldségféléink egyike. A benne lévő antioxidáns (szulforaphan) bizonyítottan rákellenes hatású és hatása főzés után is megmarad. C vitamin tartalma a zöldpaprikához hasonló, de igen sok A, B1, B2 vitamint és káliumot is tartalmaz.

A karfiolhoz hasonlóan eléggé igényes, de az erős napfényre nem érzékeny. Optimális számára a hűvös, csapadékos, páradús idő, gyenge árnyékot elvisel.
Nagy tápanyagigényét szerves- és műtrágyával elégítsük ki (alaptrágyának ültetés előtt 40 dkg/10m2 pétisót és 40-50 dkg kálisót és szuperfoszfátot, később több alkalomra elosztva szintén ugyanennyi pétisót szórjunk ki).
Rendszeres öntözés nélkül semmiképp ne próbálkozzunk termesztésével!
A laza, morzsalékos szerkezetű talajt kedveli.

5 hét palántanevelési idő után ültethető ki, melyet elegendő április-májusban megkezdeni, ha csak őszre szeretnénk termést. Ha nyárra akkor fólia alatt februárban is kezdhetjük.

Kinyílás előtt szedjük. A főrózsa után még oldalrózsák képződnek. Kisebb fagyokat elvisel, szedésével tehát nem kell nagyon sietni.

Mivel ez a zöldség Nyugat-Európában igencsak elterjedt nagyon sok recept található az interneten németül vagy angolul (lsd. németül brokkoli, angolul broccoli).

A termesztésről angolul: http://aggie-horticulture.tamu.edu/plantanswers/vegetables/broccoli.html


VÁLASZOK

Igen, nálunk nem télálló. Csak bent telel át. Hűvös,
amennyire lehet világos helyen. Hasonlóan a
muskátlihoz.
A növekedésnek megfelelően nagyobb dézsába ültetve
nyáron ki lehet vinne.
Metszéssel jól alakítható. Ha bokrot szeretne, a hosszú
hajtásokat folyamatosan vissza kell metszeni, de lehet
rácsra is futtatni, vagy karó mellett kis fává nevelni.

Nyugodtan vissza lehet metszeni lombhullás után
bármikor.
A csúcsát is kimetszheti végső esetben, ettől csak
esztétikai értékéből veszt a fa.