HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

27-28. hét - július 3-16.

Virágzik a törökrózsa (Hibiscus syriacus), a barátcserje (Vitex), az egyéves díszparéjok (Amaranthus), az este nyíló gumós csodatölcsér (Mirabilis jalapa), a hírharang (Platycodon grandiflorus), a kárpáti harangvirág (Campanula carpatica), a kaliforniai kakukkmák (Eschscholzia), a széleslevelű bükköny (Lathyrus latifolius), a kínai szellőrózsa (Anemone hupehensis), a bugás lángvirág (Phlox paniculata), a szamárkenyér (Echinops), a szappanfű (Saponaria) és a napraforgó.


Kiállítás

Egynyárivirág-bemutató lesz július 20-án 10 órakor a Bp. XI., Gellérthegy, Rezeda u. 6. sz. alatt.

Megközelíthető a Móricz Zsigmond körtérről a 27-es busszal.


Általános

Érdekes írást találtam egy ingyenes reklámújságban a nálunk csak "búj-búj Jancsi"-nak nevezett egérárpáról.

A toklászról
Az útszéleken, elhanyagolt területeken, köves talajokon mindenütt gyakori pázsitfűféle az egérárpa, latinul Hordeum Murinum. Rendszerint június közepétől érik meg a toklászokból álló kalásztermése, amely igen sok gondot okozhat kedvenceinknek. A toklászok kemény szőrei úgy irányulnak, hogy a mozgás során egyre beljebb és beljebb jut a magot tartalmazó rész. Ennek elsősorban a növény szaporodásának az elősegítése a célja, azonban állataink bundájában megtapadva, vagy testnyílásaikba jutva igen kellemetlen megbetegedést is okozhatnak.
A toklászok a legkülönbözőbb helyre juthatnak vagy fúródhatnak be: a fülbe, az orrba, a szem pislogóhártyája alá, a lábujjak közötti bőrbe, a test bármely részén a bőr alá.
Érdekes módon rendszerint nem az álló, hanem a lógó fülű kutyák (mint pl. spániel. uszkár, puli, bobtail) külső hallójáratába kerül leggyakrabban toklász. A legjellemzőbb tünetek a gyakori fejrázás, a fej féloldalas tartása és a fültőtájék fájdalmassága. Ezek a tünetek hirtelen, séta közben, vagy rögtön utána jelentkeznek. Ha a toklász rögzül a hallójárat bőrében, átmenetileg csökkenhetnek a tünetek, azonban hamarosan gyulladás alakul ki, amely elhanyagolt esetben a dobhártya átlyukadásához és halláskárosodáshoz vezethet. Szabad szemmel a toklász nem látható, mert a hallójárat nem egyenes, és a mélybe a külső fény nem jut le. Csak állatorvos tudja a bajt orvosolni, aki fültükörrel a dobhártyáig átvizsgálja a fület, majd eltávolítja az idegentestet.
Makacs, rendszerint egyoldali, véres, gennyes orrfolyást okozhat a szaglászás közben az orrjáratokba felszippantott toklász. Az erőteljes váladékozás miatt néha csak ismételt vizsgálattal, és antibiotikumos kezeléssel a gyulladást csökkentve sikerül eltávolítani a kórokot.
Macskák esetében gyakrabban a toklász a pislogóhártya és a szemgolyó közé fordul be, és igen erőteljes kötőhártya-gyulladást, pislogást, fénykerülést okoz.
Az ép borön is át tudja magát fúrni a toklász és a bőr alatt messzire juthat a behatolás helyétől. Ez leggyakrabban a lábvégeken, a lábujjak között szokott előfordulni, de hosszúszőrű kutyákon bárhol a test bármely részén. A behatolás helyén a bőr kipirult, duzzadt, a seb közepéből genny szivárog. Az állat nyalogatja, ha lábvégen van, még sántít is.
Védekezésképpen kutyakozmetikussal nyírassuk le a szőrt legalább a fül belső oldaláról és a lábvégekről, azonban leghelyesebb a hosszúszőrű kutyák szőrzetét nyáron rövidre nyíratni. A lakóhelyünkről és közeléből próbáljuk meg rendszeresen eltávolítani a növényt, még mielőtt megérne. Ha a fentebb felsorolt tünetek bármelyikét tapasztaljuk kedvencünkön, sürgősen állatorvoshoz kell fordulni, mielőtt esetleg súlyosbodna a baj.

