KERTBARÁT HÍRLEVÉL

4-6. hét - január 22 - február11.


Kiállítások, rendezvények

Február 21. Regionális Borverseny, Zalaszentgrót

22-26: Nagyváthy Napok, Mezögazdasági Konferencia és Borverseny, Csurgó, Csokonai Közösségi Ház


Gyümölcs

Déligyümölcsök
Ebben a sorozatban hazánkban kapható, szabadban csak melegebb éghajlatú vidéken termeszthető gyümölcsöket ismertetek

A licsiszilva

A licsi az utóbbi években jelent meg a nagyobb ABC-üzletek, szupermarketek, zöldségboltok polcain, bár korábban is kapható volt már befőtt formájában.
Nem trópusi gyümölcs, csak kevésbé forró országokban terem ahol hosszú és forró a nyár, de a tél hűvös, ködös, párás, minimum fagypont körüli hőmérséklettel. Kínában őshonos, ahol évezredek óta a távol-keleti konyha legfontosabb gyümölcse, húsok mellé általánosan használják.

A licsi örökzöld, fényes levelű, fája hatalmas, szétterülő, 10-12 méter magasra is megnő, termései hosszú fürtökbe rendeződve lógnak. Kínában 1200 éves, 3 méter feletti törzsátmérőjű példányai is fellelhetők.

A termésben egy nagy mag van, melyet 4-5 napon belül vessünk el tápdús, laza talajba - akár virágföldbe - , mivel ezután már elveszti csíraképességét. (Ne essünk kétségbe akkor sem, ha nem vetésünk jár sikerrel, ugyanis előfordul, hogy frissen elvetve sem kel ki.) A jó mag kb. 3 hét alatt bújik elő a földből. Télen hűvös, de fagymentes és világos helyen, tavasztól őszig szabadban tartva 5-12 - néha 25 - éves korában fordul termőre. A magról vetett termés minősége persze sokszor elmarad a vásárolttól, mivel ivartalan úton, oltással szaporítva őrzi meg csak minden tulajdonságát, akár a hazánkban termesztett gyümölcsfák.

A cseresznyéhez hasonló, édes-savanykás, muskotályos aromájú terméshús nyersen, kompótként gyümölcssalátába, koktélba, fagylalthoz, tortába vagy aszalva is fogyasztható, de távol-keleten bort is készítenek belőle.

Receptek

Két édesség ínyenceknek

Licsi puding

Hozzávalók:
babapiskóta vagy más egyszerű piskóta
0,5 liter hámozott, magozott, szeletelt licsi éjjelre brandybe áztatva
3 dl tejszínhab

A piskótát helyezd vékonyan üveg, vagy más formába. Keverd a csilit a tejszínbe. Töltsd az előkészített piskótára. Hűtés után fogyasztható.

Licsis fagylalttorta

Hozzávalók:
1 liter egyszerű fagylaltkrém
20 ml cukor
130 g vaj
0,5 liter aprított gabonapehely
0,5 l magozott, hámozott licsi

A fagylalt legyen majdnem folyékony, ezért vedd ki 1-2 órára a hűtőből.
Keverd össze a cukrot, az olvasztott vajat és a gabonapelyhet egy nagy edénybe.
Oszd szét három részre. Az első részt helyezd 22 cm-es tortaformába.
Keverd össze a fagylaltkrémet a licsivel.
A fele licsis keveréket kapard a formába, majd erre kerüljön a második rész gabonapelyhes keverék.
Tetejére a maradék fagylatkrém és gabonapelyhes keverék kerüljön.
Takard le sütőfóliával és fagyaszd meg.

A magyaros ízek kedvelőinek

Licsi sertéskarajjal

Hozzávalók:
4 szelet kicsontozozz karaj, olaj, só, paprika, 1 evőkanál citromlé, 2 evőkanál tejföl, 1-2 evőkanál konyak, vaj, 1 konzerv licsi

Egy ovális tálra burgonyapürét helyezünk. A húst kevés olajban kisütjük, a burgonyára tesszük. A serpenyőben csipetnyi pirospaprikát, citromlét tejfölt, konyakot, vajat és annyi licsiszirupot hevítünk, hogy híg mártást kapjunk. Ebben a gyümölcsöt megforrósítjuk és az egészet a húsra öntjük.

A http://www.capetrib.com.au/ címen egzotikus növényekről, termesztésükről, receptjeikről kapunk tájékoztatót gazdag linkanyaggal.


Általános

Gondosan etessük a madarakat!

Egy nemrégiben végzett vizsgálat eredményei alapján igen fontos a higiénia az etető körül, mivel a nagy tömegben felhalmozott eleségben felszaporodhatnak a szalmonella és kóli baktériumok amik a madarak elhullását okozzák.

