HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

13. hét - március 27-április 2.

Most már talán végleg itt a tavasz.

Lassan elnyílnak a tavasz első virágai, helyüket a kétlevelű csillagvirág (Scilla bifolia), a tavaszi tőzike (Leucojum vernum), a törpe nőszirmok (Iris reticulata), a galambvirág (Isopyrum thalictroides), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a különféle hunyorok (Helleborus spp.), a májvirág (Hepatica nobilis) és az ujjas keltike (Corydalis solida) veszik át.


Zöldség

A kertemben 7,5 C a talaj hőmérséklete 5 cm mélyen.

Ez már megfelelő a cékla és a burgonya számára is.

Vessük tehát a nyári retket, korai burgonyát, spenótot, sóskát, kaprot, káposztaféléket, fejes salátát.

Vethetjük még a borsó, hagymafélék, mák, sárgarépa, petrezselyem és a hónapos retek magját.

Amint előbújtak a kis dinnye-, tök-, uborkapalánták azonnal tegyük napos és hűvösebb helyre, hogy a sziklevelek ne nyúljanak meg. Persze még most is nyugodtan vethetünk dinnye- és tökféléket.


Gyümölcs

Igyekezzünk a lemosó permetezésekkel és a fák ültetésével, metszésével!

Most lehet oltani is a fákat. Ehhez legjobb ősszel megszedni az ágakat és most héj alá oltással vagy hasítékoltással a megifjított fákat átoltani.

Bár már volt róla szó, most a "kert" listán Kardos Péter jóvoltából megjelent összefoglalót szeretném itt is közzétenni az időszerű permetezésekről, ami a "Növényvédelmi Tanácsok" alapján állított össze:

A gyumolcsfak tavaszi lemoso permetezesere marcius a legkedvezobb
idoszak. Ilyenkor jelentosen gyerithetjuk az attelelo eloskodoket
(atkak, leveltetvek, pajzstetvek, levelbolhak, vertetvek).
A kovetkezo szerekkel vedekezhetunk ellenuk: NEVIKEN, AGROL PLUS,
AGROL es BIOLA. Mivel ezek novenykimelo lemososzerek meg rugypattanas
idejen sot a vegetacios idopszakban is hasznalhatoak.
Ha a lisztharmat gyeritese is cel akkor a NEVIKEN illetve e
BARIUM-POLISZULFID hasznalata ajanlott.
A gombabetegsegek tobbsege ellen rez tartalmu szerekkel vedekezhetunk
ezek a RE'ZOXIKLORID, ASTRA, VITRA, ROKKOL, BORDO'I LE', CHAMPION stb.

Emliti a cikk az oszibarack levelfodrosodast ami evente visszatero
problema, pedig egyszeru ellene vedekezni csak jol kell idoziteni a
permetezest. :-))
Errol a betegsegrol tudni kell, _ ....a fogekonysag igen koran,
rugypattanaskor fennal, amikor az uj levelkek gombostuhegynyi csucsa
all ki a rugyekbol, amit szinte csak nagyitoval latni. Ettol kezdve
nehany cm hosszusagig fertozodnek a levelek, de a kifejlett (oreg)
levelek mar nem.
A masik dolog az, hogy ez a korokozo huvos idoben +7 es -2 fok kozott
fertoz a legjobban, tehat olyan hidegben amikor a legtobb jol ismert
betegseg nem okoz bajt. Igaz a fertozeshez vizre is szukseg van,
tehat a huvos es nedves ido (eso, onos eso vagy hoeses) a
legveszelyesebb..... __
A fertozest reztartalmu lemoso permetezessel tudjuk megelozni.
(lasd a fentebb emlitett szereket)

Nehany eve egyre aggasztobb karokat okoz a meggy viragfertozo
moniliaja. Ez a betegseg viragzas alatt nedves idoben fertoz.
Megelozesul itt is rugypattanas elotti lemoso permetezes ajanlott.

Itt szeretnem felhivni a figyelmet a MERPAN nevu szerre. Ellentetben a
fent emlitett szerekkel hasznalhatjuk rugypattanas utan is oszibarack
levelfodrosodas elleni vedekezesre illeve ha meggyfankat viragzaskor
(nem tevedes!) permetezzuk, hatasosan vedekezhetunk a meggy viragfertozo
monilia ellen is.

