Elnézést, hogy lemaradtam kicsit a megjelenéssel.
Továbbra is öntözzünk mindent amit csak tudunk.
Ne felejtsük el az OMÉK-ot, a legnagyobb hazai mezőgazdasági kiállítást.
Szept. 2-7, 10-19 óra, Bp. Vásárközpont. www.omek.hu
Alföldi Faiskolai Nap
A Parkerdészet Kecskemét, Kisfái 285. sz. alatti telephelyén.
2000 szept. 9-én 16 óráig.
Az Alko (http://al-ko.hu/) honlapján megismerkedhetünk sok kiskerti géppel.
A http://www.telifa.hu/ címen a tartós kerti fabútorokkal és faházakkal ismerkedhetünk meg.
A http://www.szavini.hu/ lapján kerti tavakról, medencékről kaphatnánk információt, ha normálisan működne az oldal.
A http://www.watergarden.com/pages/build_wg.html bár angol oldal, azért érdemes megnézni, mert a sokak által kérdezett kerti medence, tóépítéssel foglalkozik.
A VirtualGarden lapján (http://vg.garden.com/cgi-bin/v2/gemag/PID=69909420571421571414655,14747&s=4445) a kerttervezés alapjaival , a http://vg.garden.com/cgi-bin/v2/gemag/PID=69909673147112104802901,03064&s=4400 oldalon kerti tó létesítésével, a http://vg.garden.com főoldalról kiindulva pedig még sok témát tanulhatunk (how-to resources címszó alatt).
A The Creative Gardener (http://www.creativegardener.com/) oldalain szintén bőven találunk a kerttervezéshez kapcsolódó dolgokat.
A http://www.bhg.com/bhggarden/gardenplans/preview.html oldalon sok példaágyás áll rendelkezésre sokféle kerthez. Ezenkívül a főoldalról kiindulva sok ház körüli tevékenységgel foglalkozik még a lap (főzés, család, stb.).
Védekezzünk a parlagfű ellen (lsd. tavaly 28. hét)!! Ha nem tudunk kaszálni jó a Medallon, de vigyázzunk, mert mindent kiirt amire rákerül. 10 literhez másfél decivel számoljunk.
NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÉRSÉGÉRE
Az utóbbi két hétben nemcsak továbbtartott, hanem fokozódott az aszályos, forró
időjárás. Számokban kifejezve a 18°C minimum, a 38°C maximum hőmérséklet és
az 1-2 mm csapadék akár sivatagi éghajlatnak is megfelelne.
Mind az időjárás jellege, mind a kialakult növényvédelmi helyzet indokolja,
hogy a már több alkalommal jelzett atka kártételekre hívjuk fel elsősorban a
figyelmet. Dísznövényeken (rózsa, dália, kardvirág), zöldségféléken (paprika,
paradicsom, uborka, bab) és gyümölcsfákon egyaránt nagy tömegben fordulnak elő,
gyakran levélsárgulást és - pusztulást okozva. Gyakori jelenség, hogy a már
elszáradt növényekről tovább vándorolnak a takácsatkák, pl. zöldségnövényekről
gyümölcsre vagy szőlőre. A tünetek alapján sokan aszálykárra gondolnak, így
elmulasztják a védekezést. A túlszaporodott kártevő megfékezése csak gondosan
végrehajtott, egy-két alkalommal megismételt permetezéssel lehetséges. Erre
a célra speciális atkaölő készítmények állnak rendelkezésre, közülük az engedélyokiratoknak
megfelelően választhatunk (pl. NISSORUN 10 WP, OMITE 57 E, ORTUS 5 SC. DANITOL
10 EC, DANURIN 11 EC stb.). A kezeléseket a már letermett fákra is terjesszük
ki.
A még termő gyümölcsösök (alma, körte, őszibarack, birs) védelménél továbbra
is fontos a rovarölőszeres kiegészítés (pl. DIPEL, BANCOL 50WP stb.), mert az
almamoly és a keleti gyümölcsmoly lárvakelése folyamatos.
A légköri aszály nem kedvezett az amerikai fehér szövőlepkének, a tojáscsomók
zöme beszáradt Ennek ellenére szórványosan megjelentek a hernyófészkek, elsősorban
az öntözött területek környékén, vagy a fák alsó, párásabb részein.
Ellenük egyszerű megoldást jelent a fertőzött ágak eltávolítása, elégetése.
Vegyszeres védekezésre a DIPEL vagy a BACTUCID P, baktérium hatóanyagú, biológiai
készítmények javasolhatók. Mivel várakozási idejük nincs, zöldségfélék hernyókártevői
ellen is ezek a szerek használhatók.Hódmezővásárhely, 2000.
