Kertbarát Hírlevél

40-41. hét - október 2-15.


Linkajánlat

A vácrátóti botanikus kert honlapjával kellemes őszi sétára invitálom a kedves olvasókat. Sok most igen mutatós növényt mutatunk be fényképekkel. Előreláthatóan szerdára készül el véglegesen a lap. Később is érdemes lesz havonta visszatérni, mert rendszeressé szeretnénk tenni a mostani próbálkozást. www.botanika.hu/botkert/


Növényvédelem

Ha nem ássuk be gyűjtsük össze a lehullott lombot a betegségek továbbterjedése miatt.


Általános

Most van itt az ideje a kerti növények lekerülésével a talajfertőtlenítésnek. Ha már elkéstünk a gyeptelepítéssel és tavasszal szeretnénk akkor is érdemes ezt elvégezni. Persze csakis akkor, ha elég sok lótetűvel, drótféreggel, vagy cserebogárpajorral találkozunk. Tavaly már szóltam róla részletesen a 19. héten a lótücsök kapcsán. Fontos, hogy a fertőtlenítés után pár hétig ne ültessünk semmit a talajba. Mostanában több helyről hallottam, hogy talajfertőtlenítőszert tesznek faültetéskor a gödörbe. Ez elég veszélyes dolog, mert kiégetheti a gyökereket, bár rendszerint nem okoz problémát.

Lassan fejezzük be növényeink öntözését, legfeljebb az örökzöldeket locsoljuk még, de azokat is csökkenő mértékben, ugyanis a fagyokig be kell érniük a vesszőknek, hogy bírják a hideg telet.

Ilyenkor szórjuk ki a szervestrágyát, valamint a kálium és foszfor tartalmú műtrágyákat. Kiszórás után rövid időn belül ássuk be. Adjunk legalább 2-3 évenként minden fának és cserjének. Nitrogén műtrágyát elegendő tavasszal adni és sekélyebben, mert igen könnyen kimosódik a csapadékkal és a talajvízbe jut. Ez nemcsak felesleges pazarlás, hanem egyes vélemények szerint a legnagyobb környezetszennyezés ami eddig érte a Földet.

Sajnos néhol még az utcára is szamócát, vagy gyümölcsfát ültetnek. Ez nagyon rossz gyakorlat, mert a közlekedésből igen sok káros anyagot vehetnek fel. Ezt tehát kerüljük el ilyen helyen, - ugyanúgy mint a gyógynövények gyűjtését - és helyette ültessünk pormegkötő növényeket, mert a kerítésen is átjutnak a szennyező porrészecskék. Az utcára kerülő növények kiválasztásánál gondoljunk a villanyvezetékekre is.


Dísznövény

A gyepet még utoljára nyírjuk az időszakban, télre hagyjuk hosszabbra.

Szaporíthatunk még nagyon sokféle évelőt és a szaporításra kevésbé igényes cserjét dugványozással.

Sokszor elég jól körülnéznünk és nagyon sok félig meggyökeresedett hajtást találunk a bokrok tövében pl. a valódi jázmin (Jasminum), madárbirs (Cotoneaster), apró- és nagy meténg (Vinca), borostyán, kecskerágó (Euonymus), Juniperus horisontalis esetében. Másokat gyökérsarjaikról szaporíthatunk, pl. boglárkacserje (Kerria), mogyoró, birs. A kékszakáll (Caryopteris) és a nyári orgona (Buddleia) magától is kikel és elég ezeket a csemetéket erősítőiskolába helyeznünk, hogy mutatós, bár nem egészen ugyanolyan, fajtaazonos növényt kapjunk.

A pompás varjúháj (Sedum spectabile) az ősz pompás dísze.

Japánból és közép-Kínából származik.

Napos fekvésben, termékeny, jó vízellátású talajban fejlődik jól.

Tavaszi tőosztással, vagy őszi dugványozással szaporítható.


Zöldség

Szedjünk fel pár tő petrezselymet cserépbe és tegyük világos, hűvös helyre, így télen lesz mindig friss zöldünk.


Gyümölcs

Gyümölcsfáinknak általános fertőtlenítésként érdemes még egy utolsó lombzáró kezelést adni rézhidroxid hatóanyagú szerrel. Ilyen pl. a Champion, Bordóilé FW. Ezek jóval finomabb szemcséjűek, mint a hagyományos rézoxikloridok, így csökkenthetjük a kijuttatott réz mennyiségét. (Pár év múlva a Közös Piac országaiban teljesen tiltott lesz a réz használata a biokertészek nagy bánatára. A réz kis mértékben nem veszélyes, de a környezetben felhalmozódva már veszélyes lesz.)


