Kertbarát Hírlevél

42-43. hét - október 16-29.

A héten már megérkeztek a faiskolai árudákba a szabadgyökerű dísz- és gyümölcsfák. Lehet hát ültetni!


Linkajánlat

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe a Hungarden kertészeti katalógusáruházat, melyben postai úton vásárolhatunk. http://www.hungarden.hu/acatalog/

A Kaposmag honlapján a Kaposmag Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft-ről és az általa termeltetett gazdasági növényekről kapunk tájékoztatást http://www.kaposmag.hu/.

A virágfutár hazai virágküldő szolgáltatás: http://www.webmagazin.hu/viragfutar/.

A http://www.weblapok.hu/benedek/index.html oldalon Dr. Benedek Pál növényorvos tanácsaival ismerkedhetünk meg.

A http://www.kertnet.hu/borposta/ oldalon borküldőszolgálat kezdte meg működését.

Szeretném újra felhívni a figyelmet a Gödöllői Agráregyetem kertészeti tananyagaira a http://www.fa.gau.hu/dep/kerteszet/ta/index.htm címen.


Kiállítások, rendezvények

Október 28. - 29. 9-18 ó. Dísznövénykiállítás és Vásár, Szent István Egyetem,
1118 Budapest, Villányi út 29.-43.


Szőlő

Aggassuk fel a szőlőfürtöket hűvös, szellős kamrában. A laza, vastag héjú fürtök a legalkalmasabbak, pl. Chasselas, Gloria Hungariae, Cegléd szépe, Hamburgi muskotály, Afuz Ali, Itália. A kocsányokat paraffinnal lezárhatjuk. Jó, ha kénlap elégetésével fertőtlenítjük utána a helyiséget és ezt kéthetente megismételjük. A páratartralmat edénybe tett vízzel pótoljuk. Így áprilisig is tárolható a szőlő.


Dísznövény

A muskátlit a fagyok előtt szedjük ki a földből és sűrűn egymás mellé téve hűvös, de nem sötét helyen, ládában vagy cserépben teleltethető. Ezalatt csak igen enyhén öntözzük és tavasszal szétültetés előtt vágjuk majd vissza. A futómuskátlit melegebb, még világosabb helyen teleltessük.

Szedjük fel a kánna, dália, gladiólusz gumóit!

Egy kevésbé ismert, nagyon szép fát szeretnék ültetéshez ajánlani.
Az ámbrafa (Liquidambar styraciflua) talán ősszel a legszepp szép vörösre színeződő lombja miatt.

Észak-Amerika délkeleti részéről származó, nálunk 25 m magasra növő, jól telelő fa. Kissé vízigényes, és tápdús, kevés mésztartalmú (inkább savanyú) talajt igényel. Tarka levelű fajtája a 'Variegata'.

Magról szaporítható.


Zöldség

Most duggassuk az őszi fokhagymát és dughagymát ha tavaszra zöldhagymát szeretnénk (ez utóbbit legalább 5-6 cm mélyre, hogy hosszú szára legyen). Ne tegyünk alájuk szerves trágyát!