Balogh Béla

(Tarsoly 2000/5)


Zöldség

Az uborkát 2-3 naponta szedjük. Befőttnek a pár centis a legjobb.

A zöldbab szálkásodó fajtáit szintén minél gyakrabban érdemes szedni. Sokan csak a sárga hüvelyeket kedvelik, pedig a zöldhüvelyű több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, ezemkívül kevésbé szálkásodik is.

Zöldségnövényeink közül a paprika talán a legigényesebb. Igényli a gyakori fejtrágyázást, pl. az 1%-os Woldünger megfelelő 3 hetenként.

A karfiol rózsáira törjük rá a leveleket, hogy ne érje a nap és ne barnuljon meg tőle. Hasonló tüneteket okozhat a bórhiány is. (Az újabb fajták már magukat árnyékolják, ezeket nem kell törni.)

Vethetünk, ill. palántázhatunk még sokféle zöldséget, így rövidebb tenyészidejű karfiolt, káposztaféléket, sárgarépát, céklát, csemegekukoricát, zöldbabot, uborkát, kaprot.


Dísznövény

Dugványozzuk az edényes növényeinket, így a muskátlit, Datura-t, margarétafát, leandert, fuksziát, gránátalmát, Bougainvilleát. A dugványok számára legfontosabb az állandó nedvesség és pára, ezt fóliatakarással érhetjük el. Árnyékba helyezzük! Közegnek használhatunk mosott rostált sódert amit egy 5-6 centis tálcába döngölünk. A dugványokon 2-3 levélpár legyen, de azokat is vágjuk vissza félig, az alsókat pedig távolítsuk el és egy miliméterrel a levelek eredése alatt metsszük le. Ezt mártsuk gyökereztetőporba és helyezzük a vékony fával fúrt lyukba.

Most van a legkedvezőbb ideje a nőszirom (Iris) tőosztásának. Éles késsel vágjuk szét a felszedett töveket úgy, hogy mindegyiken maradjon levél. Az elöregedett gyöktörzsdarabokat vágjuk le. A leveleket harmadukra kurtítsuk. A vágási felületre szórjunk gombaölőszert. Ne ültessük mélyen, a rizómát (gyöktörzs) kissé érje a nap.

Szép, de kevésbé ismert a most lassan már virágzó kínai mézesfa (Evodia hupehensis), pedig sokfelé az utcán is találkozhatunk vele.

Vörösesbarna termései nagyon szépen díszítenek nyár végén és ősszel.

Még a diákéveim alatt figyeltem fel rá, amikor ősszel Kecskemét utcáin találtam meg a fekete termését. (Érdekességképpen jegyzem meg, hogy most a lakásom mellett van az ország valószínűleg legöregebb ilyen fája ami még jóval 100 év alatti lehet és elég sok bosszúságot okoz, mivel a kis kertemet szépen leárnyékolja.)

Ez a Kínából származó, 10-15 métert is elérő fa napos, meleg fekvésben érzi jól magát. Sajnos hidegebb teleken visszafagyhat, ami főleg fiatal korban jelentkezik.

Kiváló mézelő, ezért régebben nyári méhlegelőnek is ültették.

Magvetésről szaporítható. A második évtől 5 éves koráig évente 1,5-2 métert is nő. (Aki meg akar próbálkozni vele írjon és küldök magot!)

Érdekes virág az este nyíló, méteresre is megnövő csodatölcsér, mely nagy magvairól áprilisban helyrevetve jól szaporítható, de gumóit ősszel felszedve és átteleltetve gyorsabban kivirágzik. Genetikai kísérleteket is végeztek vele, mert a virágszínei nagyon szépen keresztezhetők. A képeken bemutatottakon kívül sárga és fehér színű változata is van.

Azon kevés egynyáriak közé tartozik, melyek tűrik a napot, árnyékot és szárazságot egyaránt.


