Aki gyümölcsfát (vagy cserjét) szeretne ültetni annak ajánlom
a Kertészeti Egyetem honlapján a hallgatóknak szóló segédanyagok közt a Gyümölcstermesztés
részt: http://www.kutdiak.kee.hu/~toni/diak/nzs/targy.htm
. Itt táblázatokban találjuk meg a legfontosabb fajták legfontosabb jellemzőit.
Tervezzünk több számunkra megfelelőt is, mert nem biztos, hogy kapható lesz
mindegyik.
A Kertészeti Egyetem botanikus kertje az ország egyik leggondozottabb
gyűjteménye. Nagyon alapos leírás van róla a http://www.arbor.kee.hu/mabosz/kertek/budfr.htm
honlapon, ezért nem írok róla részletesen.
Ne felejtsük el a Villányi úti rész mellett a Ménesi útit is megnézni, mert
ott is nagyon sok látnivaló akad.
Lassan vethetjük a hidegfólia alá szánt paradicsomot, paprikát április
eleji kiültetésre. Csak akkor vállalkozzunk rá, ha megfelelően szigetelt üvegházzal,
ill. dupla rétegű fóliasátorral rendelkezünk.
Jómagam ablakban szoktam minden évben palántát nevelni ami bár déli fekvésű
és nagyméretű, mégis az itt nevelt palánták megnyúltak lesznek, a nem hozzáértők
számára méretüknél fogva mutatósak, mégis sokkal lassabban indulnak fejlődésnek,
mint a fóliában nevelkedett alcsonyabb, de szép zömök társaik. Esetleg szabadföldi
termesztésre próbáljunk meg ablakban nevelni pár palántát február eleji vetéssel.
Kisebb mennyiséget vethetünk bármilyen tálcába, de virágcserépbe is. Majd szikleveles-1-2
lombleveles korban ültessük szét egyenként tejfölös pohárba, tizes cserépbe.
Vethetünk akár általános virágföldbe is. Vetés után kelésig tartsuk melegen,
akár 30 C-on is. Ilyenkor még fényt nem igényel, de amint kikel azonnal tegyük
fényre és csökkentsük a hőmérsékletet 15-18 C-ra.
Ha régi magjaink vannak csináljunk csíráztatási próbát. Egy lapos tányérba nedves szűrőpapírra tegyünk 100 szem magot. Takarjuk le üveggel, alufóliával. Pár nap múlva nézzük meg, ha kezd kiszáradni öntözzük meg, ha kicsírázott számoljuk meg hány darab. 60-80% alatti eredménynél nem érdemes elvetni, esetleg vessünk kétszeres mennyiséget.
Sok új nyugati üzletközpont jelent meg az országban, melyekben
sokszor dísznövények is kaphatók.
Kicsit széjjelnéztem az egyikben és meglepve láttam milyen sok szép nyíló
virágjuk van, melyek igen mutatósak.
Csakhogy a legmutatósabbak általában különleges igényűek is. Ezek közül az
elkövetkezendő hetekben szeretnék néhány igen látványosat bemutatni.
Most a kaméliákkal szeretnék foglalkozni.
A kamélia Japánból és Kínából származó örökzöld cserje vagy fa. Egykor üvegházakban
nagyban termesztették, a XII. sz. elején hozták Európába.
Könnyen nevelhetők, de lassan nőnek.
Néhány fajt és sok fajtát termesztenek. A közönséges kamélia (Camellia japonica)
5-12 cm virágai februártól május közepéig nyílnak. Kínában és Japánban szép
magas sövényeket nyírnak belőle, magjaiból finom olajat sajtolnak.
Nálunk szabadban nem nevelhetők, de nyáron kitehetjük félárnyékba. Talajuk
mészmentes legyen.
Védjük a széltől. Virágzás után metszhető és enyhén tápoldatozható.