Gondoljuk csak el, hogy az etetés alaposan felborítja szegény madaraink viselkedési szokásait, olyan fajok érintkeznek közvetlenül melyek a természetben messze elkerülik egymást.
Ez egyrészt stresszt okoz, másrészt a kórokozók is átkerülnek egyik szervezetből a másikba. A stresszhez hozzájárul még a bátrabb hímek jóval nagyobb száma az etető körül, másrészt az ember gyakori látványa. A stressz pedig igencsak csökkenti a madarak ellenállóképességét teret adva az említett baktériumoknak.

A problémán úgy segíthetünk, hogy egyszerre nem adunk sok eleséget, inkább több etetőt használunk, emellett rendszeresen eltávolítjuk az ürüléket az etetőkről.


Növényvédelem

Írta: Szakter Ferenc

A növényi tápanyagok

A növényeket felépítő kémiai anyagokat eredetük szerint 3 csoportba osztjuk:
- vízből felvehető elemek (Oxigén,Hidrogén)
- a légkörből felvehető elemek (Szén)
- a talajból felvehető elemek (Nitrogén és hamu elemek)

A növényt felépítő anyagok túlnyomó része nem a talajból származik, hanem a levegőből.
Ez körülbelül 95-98%-át teszi ki a növény szárazanyagának (légszáraz állapotban), és cak a többit alkotják az igazi TÁPELEMEK. pl. Kálium, Foszfor, Magnézium stb.

A talajban lévő tápelemeket a növény IONOS formában veszi fel, ami lehet pozitív és negatív töltésű is.
Ennek inkább a tápanyagfelvételi problémákról írt részben lesz majd szerepe.
Ezek az ionok a talajnedvesség és a növény szívóereje segítségével jutnak be a gyökérszőrökön keresztül a gyökerekbe, szárba majd a levélbe. Ott pedig cukrok illetve egyéb létfontosságú anyagok képződnek és továbbszállítódnak a szükséges helyekhez:gyökérbe vissza, gumóba raktározásra, szárba stb.

A tápelemek növényekben található mennyiségük alapján fel vannak osztva csoportokra:

-legnagyobb mennyiségben található elemek (Makroelemek): Nitrogén (N), Foszfor (P), Kálium (K), (Szilicium (Si) -mint vázanyag)

-közepes mennyiségben lévő elemek (Mezoelemek): Kalcium (Ca), Magnézium (Mg), Kén (S), Nátrium (Na), Klór (Cl)

-kis mennyiségű elemek (Mikroelemek): Bór (B), Vas(Fe), Mangán (Mn), Molibdén (Mo), Cink (Zn), Réz (Cu) és Kobalt(Co)

-nagyon kis mennyiségű elemek (Ulramikroelemek): Fluor, Nikkel, Kadmium,Ólom, Jód stb.

A nitrogénről:

A levegő 78%-ban tartalmaz nitrogént gáz formájában, de az élet szempontjából mindaddig közömbös
amíg kémiai reakcióba nem lép valamilyen módon.
Erre leginkább elektromos kisülésekkor, villámláskor kerül sor.Évente körülbelül 17 kg nitrogénvegyület érkezik a levegőből 1 ha földterületre. Ezzel általában nem szoktak számolni de egy olyan területen ahol nem műtrágyáznak, ott ez jelentős lehet.
A növények közül is csak a hüvelyesek képesek a gyökerükön élő baktériumok segítségével a levegő nitrogénjét hasznosítani(bab,borsó).
A talajban lévő szerves anyagok (szerves trágya,komposzt) bomlása sorám is N-vegyületek keletkeznek.
Műtrágyázáskor közvetlen, töményebb formában adjuk a nitrogént. Ezért néha fel is borítja a talaj biológiai egyensúlyát.
Fontosabb szerepe:
-fehérjeképzés(gabona, fehérjenövények)
-termésnövelés
-hajtástömeg-növelés
-zöldítés(gyep)
-növeli a zöld tömeget(gyep,legelő)

Hátrányok:

ha túl sok
-laza szövetű növények
-nagy levélfelület
-túlzott párologtatás
-alacsony szárazanyagtartalom
-nagy vízigeny(vízpazarlás)
-csökkent ellenállóképesség(hő,-fagy,-szárazság,-kórokozók)
-kevesebb íz és aromaanyag
-rossz tárolhatóság
-környezetszennyezés
-késik a virágzás és termésképzzés,hosszabb lesz a tenyészidő
-kimosódik a talajból
A gyep a szárazságtűrés tekintetében kivétel, mert ott növeli azt.

A foszforról:

a talaj tartalmaz ásványi foszfort,felvehetősége csak bizonyos kémhatás-tartományban lehetséges (5.5-7.5 pH). 7-es pH felett már nehezen felvehető mert a magas Ca- tartalom miatt kicsapódik és felvétele nehezebbé válik.
Nedves talajon jobb a felvehetősége,de mozgása elenyésző a talajban a nitrogénhez képest:gyakorlatilag nem mosódik ki.
Míg a nitrogén akár m-t is képes mozogni a tenyészidőben, addig a foszfor max. 5 cm-t egész évben. Száraz időjárásban még kevesebbet mozog függőlegesen irányban.