Növényvédelem

NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÉRSÉGÉRE

Az utóbbi két hét forró időjárását csak a hétvégén szakította meg egy markáns hidegfront, amely némi esőt is hozott. Számokban kifejezve: 15 "C minimum-, 37 °C maximum-hőmérsékletet és 6-10 mm csapadékot mértünk.
A 13 hete tartó aszály a növényvédelmi helyzetre is rányomta a bélyegét. A védekezési döntéseknél főleg az állati kártevőkre, rovarokra, atkákra és rágcsálókra kell gondolnunk.
Szántóföldi növényeinknél a betakarított kalászos területeken most nyílik lehetőség a hörcsög elleni védekezésre. Ezzel elejét vehetjük a kártevő széttelepülésének és további szaporodásának. Irtása nemcsak jól felfogott érdekünk, hanem rendeletileg is kötelező. A védekezés történhet füstölő (pl. CRITOX, GULYÁS-PALOTÁS-FÉLE PATRON) vagy gázosodó (pl. POLITANOI.) készítményekkel, illetve HÖRCSÖG CSALÉTEK járatokba való kiszórásával.
A folyamatos kukoricamoly-rajzás elsősorban az öntözött, a vetőmag-előállító és a csemegekukorica táblákon jelent veszélyt. Az engedélyezett rovarölő szerek közül választhatunk biológiai jellegűt (pl DIPEL, BACTUCID) vagy kombinált hatóanyagút (pl. CHINTOP).
A zöldség és gyümölcs kultúrákban a levéltetvek és a takácsatkák kártétele, valamint a bagolylepkék és a gyümölcsmolyok folyamatos rajzása indokolja a védekezést, melynél a korábbi javaslatainkat célszerű figyelembe venni.
A mostani esős periódus a peronoszpéra-féle betegségek gyors fertőzési folyamatát segíti elő, ezért hagymában, uborkában, paradicsomban és burgonyában sürgősen végezzük el a kezeléseket, lehetőleg felszívódó gombaölő szerekkel.
Az esők után külön figyelmet érdemel a szőlő növényvédelme. Egyszerre kell védenünk a levelet és a fürtöt, ráadásul mindhárom betegsége - a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész - ellen. Csak jól összeválogatott szerkombinációktól várhatunk eredményt (pl. CURZATE R+TOPSIN-M 70WP, RIDOMIL PLUS+ TOPSIN-M 70WP stb.).

2000. július 12.

Mile Lajos - Mándoki András


Gyümölcs

A szamóca ostorindáit távolítsuk el, ha nem akarjuk szaporításra felhasználni, mert legyengíthetik a töveket. Ha nagyon foltos a levele permetezzünk pl. Fundazollal.

Folytassuk az alma kártevői elleni védekezést, liszthatmat ellen pl. Thiovittal, vagy Karathane-nal, varasodás ellen Dithane-nal, aknázómolyok ellen Decis-sel, pajzstetvek ellen a felszívódó Zolone-val védekezzünk. Ez utóbbi az aknázómolyok, levéltetvek, takácsatkák és minden rovarkártevő ellen hatásos, de a hosszú várakozási idejére vigyázzunk (3 hét)!

Ilyenkor már gyakori a gyümölcsfák törzse mellett a gyökér- és tősarjak megjelenése. Ezeket feltétlenül távolítsuk el, mert oltott fáknál az alanyból erednek, így nem lehet belőlük csemetét sem felnevelni.

Nézzük át fiatal fáink koronáinak belsejét és ha hosszú egyenes, felfelé törő ún. vízhajtásokat találunk azokat is távolítsuk el, esetleg kötözzük a megfelelő irányba ha "elfér" a koronában, vagy esetleg ifjítási céllal le szeretnénk vele váltani valamelyik vázágat.

Lassan távolítsuk el tőből a málnabokrok letermett vesszőit, hogy ne árnyékoljanak fölöslegesen. A vesszőfoltosságok ellen védekezzünk folyamatosan pl. Championnal.