Gyümölcs

Éghajlatunk alatt ősszel a legjobb gyümölcsfát telepíteni, és általában erre a munkára októberben van a legkedvezőbb időjárás. Az októberi gyümölcsfa-csemete vásárlásnál még nagyobb a választék, könnyebben választjuk ki a legjobb minőségű, legjobbnak ítélt fajtát a faiskolai lerakatokban. Az értékes és drága oltványoknak a gyökere a legérzékenyebb. Természetesen szállítás közben törhetnek, roncsolódhatnak az ágak és vesszők is, de egészséges gyökérzet esetén a visszavágott ágat, még a törzset is könnyedén pótolja a fa. Beteg, megfagyott vagy kiszáradt gyökérzetű oltvány életképtelen. Ezért egy napra sem maradhat a szabadban letakaratlanul, kiszedés vagy megvásárlás után azonnal, ideiglenesen is vermelni kell. Rövid időre, néhány napra kötegenként is vermelhetünk, de amennyiben a váratlanul bekövetkező rossz, fagyos idő miatt hosszabb időre kényszerülünk elhalasztani az értékesítést vagy a telepítést, akkor a kötegeket megbontva, egyenként, állítva vermeljük a fákat. A megvásárolt szaporítóanyagot ponyvával letakarva, kisebb mennyiséget egyedileg vagy kötegenként fóliába burkolva kell szállítani.
A fák ültetése előtt minden gyökérvégződést metsszünk le, és nézzük meg, egészséges, élő-e a metszési felület. Amennyiben száradtnak, barnának látjuk, folytatnunk kell a metszést egészen az egészséges részig. A gyökérgombák a gyökérvégződéseket támadják meg, ezért lehet, hogy metszéssel megszabadulunk ezektől a kórokozóktól. A roncsolt gyökérvégződéseket is vágjuk le. Egy gödörben vízzel és a gyümölcsös talajával készítsünk sűrű pépet és abba mártsuk bele a megmetszett gyökereket. A habarcs sűrűségű sár bevonja a gyökereket és megvédi a kiszáradástól addig, amíg beöntözzük az eltelepített fákat. Ültetés, beöntözés után ajánlatos felcsirkézni a fák tövét, vagyis földkupaccal védjük a gyökérnyakat, oltáshelyet a téli fagytól.
Telepítéskor mielőtt leszednénk a facsemetékről a faiskolai jeltáblákat, ajánlatos térképet készíteni a gyümölcsösről bejegyezve minden fa helyére az alany és fajta nevét és az oltvány származási helyét. Későbbi reklamáció esetén csak ilyen bizonylattal lesz hiteles panaszunk. Az oltványok pusztulást okozó betegségei, rejtett hibái csak hónapok múlva, a fajtakeveredés csak évek múlva fog kiderülni, ezért fontos eltenni a vásárlást bizonyító szállítólevelet és a telepítés idejét is feltüntető térképet.
Nagyon fontos a gyümölcsöst lehetőleg még telepítés előtt bekeríteni, a kaput becsukni, bezárni az őzek, szarvasok és a tolvajok elől. A kerítés azonban nem védi a fákat a rágcsálók ellen, ezért a fák törzsét még egyedileg is védeni kell. A gyümölcsfák törzsét 3-4 évig egyes, gyengébben fejlődő alany/nemes kombináció esetén még tovább is védeni kell a rágcsálók ellen. Erre a célra a legkülönbözőbb anyagokat, melléktermékként, hulladékként megvásárolható műanyag vagy papírtekercset, nádat, tüskés bokrok ágát, háztartási hulladékként rendelkezésre álló papírzsákot, műanyaghálót, dróthálót, Netlon hálót vagy speciálisan erre a célra gyártott, törzsre pattintható, lukacsos, perforált műanyagrácsot lehet használni. Fő követelmény, hogy télen a nyúl ne férjen hozzá a törzshöz, a kötözőanyag pedig ne nyújtson védelmet a befészkelő pockoknak, egereknek, rovarkártevőknek. Egyszerű és gyors legyen a felrakása, vagy olcsósága ellensúlyozza a felrakás munkaigényét.
A nyulak és pockok csak a tél folyamán rágják a fiatal gyümölcsfák törzsét, tavasztól őszig bőven találnak étvágyuknak és foguknak való rágcsálnivalót máshol. A kötözőanyag haszna még, hogy a téli erős napsütéstől is védi a törzset.
Nagyon fontos szabály azonban, hogy tavasszal az első lemosó permetezés előtt szedjük le a kötözőanyagot, ha az akadályozza a törzs levegőzését és permetezhetőségét. A törzsnek ugyanúgy vannak kártevői és kórokozói mint az ágaknak, hajtásoknak, leveleknek, virágoknak és terméseknek. Vannak olyan károsítók, amelyek elsősorban a törzset keresik fel. Ilyen például a nagy farontó lepke, a kis farontó lepke, a kéregmoly, az üvegszárnyú almafalepke, a csemetebogár, a kanyargós díszbogár, a bronzbogár és a fekete díszbogár. A kórokozók közül is többnek kedvez a zárt, párás mikroklíma, amit a fent felejtett, nem perforált törzsvédő biztosít. Megtelepedésüket és életben maradásukat a növényvédő szerek hatásától megvédő kötözőanyag segíti. A gyümölcsfáink törzsén megtelepedhet a nektriás ágelhalás, a leukosztómás ágelhalás vagy a sztereumos ágrákbetegség kórokozója.
A törzskötöző anyag általában a mezei pocok rágása ellen is védelmet nyújt, de ne felejtkezzünk el arról, hogy a kószapocok a talajszint alatt, a gyökémyakat és a főgyökeret rágja. Figyeljünk fel tehát a pocoklyukakra, és ha szükséges, védekezzünk csalétekkel, csapdával vagy pocokirtóval.
Csak növényvédelmi szakmérnök irányításával felhasználható készítmény a Polytanol és a Redentin. Az Arvalin készítmény szabad forgalmú, de a haszonállatokra is káros. Ezért csak lakott területen kívül szabad felhasználni az előírás szerint. A csalétket vagy mérget a járatokba kell berakni és ezután minden nyílást ajánlatos betaposni. Az őzek és szarvasok jó magasugrók, előfordul, hogy a szokásos méretű kerítés nem védi meg tőlük a kertünket. Az alacsony törzsű fák esetében a törzskötözés sem elengedő, mert az ágakat metszik vissza nem kívánt módon. Ilyen veszély esetén másféle védekezési módot kell alkalmazni.
A Nevibes permetezhető vadriasztó készítményt (nagyüzemi szinten is alkalmazható) legkésőbb novemberben kell felvinni a megvédendő felületre. Használhatunk még Buvad vagy Cervacol készítményt is. Távol tartja gyümölcsösünktől az őzeket, szarvasokat a szúnyoghálózacskóban a fákra akasztott szappan vagy hajcsomó emberre emlékeztető illata.
Ősszel, kedvező időjárásban, jól előkészített, porhanyós, műtrágyával, szerves trágyával - a talajvizsgálat eredménye alapján készített javaslat szerint - feltöltött talajba ültettük el a gyümölcsfa-oltványokat, mégis aggódunk, hogy ki fognak-e tavasszal hajtani a féltve őrzött csemeték. Mérsékelt égövi, hazánkban őshonos vagy több száz éve meghonosodott gyümölcsfáink felkészültek az időjárás szélsőségeire. Az időjárás miatt előfordulhat későbbi kihajtás vagy korábbi lombhullás, de a fa kipusztulásának komolyabb oka van. Egyetlen fiatalon kipusztult fát is ajánlatos növényorvossal megvizsgáltatni, hogy egy esetleges fertőző betegség ne terjedjen tovább járványszerűen, megfertőzve, veszélyeztetve a saját vagy a szomszéd egészséges gyümölcsfáit is.
DR. VÉGHELYI KLÁRA