VÁLASZOK

A tavirózsák közül vannak fagyra érzékenyebb és kevésbé
érzékeny fajok is. Gondoljunk arra, hogy a fehér
tündérrózsa az alföld tisztább tavaiban, holtágaiban még
mindig előfordul.
A kék- és piros virágúak melegigényesek, nálunk talán
csak a melegvizű hévízi tóban fordulnak elő telepítetten.
Az átteleltetéshez egyszerűen egy dézsa vízbe le kell
vinni pl. pincébe.

A kajszi levegőigényessége miatt sekélyen gyökerezik.
Homoktalajon 20, kötöttebb
talajon 10-15 cm mélyen már található gyökér.
Ezenkívül az almásoktól eltérően nehezen regenerálódik és
ezalatt könnyen elfertőződik.
Épp ezért NEM JAVASLOM a mélyszántást.
Ha csak ekével tud talajt művelni, állítsa azt kisebb
mélységre, max. 20cm-re. (A trágyát is csak ide tudja
bemunkálni.)
Jobb a talajmaró, tárcsa, kombinátor, és más sekély
művelő eszközök.

Sajnos nem tudom biztosan mi lehet. Lehet pl. a nagyon
elszaporodott töcsök is. De sokféle más éjjeli állat is
készíthet magának ilyesféle búvóhelyet nappalra.

A lótetűt nem nagyon lehet észrevenni, mert a járatai inkább a
földben vannak. Persze azért lehet az is. A lótetűirtás pedig
nem biztos, hogy teljesen eredményes volt, mert a
talajfertőtlenítő szerek (Buvatox, Galition) csak a morzsalékos
és nedves földbe egyenletesen bekeverve hatnak. A lótetű
csalétek (Arvalin) pedig ugyanúgy nem teljes hatású, mint akár
az egér, vagy patkányméreg.

Egy kis esti megfigyelés biztosan megoldaná a rejtélyt.

Nem találtam szakértőktől forrást, megpróbálok azért
valamit innen-onnan összeírni:

"Vízkeménység: A víz oldott kalciumsó- és magnézium-sótartalmát
kifejező mennyiség, amelyet legtöbbnyire mval/l-ben vagy német
keménységi fokban (nk°, dH°) adnak meg. Ez utóbbi egysége 10 mg
kalcium-oxiddal egyenértékű oldott kalcium- és magnéziumionnak felel
meg. Az alkáli-földfém-ionok főleg hidrogénkarbonát-, szulfát - és
klorid-ionokhoz vannak kötve. Ennek megfelelően a kemény viznek összes
keménységének hidrokarbonát-alakban jelenlévő része (változó
keménység) forraláskor kiválik (vízkő), a keménységet okozó sók
további része (állandó keménység) oldatban marad."

A szulfát a növények fontos tápanyaga, közvetlenül
képesek azt felvenni. (A fehérjék alkotórésze.)
Ha pl. szuperfoszfáttal trágyázunk akkor K2SO4-gyel,
vagyis káliumszulfáttal van dolgunk.
Az is igaz, hogy kénhiány nemigen fordul elő, hiszen még
a légszennyezés is növeli a talajok tartalmát.
300 lenne a határértéke emberi fogyasztásra.

A magas keménység nem káros közvetlenül a növényekre,
gond lehet ha magas nátriumtartalommal párosul, mert
"elszikesíti" a talajt.
Ezenkívül a sok só igen hátrányos a csepegtető
öntözésnél.
A hidrogénkarbonát (HCO3-) ásványvizekben akár
kétszerese is lehet a szóban forgóénak.
A mészkő (CaCO3) víz és széndioxid jelenlétében a
Ca(HCO3)2-al tart egyensúlyt, mely átalakulás a
természet egyik legfontosabb kémiai egyensúlya, ez
játssza a legfontosabb szerepet a vízkeménységben,
cseppkőképződésben, karsztjelenségekben.
(http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/tan/ocean.html)

Nézze át a
http://gisserver1.date.hu/tamas/Az%20almafák%20öntözése.html
oldalt, itt sokminden megtalálható az öntözésről.

A magas mésztartalom (esőztető) öntözés után a megszáradt föld fehéres
elszíneződésében látszik. A szulfát pedig a vöröses lerakódásokban és az
acél csövek elég gyors és intenzív korróziójában vehető észre (a labor
mérésen kívül)

Az alma és a körte a legpermetezés-igényesebb gyümölcsök - ha lehet így mondani.
Minimum évi 10, de akár 15 vagy még több kezelést igényelnek.
A szőlőnél ez már nagyon fajta- termőhely-, és évfüggő, mivel kevesebb károsító
ellen kell rendszeresen védekezni (lisztharmat, peronoszp., botrítisz,
szőlőmolyok, atkák). Fontos, hogy olyan fajtát válasszon, mely jól
érzi magát a termőhelyen és nem túlságosan érzékeny egyik betegségre
sem.
Almánál is vannak teljesen varasodásellenálló fajták, ezeket ültetik a
biogazdaságokban. Viszont lehet, hogy ezeket majd nehezebben tudja
eladni.