Gyakori ilyentájt, hogy kedvenc fáink egyik napról a másikra teljesen elszáradnak. Erről Bálint György a következőket írja egyik könyvében:

"Az ilyen váratlan, minden előjel nélküli fapusztulásnak sokféle oka lehet: gombabetegség, vírusfertőzés, nagy mennyiségű gyomirtószer kijuttatása, de mégis a leggyakoribb ok abban található meg, hogy a sok évi aszályos időjárás következtében a talajvíz kritikus szintre száll le, és ezt a gyökerek nem képesek követni. A lombjukat vesztett fák rendszerint véglegesen elpusztulnak, de olykor előfordul, hogy alapos visszametszés után tavasszal kihajtanak."

Én ehhez csak annyit teszek hozzá, hogy az utóbbi évek nem tették könnyűvé a gyümölcsfák életét, gondoljunk csak bele, hogy a sok száraz év után egy-egy igen csapadékos, sőt árvízes év következett.

Szedjük ösze a hullott gyümölcsöket, mivel ezekben sok kártevő húzódik meg a következő évre. Ha érett cefrének is mehet, ha nem, mélyen ássuk el.

A cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltosságáról már írtam tavaly kb. ilyenkor. Most egy cikk jelent meg a Kertészetben mely szerint még most is érdemes permetezni ellene - az akkor általam javasolttól eltérően. Jó szerek: Ronilan, Rovral, Saprol, Orthocid, Buvicid, Merpan. (Részletes leírást és képet lsd. a tavalyi 27. heti tennivalók közt.)


Szőlő

Csonkázzunk, vagyis a hosszú, árnyékoló hajtásokat vágjuk vissza. Vigyázzunk, hogy ezt ne vigyük túlzásba, mert a fürtök kineveléséhez sok levélre van szükség.

Távolítsuk el a korai csemegeszőlők fürtjei elől a leveleket, így pár nappal előbbre hozhatjuk az érést.


VÁLASZOK

Nekem is több meggyfám pusztult el hasonló tünetekkel. Biztosat én se tudok, mert csak mikroszkópos vizsgálattal tudná megállapítani aki ezzel foglalkozik (Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás). Vágja vissza az egészséges részig, kezelje sebkezelővel és ha a fa teljesen elpusztul szedje ki amennyire lehet minden gyökérrészét és égesse el, majd más típusú fát ültessen, de ne pont a helyére (pl. almásokat).

Mi nem sokat használunk és már régebben vettünk (saját
komposztot, lombföldet, faföldet, fűrészport használunk inkább.)

Mi is szeretnénk olcsón cserepet, de nem tudok helyet,
viszont most találtam egy számot az e heti
kertészetben:06-52-363-249, ill. 06-30-239-1797. Elnézést, hogy már aktualitását vesztette a kérdés.
Én most épp sziklakerttel is foglalkozom és öntözzük, mégpedig
hetente, de finom porlasztással és csak egy kicsit, tehát max.
5-10 mm-t, mivel a földréteg sekély és laza, tehát hamar
átnedvesedik, de a túl nagy intenzitású víz le is moshatja.
Egyébként nem kell naponta, mert a sziklakerti növények eléggé
szárazságtűrőek is. (Persze mindent azért ők se viselnek el.)

A kullancs nem kertészeti kérdés (közegészségügy), így
sajnos nem tudok róla mit mondani (ha tudnék azért megírnám).
Önkormányzatoknál lehet érdeklődni, mert ott is kellene,
hogy foglalkozzanak vele.

Ezt már sokan kérdezték, léteznek speciális gyepgyomirtők
házikerti célra, pl. Calcurea, Compo Rasen-Floranid.
De tapasztalataim szerint ezek nem túl hatásosak, inkább
csak az apróbb kétszikű gyomokat irtják (pl. nagy
pitypangok ellen egyáltalán nem.)
Ha van felsőfokú növényvédelmi végzettségű ismerőse akkor
I. kategóriás szereket is használhat, pl. Banvel, Cadence,
2-4-D, Dikamin. Ezek 0-3 nap munkaegészségügyi várakozási
idejűek, addig nem szabad a gyepre menni.
Csak a kétszikűeket irtják (pl. a sást nem), de
hatásosan. A nagy hereféléket is eltüntetik.

Lehet, de nem könnyű, csak gyakorlott szemzőknek javaslom.
Ablakos szemzéssel, vagy sípolással szokták július közepén-végén.
Ahelyett, hogy leírnám, egy képet küldök, ami mindent elárul.
Javaslom szemzéssel kapcsolatos könyvek átnézését a szemzés
körülményeihez. Hosszú lenne...