(AgroNapló 2000/10)


VÁLASZOK

Igen, a két név azonos növényt takar. Lassú növekedésű, több
méteresre is megnövő, közepes tápanyag- és fényigényű növény.

A légszárazságot jól tűri, ezért központifűtéses lakásban is
jól tartható sok más szobanövénnyel ellentétben. Nyáron
szabadban tartható. Télen a túlöntözésre érzékeny.

A második kérdésre a válaszom: nem igényelnek különösebb
téli védelmet. Érdemes azért érett trágyával, komposzttal,
vagy lombbal a gyökereket jól betakarni és jól beöntözni
még a novemberi fagymentes napokon is, mert óriási a
talajban a csapadékhiány, márpedig az örökzöldek télen a
szárazságtól szenvednek a legtöbbet. A lombszáradás most
ősszel nagyon gyakori, szinte minden kertben előfordul
ahol nem volt automata öntözés. Oka a szokatlan nyári
aszály. AZ örökzöldek nagy része természetadta
tulajdonságaiknál fogva nem hazánkba valók. A
csapadékosabb-párásabb-kiegyenlítettebb Nyugat-Európában
érzik jól magukat. Nálunk legfeljebb Nyugat-Magyarországon
hasonló ehhez a klíma. Az ország más részeire a
hamisciprusok helyett borókákat (Juniperus), esetleg
igénytelenebb tujákat ültessünk.
A lombszáradáshoz esetleg hozzájárulhat az
atkafertőzöttség, aminek a szárazság kedvez.

Nem tudom melyik lehet. Ha tényleg csak cserepes,
szobanövény akkor nem kell attól félni, hogy a kertben
elterjed, mert kint nem telel át.
Jó lenne, ha tudnál fényképet küldeni róla, mert ugye a
növények elég változatosak és ennyiből senki sem tudja
megmondani mi is az.

Először az egynyári lángvirág (Phlox drummondii) jutott
eszembe, de az csak egy évig él és mindenféle színű van
belőle.