Vannak kezelések, melyeket feltétlenül el kell végezni megelőző
jelleggel (tipikusan ilyenek a lemosó permetezések), és vannak
melyeket érdemes az előrejelzések és csapdázások alapján (pl. levéltetű,
molyok, varasodás, peronoszpóra, hernyók).
Részletesebben szakirodalomban nézzen utána, mert nem akarom a teljes
technológiát leírni (pl. Biber-Dimitrevics: Milyen szert használjunk?).

Az öntözés szőlőnél nem feltétlenül szükséges, nálunk sajnos ritkán
alkalmazzák, pedig jelentős terméstöbbletet adna.
Almánál és körténél viszont nagyon fontos ez, jó termést nélküle nem érhet el.
A csepegtető öntözés a legelterjedtebb, újabban néhol
mikroszórófejeset is alkalmaznak.
A legolcsóbb megoldás talán az újabban elterjedt Aqua-trax
csepegtetőszalag, de ezt 2-5 évenként cserélni kell.
A csepegtető öntözésnél nagyon oda kell figyelni a jó minőségű szűrőre és
vízre.

A nemesítés során változhat a termés kémiai összetétele és mivel nagyon sokféle nemes rózsa van nem lehet mindegyiket megvizsgálni, hogy alkalmas-e teának. Ezért lehet, hogy jó az is, mégsem szerepel a gyógyszerkönyvben csak a vadrózsa (sok botanikai faj gyűjtőneve) és a dísznövényként is termesztett Rosa rubiginosa (rozsdaszínű rózsa). Nem nehéz vadon sem begyűjteni ezeket, úgyhogy inkább ezt javaslom. A másik kérdésre már helyesen megadta magának a választ.

Nekem a kb. 15 éves Meteor fámon jelentkezik hasonló. Sajnos
ez a fajta hajlamos erre. Ez egy élettani zavar, pontos oka
nem ismert, de még így is sokáig elélhet és teremhet a fa.
Sokat nem lehet tenni ellene, egyesek javasolják a mézga
kivágását és sebfertőtlenítést, nekem van egy olyan érzésem,
hogy ez fölösleges.
Érdekes, hogy a most megjelent: Csonthéjas gyümölcsfajták c.
könyv szerint moníliára toleráns ez a fajta.

Nem tudom mi lehet az oka. Engem ez arra emlékeztet amikor a
nagy esőzések miatt az agyagos békési földeken a traktorok a
földutak helyett a kukorica, vagy búzatábla szélét használják
és ott olyan kemény lesz a föld, hogy gond lesz a
gyökérlégzéssel, nem tudnak bizonyos tápanyagot felvenni a
növények, emiatt elsárgulnak.

Ez tehát adódhat a túl sok víztől is. De lehet "csak"
tápanyagfelvételi zavar is, ugyanis ha egy tápelem túl nagy
mennyiségben van jelen, az akadályozhatja a többi felvételét.
Ha elég sok - és főleg éretlen szerves - trágyát adtál akkor
az "kiégetheti" a gyökereket.

Esetleg a talajban maradt valamilyen környezetszennyező kémiai
anyag az építkezésből, vagy előtte került oda.
Lehet, hogy az idő megoldja a dolgot a káros anyagok
lemosódásával.

Ha máskülönben jól érzi magát a fa, vagyis elég nagyra nőtt,
csak a termésekkel van gond, akkor könnyen lehet, hogy
fajtakeveredés történt, esetleg rügymutáció, minek hatására
ilyen apró lett a termés.
Ebben az esetben nincs más hátra mint kivágni, vagy erősen
visszavágni és átoltani a fát. Ez utóbbit csak ehhez értő
szakember végezze, mert nem könnyű, pár hónapja már szóltam róla
kérdés kapcsán.

Találtam egyet.
A neve: Aqua Alg
Kapható a Bp. X. Kelemen u. 25 alatt.
Tel.: 261-4120
Itt sok minden más kert- és tóépítési anyag is található.

A válaszokhoz Gerencsér Lászlónak, a vácrátóti üvegházi gyűjtemény vezetőjének segítségét kértem, melyet ezúton is köszönök:

Ez egy Amorphophallus, a kontyvirágfélék családjába
tartozó növény. A teljes faji nevét így nehéz megmondani,
mert sok hasonló van.

Ez a Kalanchoe orgynalis.

Ez valószínűleg az Euphorbia fournieri, de lehetséges,
hogy a lophogona vagy a vigueri.