Remélem elnézik nekem Kedves Olvasóim, hogy ezt a szép kerek esztendőt egy kis gondolatébresztővel kezdem. Igérem legközelebb már tényleg csak növényekről esik szó.
Konrad Lorenz 1973-ban írt könyvében - mely "A civilizált emberiség 8 halálos bűne címet viseli" - azokról a folyamatokról szól, melyek bármelyike is elegendő lehet az emberiség eltűnéséhez Földünkről. Azóta a világ kissé megváltozott, mégpedig nagyrészt pozitív irányban. Azonban ezek az eredmények még nagyon messze vannak attól, hogy elkerüljük azt amit a kétszeres Nobel-díjas tudós megjósolt.
A könyvből az összefoglalás és hozzá néhány további idézet:
X. Összefoglalás
Nyolc, egymástól megkülönböztethető, jóllehet
szoros okozati összefüggésben lévő folyamatot tárgyaltunk, melyek nemcsak
kultúránkat, hanem magát az emberiséget mint fajt a bukással fenyegetik.
A következő folyamatokról van szó:
1. A föld túlnépesedik, s ez a szociális kapcsolatok
túlkínálatával mindannyiunkat arra kényszerít, hogy ellenük alapvetően "embertelen"
módon védekezzünk, továbbá a túl sok egyed szűk térben való összezsúfolása
közvetlen agressziót vált ki.
...Amerikai házaspár vendégeskedett nálam Wisconsinból. Hivatásos természetvédők, akiknek a háza magányosan áll az erdőben. Éppen vacsorához ültünk, amikor megzólalt a csengő és kifakadtam: "Ki az már megibt?". Vendégeimet nem sokkolhattam volna jobban azzal sem, ha a legocsmányabb trágárság csúszik ki a számon. Ha egy csengő váratlan megszólalására másként, mint örömmel is lehet válaszolni, számukra botrányosan hatott...
...Aki még egyáltalán szívélyes és meleg érzelmeket akar táplálni embertársai iránt, azt néhány embertársára kell koncentrálja, ugyanis nem úgy teremtettek bennünket, hogy minden embert szerethessünk, bármily helyes és etikus követelmény is, hogy ezt tegyük. Válogatnunk kell, aza sok embert, aki barátságunkra ugyancsak méltó lenne, érzelmileg "távol kell tartanunk magunktól." "Not to get emotionally involved" (Érzelmileg ne keveredjünk, gabalyodjunk bele) a fő gondja sok nagyvárosi embernek...
...Így fordulhat elő éppen a legnagyobb városokban fényes nappal, forgalmas utcákon rablás, gyilkosság és nemi erőszak, anélkül, hogy bárki közbelépne...
2. A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteletétől.
...Miért is érezne a felnövekvő ember tiszteletet bármi iránt, ha minden amit maga körül lát, emberi mű, mégpedig nagyon is silány és ocsmány emberi mű...
...Azon a kalmárlogikán kívül, miszerint a tömegesen
előállítható szerkezeti elemek olcsóbbak, a mindent nivelláló divat is hozzájárult
ahhoz, hogy valamennyi civilizált ország városainak peremén százezrével keletkezzenek
olyan tömegszállások, melyek csak számukban különböztethetők meg egymástól,
de a "ház" nevet nem érdemlik meg, mivel a legjobb esetben is csak
haszonemberek istálótelepei, hogy a "haszonállat" analógiájára
ezt a kifejezést használjuk.
A ketreces csirkegyárakban való tenyésztés joggal számít állatkínzásnak és
kultúrbotránynak. Az viszont, hogy hasonló dolgot műveljenek emberekkel, teljes
mértékben elfogadhatónak tekintik...
...Belátható, hogy mind a természet, mind pedig
az ember teremtette kulturális környezet szépségére szükség van ahhoz, hogy
az ember szellemileg és lelkileg is egészséges maradhasson...
Az esztétikai mérlegelések egyáltalán nem játszanak szerepet azoknál, akik
arról döntenek, hogy felépüljön-e egy egész környék szépségét örökre tönkretevő
út, erőmű vagy gyár. A községi tanácselnöktől a miniszterig véleményegyeszség
van abban a tekintetben, hogy a természet szépségéért nem szabad semmiféle
gazdasági vagy politikai áldozatot hozni...
3. Az emberiség versenyt fut önmagával. A technológia fejlesztése egyre inkább saját pusztulásunk árnyképét vetíti előre, és az embert minden értékkel szemben vakká téve, megfoszt bennünket az őszinte emberi elmélkedési tevékenységhez szükséges időtől.