De. Augusztusban a legjobb füvesíteni, hogy a tél már megerősödve
érje. Viszont tavasszal is lehet márciusban.
Persze máskor is meg lehet vele próbálkozni állandóan nedvesen
tartva a talajt.

A második kérdésre nem tudtam volna válaszolni, ha magad nem állsz
elő a takarás ötletével. Próbáld ki, hátha beválik. A lárvákat
most már csak talajfertőtlenítéssel lehet kiirtani. A komposztot
egyenletesen összekevered fertőtlenítőszerrel- pl. Basamid - ,
benedvesíted és 1 hétig letakarod fóliával. Ezután alaposan
megszellőztetve használható.

Legkorábban a Pedro fajta fordul termőre. Ráadásul kis koronát
nevel. Erről azonban tudni kell, hogy termőhelyre elég igényes,
ami azt jelenti, hogy öntözött, nem túl szélsőséges (pl. tiszta
homok, agyag) talajra való. Másrészt nagyon sokat képes teremni,
mert az oldalrügyeken is terem.

A másik kérdésre a válasz igen. Bár épp ez a két faj elég
érzékeny az erősebb visszametszésre. A kajszi azért, mert könnyen
megfertőződik, ezért mindenképpen tavasszal, közvetlen virágzás
előtt kell metszeni és utána sebkezelővel bekenni és bordói lével
lepermetezni az egész fát. A cseresznye a kajszihoz hasonlóan a
nagy termésekhez idős korában nem igényel rendszeres metszést,
azzal csak elrontani lehet a természetes koronaszerkezetet.
Ha mégis túl magasra nőtt, visszametszhetjük a függőleges
vezérágakat, utána pedig kezeljük a sebeket. Kajszinál nem
szokott gond lenni a magasság, mert a termés súlya alatt
visszahajlanak a katlankorona vezérágai, majd azok oldalából
nőnek újabb termőgallyak. Fiatal korban kell ehhez a koronát
megfelelően kialakítani.
Hogy pontosan mit és hol metsszél vissza azt sajnos csak a
gyakorlatban lehet megtanulni. Szerintem ehhez is valamilyen
érzék kell ugyanúgy mint a rajzoláshoz, vagy jó autóvezetéshez.

Annyit tudtam megnézni, hogy a pár éves adataim szerint
a vácrátóti botanikus kertben a következő fajtái
szerepelnek:

,Pinus cembra
,Pinus cembra 'Compacta Glauca'
,Pinus cembra 'Glauca'
,Pinus cembra 'Glauca Compacta'
,Pinus cembra 'Glauca Fastigiata'
,Pinus cembra var. sibirica
,Pinus cembra 'Stricta'

Az utóbbi pár évben nem szerepelt a botanikus kertek
közti magcserénkben.
Hogy akad-e azért 1-2 toboz arról a dendrológusunkat
kérdezd, Kósa Gézát, ő elég segítőkész (Sajnos most
Kínában van, 1 hét múlva jön meg) kosa@botanika.hu. Ha
nem jön össze, magcsere útján megpróbálhatok szerezni
más kertekből.

Sajnos csak próbálkozások vannak:
nézd meg a www.extra.hu/nvedelem/
www.cyberius.hu/novenyvedelem/
Ez utóbbiban az "engedélyezett növényvédőszerek" régebben még
működött, most nem.

Szerencséd van, mert találtam egyet: http://209.207.193.218/0007/d/060.html

Gondolom a még mindig virágzó Datura-ra gondolsz, amelyik télen
elfagy odakint, vagy ha bevisszük hűvös helyen átteleltethetjük.
Ennek minden része erősen mérgező. Rokonának a vad csattanó
maszlagnak a magja bekerülhet kombájnoláskor napraforgóba,
lenbe, kukoricába, stb. és ez súlyos mérgezéseket, halált
okozhat.
Régen a delphoi jósok jövendőmondásánál használták, mások
igazságszérumot állítottak elő belőle.
Nálunk csak a gyógyszergyártásban használják
fájdalomcsillapítónak, idegrendszeri panaszoknál, görcsoldónak,
reumánál. Leveléből az asztmásoknak cigaretta készül.


Nem fontos homokba.

-vettem egy bokor fenyőt?
nem tudom a pontos nevét.
lomb takaró talán?


?

Át lehet később is ültetni, de csak földlabdával, ami tiszta
homok talajnál nagy gond lehet, ezért ebben az esetben ültesd
inkább végleges helyére.