A cikk szerzoje emlitest tesz meg a szolo lemoso permetezeserol...
___...specialis problema, eloszor is csak olyan evekben celszeru
elvegezni, amikor a levelatkak rugykartetele nagy veszelyt jelent.
Az idei esztendo sajnos ilyen. A lemosas azonban csak akkor hatasos
ha minel kesobb vegzik, ugyanis a levelatkak csak fakadas idejen
jonnek elo a rugyekbol. Erre tekintettel NEVIKEN lemoso permetezest
javaslok a rugyfakadast kozvetlenul megelozoen, a szolo u.n
"gyapotlevalas" allapotaban.


Gyógynövény

A http://extra.hu/szedo_ivan/gyogynov.html címen egy táblázatot találunk a gyógynövények felhasználásáról.


Dísznövény

Két hete írtam a talajtakarásról és ajánlottam a fenyőkérget. Akkor kimaradt a cég neve és telefonszáma: SPECIÁLMIX Kft 20/956-651

Most vethetünk fűmagot.

Vethetjük a hidegtűrő egynyáriak magját: aranyvirág (Dimorphotheca pluvialis, aurantiaca), szarkaláb (Delphinium), búzavirág (Centaurea), körömvirág (Calendula), fátyolvirág (Gypsophila elegans), díszmákok (Papaver spp.), szagos bükköny (Lathyrus odoratus), egynyári margaréta (Chrysanthenum parthenium), tengerparti fülesternye (Lobularia maritima)

Szerezzük be a kardvirág gumóit, április elejétől ültethető. A gumó színe árulkodik a virágról is. Ha sárgás akkor a virág is sárga lesz, ha pirosas akkor piros.

Az erkélyládákat mossuk ki, töltsük fel friss földdel, és ha nem tudunk várni még egy hónapot a fagyérzékeny egynyáriakért ültessünk árvácskát! Nagyon szép virágzó növényeket lehet kapni nem is olyan drágán.

Bonsai-al, japán törpefákkal, egyéb növényes programok ajánlásával honlap indult. http://www.nexus.hu/bonszaj01//BONSAI.htm (a BONSAI nagybetüvel irandó)


VÁLASZOK

Nem hiszem. Meg kell nézni mennyire mélyről jön a hajtás. Ha a föld alól akkor bontsa ki az eredési helyig. Meg kell nézni hol van a forradás és ha afelett van akkor a legerősebbet hagyja meg, mert az az oltott rész. Általában a talajfelszín környékén van az oltás helye, csak ha túl mélyre ültetik akkor alatta és ha sekélyen akkor felette. Ha a forradás nem is, kis görbület biztos látszik az oltás helyén.

Ősszel kell átültetni amikor teljesen visszahúzódtak. Addig érdemes megjelölni a helyüket. Ritkítani nem kell csak ha szaporítani szeretné akkor kell hozzányúlni.

A rügypattanás az áttelelő rügyek hirtelen megduzzadása és kibomlása. Jó idő esetén pár nap alatt lejátszódik, máskor elhúzódik. Március végén van.
A pirosbimbós állapot a virágrügyek kibomlása előtti pár napos állapot. Ilyenkor néhány virág már kinyílt, de a legtöbb még nem. Április elején van. Virágzáskor rovarölőszerrel tilos permetezni, de más szereknél is meg kell nézni, hogy káros-e a méhekre.

Kb. annyira érdemes visszametszeni, ahol átmérőjük már nem ceruzavastag. Most van itt az ideje.

A lucfenyő betegségei, mert nekem olyan van, hogy felülről lefele olyan mintha elkezdeni száradni és kicsi tetvek vannak rajta. Lehet, hogy lucfenyőgubacstetü. Mivel írtsam ki?
(12. hét; Titusz15@hotmail.com)

Többféle tetű lehet, ezért a védekezés hatásos ideje is más. A toboztetű gubacsot képez, melyeket májusban el kell távolítani és elégetni.

Mogyorónyi vagy nagyobb gubacsokat képez a zöld lucfenyő gubacstetű és a sárga lucfenyő gubacstetű. Ezek júliusban repednek fel, tehát még előtte metsszük le és égessük el. Tavasszal (márc-máj), majd októberben permetezzünk azt 2 hét múlva megismételve pl. Unifosszal, Bi 58-cal vagy más felszívódó! rovarölőszerekkel. Adjunk hozzá tapadásfokozót, pl. Nonit. A kárkép mellekelve.

Túl sok okosat nem tudok mondani. Érdemes a tövénél kibontani és a föld alól kimetszeni a sarjakat és ezt pár évenként megcsinálni.