...Az ami az emberiség egészének, és így az egyének is jó és hasznos, az emberek közti versenyfutás nyomása alatt már teljes feledésbe merült. A ma élő emberek döntő többsége értékként már csak azt fogadja el, ami a részvét nélküli konkurrenciaharcban szükséges ahhoz, hogy embertársit túlszárnyalja. Minden olyan eszköz, mely ezt a célt szolgálhatja, hazug módon önmagában is értékként jelenik meg...
...Fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon a mai emberiségnek mi okoz nagyobb lelki károsodást: az elvakult pénzsóvárgás vagy a felőrlő hajsza. A kettő között bármelyikről is lenne szó, valamennyi politikai irányzat hatalmát gyakorlók érdekében áll mindkettő ösztönzése és egészen a hipertrófiáig fokozni mindazokat a motivációkat, melyek az embert versenyre késztetik...
4. Minden mély érzelem és indulat eltűnik az elpuhulás, a technológia és a farmakológia előrehaladása következtében. Ez növekvő intoleranciát okoz bármely, a legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal szemben is. Így eltűnik az embernek az a képessége, hogy átélje azokat az örömöket, melyek csak keserves erőfeszítéssel, akadályokat leküzdve érhetők el. A fájdalom és az öröm kontrasztjának természetadta hullámzása a hallatlan unalom észrevétlen rezgésévé csillapodik.
...Már a régi időkben is értettek a fejlett kultúrákban élő emberek ahhoz, hogy elkerüljék a kedvetlenséget hozó ingerhelyzeteket, ami azonban vesszélyes, sőt a kultúra hanyatlásához vezető elpuhulást is okozhat. Régóta kitalálják azt is, hogy az örömhozó helyzetek ereje növelhető az ingerek körmönfont elegyítésével, és az elegy állandó változtatásával kivédhető a megszokás hatása; ez a felfedezés, melyet mindegyik fejlettebb kultúra magáévá tett, a szenvedélyhez vezet, ami azonban aligha hat olyan, kultúrát megsemmisítő módon, mint az elpuhulás. Amióta a bölcsek gondolkodnak és írnak, midkettő ellen prédikálnak, ám mindig nagyobb indulattal a szenvedély ellen...
...A kedvetlenséggel szembeni növekvő türelmetlenség - az öröm csökkenő vonzerejével szemben - oda vezet, hogy az emberek többé nem képesekkemény munkát fektetni az olyan vállalkozásba, mely csak a későbbiek során válik örömszerzés forrásává. Ebből fakad bármely új kívánság azonnali kielégítésének az igénye. Az azonali kielégülés igényét sajnos a termelő és kereskedő vállalatok minden elképzelhető módon ösztönzik, és a fogyasztók döbbenetes módon nem látják, hogy milyen szolgaságba süllyednek azok "készséges" hitelügyletei révén...
5. Genetikailag széthull az emberiség. A modern civilizációban a - "természetes igazságérzet"-en és néhány áthagyományozott jogi tradíción kívül - nincs olyan tényező, mely szelekciós nyomást gyakorolna a szociális viselkedésnormák fejlesztésére és fenntartására, jóllehet erre a társadalom fejlődésével egyre inkább szükség lenne. Nem zárható ki, hogy az az infantilizmus, mely a "lázadó" ifjúság egy részét szociális parazitává teszi, genetikai eredetű.
...a modern civilizáció életfeltételei között egyetlen egy tényező sincs, mely a jóság és állhatatosság irányába hajtana, a szelektivitást segítené, hiszen azt ezen értékek iránti, velünk született érzékünk lenne hivatott elvégezni. A nyugatii kultúra gazdasági versenyében egyértelműen negatív szelekciós prémiumot tűztek ki ezekre az ösztönökre...
6. A tradíciókat leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni. Ezért azt idegen etnikai csoportként kezeli, és nacionalista gyűlölködést táplál iránta. Ezen identifikációs zavar oka elsősorban a szülők és a gyermekek közötti kapcsolat hiányos volta, mely már csecsszopó korban patológikus következményeket okoz.
...A mai kultúrának a technológia által kikényszerített fejlődési üteme azzal jár, hogy az előző generáció tradicionális javaiból a kritikus ifjúság nagyon jelentős részt ósdinak tekint. Az a már tárgyalt tévhit, hogy az ember képes racionális úton, erőszakosan új kultúrát teremteni, ahhoz a teljesen őrült következtetéshez vezet, hogy a legjobb szülői kultúrát teljesen megsemmisíteni, hogy azután "alkotó módon" újra felépíthessük azt. Ezt azonban csak akkor tehetnénk meg, ha a cromagnoni előembernél kezdenénk újra...