2000. augusztus 24
Mile Lajos - Mándoki András
Most vessük az áttelelő spenótot és áttelelő fejes salátát (legelterjedtebb
a Nansen fajta), valamint a sóskát is.
Előtte adjunk komposztot, kevés vegyes műtrágyát, öntözzük be, majd alaposan
kapáljuk be vagy talajmarózzuk át a területet.
Folytassuk a paradicsomvész elleni védekezést, ha még van mit védeni! Ha már a lomb nagyrésze leszáradt nincs sok értelme a dolognak. Ugyanez vonatkozik a burgonyán a burgonyavészre, uborkán a peronoszpórára (lsd. tavaly 22. hét).
Ahol a zöldbab levelein, hüvelyein foltosodás jelentkezik, nyugodtan kezeljük azt is azzal a szerrel, mellyel a paradicsomot és uborkát (pl. Dithane, Ridomil, Champion, Acrobat MZ). (Én nem találtam betegséget a most érő másodvetésű zöldbabon az intenzív öntözés ellenére.)
Néha előfordul, hogy egyszerűen nem kel ki a zöldbab. Ez leginkább, az érzékenyebb, apróbb magvú fajtáknál másodvetés esetén jelentkezik. Ilyenkor a csírázás egyenletes nedvesség- és hőviszonyait nem tudjuk annyira biztosítani mint tavasszal. Ha a csíra kiszárad azután már hiába öntözünk. Más növényeknél is ez a rossz kelés egyik leggyakoribb oka, bár sok más oka is lehet (madarak, egyéb állatok megeszik, megrothad, hideg talaj, stb.)
Ebben a nagy szárazságban válnak igazán láthatóvá a gyepkezelés hibái.
Sajnos nincs egyetlen hazai viszonyokról szóló könyv sem ebben a témában.
A gyepet sokan csak igénytelen, másodlagos, jelentéktelen dolognak tartják a
kertben.
Véleményem szerint ez épp ellenkezőleg igaz. Az egyik legigényesebb, legkényesebb
növényegyüttes, mely még egy tervek nélkül, össze-vissza beültetett kertet is
elég jól képes feldobni.
Ebben az évben láthattuk igazán, hogy szép gyepet csak automata öntözéssel
lehet fenntartani, slaggal fél napokat állhatunk a kertben és a füvet is leverjük,
a fűnyíró nem tudja lenyírni, alul összetömörödik és befullad, foltokban megég,
elszárad. Ennél jobb megoldás a szórófej, de azt is állandóan arrébb kell tenni
és sohasem lesz elég egyenletes az öntözés. (Arról nem is beszélve, hogy nappal
elég sok víz elpárolog és ezzel elvész.)
Ez utóbbi problémát a túlzott nitrogénműtrágyázás igencsak fokozza. Sajnos "pázsitműtrágya"
néven árulnak ammóniumnitrátot, mely igen savanyítja a talajt és önmagában nem
alkalmas a célra. (Kivéve meszes talajokon.) A savanyodás a talajban gombásodást
és más kedvezőtlen változásokat okoz, melyek hatására foltokban elszárad a fű.
Megoldásként pétisót használjunk, mely meszet is tartalmaz és kevésbé savanyít.
(Emellett évente legalább egyszer kálium, foszfor és mikroelemtrágyát is adjunk!)
Ha már bekövetkezett a gond szórjunk ki kerti meszet (pl. 75% CaCo3, 25% MgCO3
tartalmút, vagy amilyet kapunk.)
A gyep foltosodásának oka lehet a sekély termőréteg ott, ahol az altalaj pl.
homok. Jegyezzük meg, hogy minimum 10 cm-es talajt kíván, de a 30 sem árt! Tehát
ha homok talajunk van ne sajnáljuk a fáradtságot és hordjunk 1000 négyzetméterre
legalább 100 m3 jó kerti földet. (A cserjék ültetéséhez sokkal mélyebb feltöltésre
van szükség, ha szépen beültetjük a területet számoljunk nyugodtan gyeppel együtt
min. 200 m3-el.)
A foltosodást úgy szüntethetjük meg, hogy előszöris lenyírjuk a gyepet olyan
alacsonyra amennyire csak tudjuk. Ne sajnáljuk az időt és a késeket, melyek
ugyancsak képesek elkopni egy ilyen művelet során, hiszen az alul tömörödött,
öreg, sohasem nyírt, száraz fűszárak igen nehezen vághatók. Esetleg végezzük
két menetben, először kicsit mélyebben nyírva, majd a következő nyírásnál teljesen
mélyen.