Hát én csak a Csináld magad: Technika a kertben címűt ismerem ami elég felületes.
Általában a Kertbarát Magazin foglalkozik vele, vagy van még 1-2
kertépítészettel foglalkozó havilap. Tavaly a legelső válaszom épp
erre vonatkozott, ott általánosságban írtam a kerti tavakról
néhány képpel együtt.

Gratula a szép kertedhez!

A dugvanyozassal kapcsolatban:
sikerrel hasznositottam a tanacsaidat es kb 90%-os aranban fogantak meg a
dugványok.
De felmerult egy sor ujabb kerdes.
Megfogantak es szep gyokeret eresztettek amikor is atultettem uket normal
viragfoldbe es levegohoz es fenyhez szoktatassal raktam oket a szabadba,
de ugy tapasztalom hogy lealt a fejlodesuk.
En arra szamitottam hogy a fold majd megteszi hatasat es megjobban
elkezdenek noni.
A masik hogy itt is sok novenyen tapasztalhato a sargasag az erek kozott
amit mikroelem hianynak tulajdonitok, csak nem ertem hogy viragfoldbe
kiultetve miert jelentkezik ilyesmi.
Mar eddig is volt egy par fele szobanovenyem de ezzel a sargulassal meg
leveltorzulassal nem nagyon talalkoztam.
(27. hét; eska@elender.hu)
Próbálj meg valamilyen speciális vas tartalmú levéltrágyát, pl.
Damisol Vas-at.
Átültetéskor természetes, hogy egy időre leáll a növekedés, mert be
kelle gyökeresedniük de pár hét alatt ezt behozzák.
Lenne egy par kerdes a csapegteto untozesrol:
Talaltam az itteni gazdaboltokban egy viszonylag olcsonak tuno tomlot.
Valami izraeli,fekete muanyagbol van preselve es 26 ft metere 20 cm es
kozokkel. Lehet e ezt hasznalni gravitacios (hordos) modszerrel?
Es a viz szuresere mekkora gondot kell forditani? Szereljek fel vizszurot
vagy csak eleg ha a hordoba bejuto vizet szurom meg.
Szoval ilyesmiben adj nehany tanacsot.
Nem tudom melyik típus, mert elég sokféle került mostanában
forgalomba. Általában ha elég nagy a tartály csak akkor lehet
gravitációs módszerrel öntözni csepegtetőből, pl. a T-tape nevő
rendszer 0,5 bart igényel, a GardeMAtic Aqua-Traxx-a 0,3-t. Ezek elég
kis nyomások, egy kisebb kerti szivattyú ezek 10-szeresét állítja
elő.
Ha megszűröd a hordóba jutó vizet és fedett a hordó akkor az szerintem
elég, bár a cső élettartama rövidebb lesz, mert előbb-utóbb csak
eltömődik.

Ez a lisztharmat amiről jópár hete szóltam. Védekezésre jók a
más foltosságok elleni felszívódó szerek: pl. SUMI-8, TRIFMINE
30 WP, RUBIGAN 12 EC, vagy a speciális lisztharmat elleniek:
pl. Karathane, Morestan, Rubigan. Sajnos már nagyon késő
védekezni - bár jobb későn mint soha - , igazából Május
elejétől június 2. feléig folyamatosan kellett volna.

Elvileg nem jó tárolni, mert a levegővel reakcióba léphet és
veszíthet a hatásából, de szerintem általában nem lehet gond párnapos
tárolás ha muszáj, de semmiképp a permetezőbe, mert a tartályra
nagyon rátapadhat és nem lehet lemosni. A rovarölőszerek még
fokozottabban veszíthetnek a hatásukból, mint a gombaölők.
Woldüngert nyugodtan lehet tárolni bekeverve is, de azért ne hónapokig.

Nem írtad, hogy mire kell, de talán komposztra. Épp erre találták ki
a komposztaprítót, aminek kiskerti változata is van. Általában
elektromos meghajtású. Régebben minden gazdaboltban volt, most már
ritkább, de kapható. Pár centis ágakat is lehet vele vágni.