Szebben virágzik, ha virágzás után az elszáradt virágokat lemetsszük. Most tavasszal a metszéssel lemetszenénk a virágokat is, mivel csúcsi rügyekből virágzik. Ilyenkor legfeljebb ritkítást végezzünk, a középső sűrű részeket metsszük ki.
Esetleg meg lehet próbálni a villás elágazódásokat a váltómetszés szabályai szerint metszeni. Vagyis a villa egyik ágát rövidre metsszük, a másikat meghagyjuk. Így a hosszabb virágzik, a rövidebből pedig a jövő évi hajtások fejlődnek ki. Az idős bokrok vastagabb ágait is visszafűrészelhetjük e módszerrel.

Nem, mert különben sosem lenne igazi futó, nem lenne képes nagy területet befutni ha mindig visszavágnánk.

Azért szokták, hogy ha nagyon hideg a tél a takaratlan részek lefagynak!

Az attól függ honnan jönnek. Ha egész mélyről a földből akkor le kell törni, ha az oltás fölötti részből (ahonnan a többi nemes is) akkor meg kell hagyni.

De igen, csak akkor szedjük fel ha szét szeretnénk osztani.

Nem.

Elméletileg a ritkítást tanácsolják, ami elég kegyetlen eljárás, de csak így lehet elérni, hogy a fa ne teremje túl magát az egyik évben, - bár ez fajtatulajdonság is. De most már késő. Ha kettétört a törzs még sokáig elélhet a fa. Ha az egyik fele jóval erősebb, a másikat le lehet vágni, a sebet minél kisebbre faragni, sebkezelővel lekenni, a fő vázágakat kitámasztani (ezt megelőzésképpen kellett volna).

A letermett vesszőket még a nyáron közvetlenül érés után célszerű eltávolítani, mert a következő évben az új vesszőkön lesz a termés. Az új vesszőket már a nyáron többször ritkíthatjuk, hogy a megmaradtak erősödjenek. Végül csak 5-8-at hagyjunk meg tövenként (vagy 5 db/m2 a sorközöket is beszámítva) és azokat is célszerű visszavágni kb. 140-160 cm-re, mert így is többet teremnek és nagyobbakat. A ritkítás és visszavágás most is elvégezhető ha ősszel elmaradt.

Szereti a magas talajvizet ha nem túl kötött a talaj. Egy kis árnyék nem árt neki.

A monília a meggynél valóban virágzáskor fertőz ködös-esős időben a bibén keresztül, de a szilvánál nem. Nála csak gyümölcsrothadást okoz. Csak gyanakodni tudok a pontos okra.
Van egy vírus amitől keskeny lesz a szilva levele és rosszul kötődik a termés, vagyis csak virágzik, de nem fejlődik ki. Ez a Prune dwarf virus (a vírusok tudományos neve angol), vagy szilva törpülése. Az olasz kék a legfogékonyabb rá. A pontos diagnózishoz legalább levélminta kellene. De azon is inkább csak tavasszal látható, sokszor egy ideig rejtve marad a fertőzés után. (A vírusok márcsak ilyenek, gondoljunk akár az AIDS-re.) A vírus virágporral is terjed a szaporítóanyagon (mag belseje!, szemzőhajtás, alany) kívül. Védekezni sajnos nem lehet ellene csak kivágással.

Nagyon általános a kérdésed, ezért én is csak így tudok válaszolni. (Ajánlom az ezzel kapcsolatos könyveket, antikváriumba talán érdemesebb széjjelnézni, nem kell félni a régi könyvektől. Pl. Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés, dugványozás, bár azt hiszem ezt megint kiadták, de ha kell egyet tudok küldeni.) Sajnos sokkal több külföldi könyv van a piacon, mint hazai. Ez azért gond, mert sok olyan fajt ismertetnek amik nem maradnak meg nálunk (pl. elfagynak), vagy igen nehéz fenntartani őket és jó ha az ország valamelyik botanikus kertjében találkozhatunk velük. Addig ez így is lesz amíg a kiadók fillérekért jutnak hozzá a külföldi könyvek képeihez és szövegéhez, míg a hazai szerzők egy havi átlagfizetésnek megfelelő összeget kapnak egy kisebb könyv szövegéért.

A muskátliról konkrétabban kérdeztél: hagyományosan dugványozással szaporítják július-augusztusban, majd hűvös helyen teleltetik. Ha melegben telel már ilyenkor virágzik. A dugványokat túlöntözni nem szabad, mert elrothadnak és érdemes valamilyen gombaölőszerbe - pl. Zineb - mártani. A dugványvágás egyszerű. 2-3 ízközös szárdarabokról az alsó leveleket eltávolítjuk, pár órát fonnyaszthatjuk majd laza földbe ültetjük. Újabban a hibrideket magról nevelik januári üvegházi vetéssel. Régebben írtam a fenyők szaporításáról (23. hét) és a cserjék nyár végi félfás dugványozásáról is (nagyon sokat így szaporítanak)/99/31. heti hírlevél/.