Másodszor: végezzünk gyeplazítást géppel. Az Al-ko honlapján láthatók kiskerti
gépek is a célra, még olyan fűnyírójuk is van, mely nyírás közben is képes ezt
elvégezni.
Harmadszor: próbáljuk ki valamelyik gombaölőszeres beöntözést, hátha a talajban
felszaporodott gombák is ludasak a dologban: pl. Cineb, Dithane, Fundazol.
A fűpusztulás oka lehet a lótücskök tömeges jelenléte is a talajban. Ez felülről nem vehető észre, csak próbaterület kiásásával. Védekezzünk ellene pl. Arvalinnal.
Néhol a foltosodást egyszerűen az okozza, hogy egy növény leárnyékolja a szórófejek elől a területet. Ezt utólag kiegészítő mikroszórófejekkel lehet orvosolni.
Ezenkívül ügyeljünk a megfelelő fűnyírásra! Mindig alaposan szedjük össze a kaszálékot. Változtassuk a nyírásirányt, ne mindig automatikusan ugyanabba az irányba végezzük.
Nézzük át örökzöld tujáinkat, hamisciprusainkat. Sokat megviselt a számukra
igencsak kedvezőtlen száraz nyár. Egyes fajokra még átlagos évben is jellemző
a barnulás, a hajtásvégek elszáradása. Ez gyakoribb árnyékos helyen, ne ültessük
olyan helyre ezeket az érzékeny növényeket ahol csak napi pár óra napfényt kapnak.
Betonkerítés, vagy házfal közvetlen közelében sem érzik jól magukat. Különösen
az oszlopos nyugati tuja (Thuja occidentalis 'Fastigiata') érzékeny erre.
Ha jelentkezik a barnulás, erős fűzseprűvel, - vagy bármi mással ami nem sérti
az ép, zöld hajtásokat - verjük le az elszáradt részeket, ezzel elősegítjük
a megújulást. Ezenkívül öntözzük, párásítsunk és adjunk összetett műtrágyát.
Megpróbálkozhatunk a Compo guanoval dúsított speciális fenyőtrágyájával is,
melyből 5dkg kell 1 m2-re (csaknem 1000ft/kg).
Előfordulhat, hogy szabad szemmel nem látható atkák is hozzájárulnak a barnuláshoz,
megfékezésükhöz permetezzünk pl. Mitac-kal.
A nagy forróságok elmúltával azonnal lássunk neki a legérzékenyebb évelőink,
és kétnyári virágaink ki- és átültetésének, mert ha szept. 20-25-ig nem
végezzük ezt el, nem lesz idejük begyökeresedni a fagyokig. A tavasz sokkal
kedvezőtlenebb időpont az ültetéshez!
Most ültethetjük át a gumós évelőket is, mint a pünkösdi rózsa (Paeonia), császárkorona
(Fritillaria), korbácsliliom (Eremurus). A korán virágzó hagymásokról se feledkezzünk
meg (crocus, iris-nőszirom, galanthus-hóvirág).
Szaporíthatjuk lassan a muskátlit is dugványozással (lsd. tavaly 34. hét).
Sokan azt gondolják a mimóza (Mimosa pudica) csak üvegházban él meg. Pedig ez nem így van. Ha tél végén, kora tavasszal cserépbe elvetjük és május elején kiültetjük, a nyár közepére gyönyörű növényünk lesz, most pedig már virágzik is.
Természetesen nem teleltethetjük át odakint és cserépbe sem ültethetjük vissza,
mert nem bírja az átültetést, de ha májusban kiültetés helyett nagyobb edénybe
helyezzük ki, télen világos, 15-20 C-os helyen megnövelhetjük az élettartamát
néhány hónappal.
Brazília az őshazája, ennek a napfényigényes, elég könnyen nevelhető növénynek.
Talán egyedül a pangó vízre érzékeny. Néha nehezen kel, türelem, magas hőmérséklet,
és egyenletes nedvesség kérdése.
A levél mellé mellékeltem egy néhány másodperces felvételt (hosszabb letölthető a honlapról) az összecsukódó levelekről, mely pl. Windows Media Playerrel játszható le .
Éréskor a permetezésekkel egymenetben érdemes nitrogén lombtrágyát is kijuttatni, mivel közvetlenül virágzás után és ilyenkor a legnagyobb e tápelemből az igénye.
Kötözzük fel a leszakadt karokat, törzseket, hajtásokat.
Várjuk meg a csemegeszőlők teljes érését, mert nem érnek utol és savanykásak lesznek.