7. Az emberiség egyre erősebben dogmásítható. Az azonos kulturális csoportban található emberek számának növekedése a közvéleményt befolyásoló technikai eszközök tökéletesedésével párhuzamosan a nézetek olyan uniformizálódásához vezet, amilyenre az emberiség történetében még sohasem volt példa. Ehhez járul, hogy egy szilárd hittel követett dogma szuggesztív hatása együtt növekszik a hívők számával, talán még mértani haladvány szerint is. Egyes helyeken már ma is patológikus esetnek tekintik azt, amikor valaki tudatosan kivonja magát a tömegkommunikációs eszközök, például a televízió hatása alól. Az egyéniségvesztő hatások mindazok számára kapóra jönnek, akik nagy embertömegeket akarnak manipulálni. A közvéleménykutatás, a reklámtechnika és az ügyesen irányított divat segítik a tömegek feletti hatalomra a vállalkozókat a vasfüggöny innenső, a funkcionáriusokat pedig a túlsó oldalán.
... A legellenállhatatlanabb módszere annak, hogy nagy embertömegeket törekvéseik egységesítésével manipuláljanak, maga a divat . Eredetileg azt az általános emberi törekvést szolgálta, hogy láthatóvá tegye valamely kulturális vagy etnikai csoporthoz való tartozásunkat, gondoljunk pl. a különféle népviseletekre, melyek a látszólagos fejlődésnek megfelelően - különösen a hegységek völgyeiben - csodálatos "fajokká", "alfajokká" és "helyi formákká" alakultak...
8. Az atomfegyverkezés olyan veszélyekkel fenyegeti az emberiséget, melyeket könnyebb elkerülni, mint az előbb felsorolt hét folyamatból fakadókat.
Akit részletesebben érdekel Lorenz érdekes eszmefuttatása és
nem tudja elolvasni a könyvet, az interneten is találhat cikkeket:
http://www.c3.hu/scripta/beszelo/98/09/21galan.htm
http://lonestar.texas.net/~alandp/popwip/people/lorenz.htm
http://almaz.com/nobel/medicine/1973b.html
Megújult a Prenor honlapja: www.prenor.hu. A fenyők, cserjék leírása mellett reméljük a jövőben évelőkkel is tovább bővítik lapjukat.
A Növényvédelmi Honlap: www.extra.hu/nvedelem is bővült a gyümölcsfélék növényvédelmével. Reméljük ez is tovább bővül.
Az ünnepi tápdús ételek bősége után nem árt egy kis élő vitaminpótlás.
Vessünk kerti zsázsát kis lapos tálcába. Elég fél centi föld és a magokra
nagyon vékony takarás. Tartsuk állandóan nedvesen, de ne álljanak vízbe a
magok (a tálca alján legyen lyuk). De akár nedves szűrőpapírra is vethetünk.
1-2 hét alatt amikor 5-6 cm-re nőttek vajaskenyérre szórva nagyon finom szendvicset
kapunk. (Enyhén kesernyés-savanykás, nekem ízlik :-) )
(A vetőmagboltokban kapható mag, de tavaszi szabadföldi vetésből magunk is
könnyen megtermeszthetjük.)
Érdekes cikk jelent meg a Kert. és Sz. 99/50. számában a propolisz
felhasználásáról.
A propolisz növényvédelmi hatása azon alapul, hogy viaszbevonatot képez a
növény felületén és az akadályozza a kórokozók és kártevők behatolását.
2-2,5 dl alkoholban áztassunk (lehet erős pálinka is) 5-6 dkg propoliszt 1
hétig. Ezalatt rázzuk és forgassuk! Majd szűrjük át és tegyük zárható üvegekbe.
Tél végi lemosó permetezéshez 1kávéskanál/10l víz, később pedig 1/2 kávéskanál/10
l víz mennyiségben adjuk.
Hatásos pl. a levéltetvek, levélbolhák riasztására is sziromhullás után.
A cikk szerint hatásos a viasz főzőlé is (sonkolylé) 3 dl/10 l mennyiségben.
Nagyon szép szobanövény a szobafenyő (Araucaria heterophylla
vagy excelsa).
Hazájában a Norfolk szigeten és Új-Guineában a mi lucfenyőnkhöz hasonló nagyságú.
Meglehetősen igényes, télen nem szereti a száraz, meleg szobát,
8-10 C-os világos helyet igényel. Ilyenkor elég kéthetente megöntözni, de
szereti ha sűrűbben megpermetezzük szobahőmérsékletű vízzel.
Nyáron viszont kikerülhet az erkélyre vagy kertbe, de ne tegyük ki túl erős
nyári napnak, kicsit árnyékoljuk pl. leánderrel.
Öntözésére nyáron is ügyeljünk, mivel a kiszáradásra és túl sok vízre is igen
érzékeny.
Csúcshajtásról dugványozható, de semmiképpen nem egyszerű szobai körülmények között, hanem speciális zárt, meleg, párás térben.
Savanyú kémhatású földbe ültesssük át, pl. Florasca A.
Metszeni nem szabad!