Nagyon hosszú lenne egy alapos leírás. Könyveket javaslok inkább, bár én is írtam (összeollóztam) valamit tavaly a 30. hét környékén a miniatűr sziklakertekről és korábban is bemutattam néhány hálás nagyobb sziklakertbe való fajt.
Most jelent meg egy könyv: Balázs Péter-Balázs László: A sziklakert építése. Nem feltűnő jelenség, mert színes képek nincsenek benne, de csak párszáz forint. Inkább az olcsó könyveket áruló leértékeléseken keresse. Szerintem kicsit összeollózott mű, de a könyveket amelyekből írt úgysem könnyű beszerezni.
Aztán kapható még 1-2 külföldi igen színes könyvecske tele nálunk nem nagyon megmaradó növényekkel (az angol klíma kicsit más!), de a többi fejezet használható. Hazai kifejezetten sziklakerti mű alig jelent meg, én egyedül Balogh A.- Galántai Miklós-Kecskés T.-Schmidt G.: Szilakert-jéről tudok, mely 1976-os. Kollégám Galántai M. most ír egy könyvet a hazánkban jól tartható és főleg nálunk is kapható sziklakerti növényekről színes képekkel. Ebből küldök egy fejezetet ami még nem végleges (mellékelve). Figyelje meg a sziklakert mennyire nem egy önálló elkülönült eleme a kertnek, hanem a kert fontos része. Néhány kő a növények közt nem egyenlő a sziklakerttel, építéséhez igen jó esztétikai érzékre és türelemre van szükség. És ha kész akkor állandó törődést igényel.

A Passiflora coerulea Brazíliából származó kúszónövény. (A Passiflora nemzetségnek nagyon sok más faja és termesztett fajtája is van.)

Nyártól őszig folyamatosan virágzik, de csak napos helyen és bőven öntözve. A gyakori mozgatásra, gyökérbolygatásra, melegben teleltetésre és téli túlöntözésre is igen érzékeny. Télen 6-10 C-on pihentessük minimális öntözéssel. Támrendszerről gondoskodjunk. Hajtásdugványról szaporítható párás helyen. Tavasszal vissza kell metszeni.
A Passiflorarol nagyon szép képek láthatók a http://www.media-public.de/passiflora/home.htm honlapon.

Nem tudom mi lehet a gond, a gondozás részleteit a Nálunk is megterem c. könyvből idézem:

"A banán a trópusok növénye. Sok csapadékot igényel, de a talaj felesleges vízmennyisége káros hatású. A földkeverék jó vízáteresztő legyen. Edényes termesztéséhez laza szerkezetű, humuszban és tápanyagban gazdag keveréket állítsunk össze. Hazájában a felső humuszos rétegben helyezkednek el gyökerei. Ez a réteg a rendszeres esőzésektől állandóan nedves végig jól levegőzik. A banán 4,5-7,5 pH között jól fejlődik, a semleges kémhatású talajok megfelelőek növekedéséhez.
A törpebanán edényes termesztésre alkalmas. Nagyon gyorsan nő, ezért az első két évben többször is ültessük át nagyobb cserépbe vagy fából készült edénybe. Tápanyagigényes növény. Havonta trágyalével, tápoldatokkaI kezeljük. A növekedés folyamán legnagyobb mennyiségben nitrogént kell pótolnunk. Őshazájában hazánkhoz viszonyítva 3-4-szeres eső esik évente. Rendszeresen és bőven öntözzük a nyári növekedési szakaszban.
Melegigényes növények, azonban a nyári magas hőmérséklet lelassítja növekedésüket. Legkedvezőbb a 20-25 C közötti hőmérséklet. A nyári meleg időszakokban több öntözéssel és a levelek gyakori permetezésével megfelelő körülményeket teremthetünk fejlődésükhöz. A banánnövények a téli 16 °C-os középhőmérséklet tartása esetén nem állnak le növekedésükkel. Ilyen hőmérsékleten terméseiket is beérlelik. Télen hűvös, 10 C körüli helyen is tárolhatók. A nyugalmi állapotban levő növényeket ritkán, kis mennyiséggel öntözzük. Az öntözővíz ne jusson a levelekre és a levelek tövébe, mert könnyen barnulást, rothadást okozhat. A szobában teleltetett banánokat az ablak közelében, a fűtőtesttől távol helyezzük el."