Ha még nem metszettük le a letermett málnavesszőket, most már feltétlenül végezzük ezt el.
Szaporítsuk a köszmétét (esetleg ribizlit) kalapácsos (régebi nevén kulcsos) dugvánnyal. Ezt úgy vágjuk, hogy az idősebb részt az oldalhajtás mentén daraboljuk fel. A félfás hajtást vágjuk vissza, majd ültessük el nedves földbe. Tavaszig meggyökeresedik.
A tavalyi 19. héten szóltam az alma- és körtevarasodásról.
Küldök egy képet, erről megállapíthatja, hogy erről van-e szó.
Ha nem, akkor élettani betegség lehet: az alma lenticellás
levélfoltossága.
Igazság szerint a folt mérete varasodásra, típusa pedig az utóbbira
vall. De ha a levelek nagyon szürkefoltosak akkor biztos varasodás.
A lenticellás foltosság csak piros héjű almákon lép fel és a
színesebbik oldalon a lenticella (apró pötty) körül. Nem hatol
mélyre, csak enyhén bemélyed a 2-3 m-es, kerek, határozott szegélyű
sötétbarna vagy fekete folt. (Néha nagyobb, mélyebbre is hatol és gömb
alakú
szövetelhalások keletkeznek, bennük elhalt, szivacsszerű szövettel.)
Jonatánnál az érés előrehaladtával nagyobbak a foltok, nemcsak
a lenticella körül vannak és akár össze is olvadhatnak. Legtöbbször
csak tároláskor jön elő.
Ez egy tápanyagellátottsági zavar, 3-4 hetente adott kalcium
lombtrágyával (pl. Damisol mész) megszüntethető.
Megelőzésére tárolás előtt meg szokták fürdetni mészoldatban az almát.
Leggyakoribb ezenkívül még Starkrimson-on, Starkingon és Cox
narancs renet-en. (kép mellékelve)
Igen, ez biztosan a lisztharmat. Orgonán nagyon gyakori.
2-4 alkalommal permetezzen bármilyen kén tartalmú szerrel (kb.
hetente).
Használjon nedvesítőszert és ne a legmelegebb órákban
permetezzen, mert perzsel.
A nemes orgonát a virágzás körül végzett zöldduványozással szaporítják
üvegházi körülmények között.
Elképzelhető, hogy fás dugványról is megered, csak nem túl nagy
százalékban.
Ezt kora tavasszal a legérdemesebb végezni, mély árokba téve a
feldarabolt min. ceruzavastagságú vesszőt. 16-20 cm-es vesszőket
vágjon úgy, hogy az alsó metszlap közvetlenül rügy alatt legyen. A
legfontosabb, hogy a nedves föld jó szorosan ölelje körül a dugványt,
a földből csak pár centi álljon ki és arra is húzzunk földet amíg a
hajtás meg nem emeli.
Szokták oltani is, vagy szemezni saját magoncokra.
A zölddugványozast hasonlóan kell csinálni, mint a félfásat, csak
korábban - máj. köz.- jún. eleje - melyről már szóltam korábban
(sokszor nem is különítik el a kettőt.) 5-15 cm, 2-4 rügypáros hajtást
közvetlenül az alsó rügypár alatt és kevéssel a felső felett elvágnak,
gyökereztetőporral kezelik és pl. apró szemcséjű átmosott,
szaporítóládába helyezett és ledöngölt folyami homokba vagy perlitbe
dugják - tűzdelőfával - kb. a dugványhossz feléig, majd tömörítik
körülötte a talajt. Az egész művelet sikere az állandó 98-100 %-os
páratartalmon múlik. Ezt fóliatakarással, gyakori permetezéssel,
árnyékolással érik el. Pár hét múlva meggyökeresedik, akkor átültetik
cserépbe és fokozatosan szoktatják (edzik) a kinti környezethez.
Az üvegházban, szinte trópusi körülmények közt felnevelt páfrány csak
fokozatosan tud alkalmazkodni az egészen más szobai klímához.
Csak annyit tud tenni, hogy több növénnyel veszi körül, naponta
többször megpermetezi, a cserép tányérjában is mindig legyen egy kis
víz és még vízzel telt edényeket is helyez mellé. Minél nagyobb a
nyílt vízfelület annál jobb. Pár hét alatt hozzászokik az új
környezethez és akkor már nem kell annyira vigyázni. Tűző napra
tényleg ne tegye. A páfrányok az erdő mélyén, patakok mellett
vagy sziklák, fák repedéseinek árnyékos oldalán élnek.