Ki kellene gyorsan ásni egy frissen elpusztult fát és megnézni a
gyökereit. A rajta található gombafonalakból meg lehet állapítani,
hogy az okozta-e a pusztulást, vagy csak az elpusztult fán
telepedett-e meg.
Sokféle gomba lehet és mivel nem vagyok szakértő ezen a téren
javaslom, hogy vigyen mintát a Megyei Növényegészségügyi és
Talajvédelmi Állomásra, mert biztosan őket is érdekl a dolog, ha
valami fertőző betegségről van szó.
Ha megírja melyik megyébe való megírom az állomás címét ha esetleg nem tudja.

Ami biztosan többször nyílik és a leírások szerint "színoldaka
krimsonpiros, a hátoldala világosabb árnyalatú" az a Heidelberg.
Nagyon jó, tarós virágú, betegségellenálló, fagytűrő.
3 m-re nő.
Virágai 8-10 cm átmérőjűek.

Kapható pl. a Starkl-nál. Szombathely (Herény) Csók István u. 9.
Tel.: 94/329-700
Itt kapható a Messire Delbard is ami bordó nagy virágú és szintén
többször virágzó. www.starkl.hu

A Sasad-nál kapható a Don Juan (Törökbálint, Tó u. 2. Tel.:
23/336-181), ami nagy 12 cm virágú, bársonyos mélyvörös (vázába is
jók). Lisztharmatra fogékony, fagyállósága közepes (takarni kell).
2,5 m-re nő.

A Sieberz-nek vagy egy specialitása a Kletter Star, amiről
részletesebb leírást nem találtam csak annyit, hogy "tűzpiros virágai
hónapokig nyílnak." A kép szerint elég apró virágú.
Cím: Gödöllő Jázmin u. 1. Tel.: 28/410-800 A www.sieberz.hu -ról
ingyen megrendelhető a katalógus.

A Starkl és Sieberz csomagküldők, melyek tavasszal és ősszel
küldenek, de a megmaradt készletet ált. bekonténerezik és nyáron is
árulják.

Vannak kimondott magánrózsakertészek is, ha nem sürgős és találok
írok címet.

Magról tavasszal kell vetni akár cserépbe is normál vagy kissé savanyú virágföldbe. Ne száradjon ki. Az első években még fagyérzékeny és páraigényes a csemete. Legyen mellette növény és gyakran kis vízadagokkal kell öntözni. Ha nagyon süt a nap akkor ne legyen egész nap tűző napon. Néhány éves korában már ki lehet ültetni szabadba. A magot vetésig hűtőben kell tárolni.

Nagyon is meglehet, hogy a magas talajvíz, főleg ha fél méter körüli. Nem biztos, hogy egyenletes a kert, és lehet, hogy a pusztulás a legmélyebb részről indul. Így van? Ez a legvalószínűbb, mert ha minden fa pusztul akkor nem valószínű, hogy gombabetegség. A fák általában pár hónapig bírják akár az elárasztást is, de fél évet már nemigen viselnek el. Láttam egy kajszist, melynek egy része a tavalyi nagy esőzések óta majdnem egy éven keresztül víz alatt volt. Most látni a következményeit, ugyanis azon a területen minden fa kiszáradt. De ez csak azután következett be, hogy a tartós szárazság miatt a víz a felszínről pár hónapja teljesen eltűnt.

Végre itt a válasz a felnőtt borász képzésről:

FELNOTT BORÁSZKÉPZÉS BUDAFOKON

Tisztelt kollégák, és a borászat iránt érdeklodok! A borászatban bekövetkezett fejlodés szükségessé teszi, hogy szakmai képzést a gyakorló felnott szakemberek részére is lehetové tegyük. Erre kínál lehetoséget a nagy múltú BUDAFOKI BORÁSZATI KÖZÉPISKOLA azzal, hogy meghirdeti a továbbképzés lehetoségét szakmunkás és technikus képzési formában. A képzés 2000. szeptemberében indul. A továbbképzési tájékoztatás és az igények felmérése céljából kérjük jelentkezzen: 1221 Budapest, Kossuth L. u. 83. Tel.: 1/226-018