Szerepe a növényben:
-energiahordozó-vegyületek fontos alkotórésze
-szénhidráttermelésben
-fehérjeképzésben is szerepet játszik
-gyökérnövekedésben
-virág,-mag és termésképzésben

Túladagolása esetén egy-két mikroelem felvehetősége romlik (Cink,Réz stb.)
Különösen a fiatal növények igényelnek sok foszfort mivel ekkor történik meg a gyökérrendszer kialakulása ami sok energiát igényel.
A vetőmagokban lévő tartaléktápanyagban rengeteg foszfor van,ez szolgáltatja a csírázáshoz szükséges energiát.
Talajaink sajnos foszforban szegények,mivel azutóbbi években nem fordítottak kellő figyelmet a
tápanyagutánpótlásra az áremelkedések miatt.
Ezért nem elég csak a nitrogént pótolni, mivel az még a levegőből is jön,hanem harmonikusan kell a tápanyagokat adagolni.

A káliumról:

A kálium a talaj ásványi alkotóinak része,a nagy agyagásványtartalmú talajokban sok van megkötött
állapotban.
Ezért annál nagyobb a talaj káliumtartalma, minél több benne az agyagásvány.
A kálium könnyen megkötődik a talajban ezért kimosódásától nem kell annyira tartani mint a nitrogénnél de a foszfornál viszont jobban mozog, különösen homokos talajon.
A növényben a kálium nem épül be a növény szerves anyagaiba hanem fiziológiás szerepet tölt be:
-a vízháztartást szabályozza
-ezzel képes fokozni a szárazságtűrést
-javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó képességet
-nagy a szerepe a tömeggyarapodásban és a szénhidrátképzésben
-csökkenti a fagyveszélyt, mintegy ellensúlyozza a nitrogén hatását
-javítja a tartaléktápanyagraktározást
Túlzott adagolása esetén megnő a talaj sókoncentrációja, ez a növény lankadását, száradását idézi elő illetve gyökér kártételt.
Jelenléte kiszorítja a talajoldatból a kalciumot és a magnéziumot ha túl sok van belőle.


Linkajánló

A káliumtrágyázásról a http://www.vpeter.matav.hu/auroma/kalium.htm lapon kapunk részletesebb információkat.

A szántóföldi növények trágyázásáról egy részletes, magyar nyelvű honlap: http://www.vpeter.matav.hu/auroma/tragya.htm

A vetésforgóról: http://ikta.date.hu/SZAKTAN/DATE/NYIREGYH/vetesf/Eredmeny.htm

A vázsonyi alginitról, egy nagyszerű alga eredetű talajjavító anyagról riportcikk olvasható a http://www2.datanet.hu/szfold/online/index.asp?vid=19981126&cpid=01&cid=0102&nid=19981126110341&from=arch oldalon.


VÁLASZOK

A Galatea egy növénynemzetség amelybe 15 leírás történt.
Nagyon változatosak, 3 családba is tartoznak:
1. a fészkesekhez az évelő őszirózsák egyik csoportja (ez jelen esetben talán kizárt mivel kint is áttelelnek).
2. Az amarilliszfélékhez tartozó Nerine sarniensis másik neve Galatea sarniensis. Ez a fokföldi pirosliliom, egy fagyérzékeny hagymás növény. (Takarva nálunk áttelelhet) Nagy piros virágai és szalag alakú, elálló tőlevelei
vannak. (lehet, hogy ez a keresett?)
3. Az Irisekhez tartozó Eleutherine plicata és a Sisyrinchium bulbosum másik neve is Galatea. Azt hiszem ez a két név ugyanaz a növény. Magyarul sásbokor. Sok faja van, a szóban forgóról részleteket nem találtam.

Tehát ez csak egy nemzetségnév, ebből botanikailag nem lehet a növényt beazonosítani. (A latin névhasználat sem teljesen egységes!)
Bár sokszor előfordul, hogy a növény latin nemzetségneve annyira beépül a köztudatba, hogy az lesz a növény hétköznapi neve (pl. gladiólusz, aszparágusz).

Szerintem nagyobb virágüzletekben kell érdeklődni ahol kapható a keresett növény.

Szerintem ahogy felszárad a talaj, elmúlik a probléma.
Jól gondolja, hogy a túl sok víz kedvez a penészgombáknak. Erősen agyagos talajon vetés előtt
tőzeget, komposztot érdemes bekeverni a talajba akár egy 10 cm réteget is az eredeti talaj 20-25 cm
rétegébe. Utólag már nehéz ezen segíteni, bár egy kis komposztot, tőzeget a gyep felületéről is
begereblyézhet miután gyeplazító géppel kezelte a területet (kölcsönözhető a barkács kölcsönzőkben).

Fontos, hogy ne túlozza el a nitrogén tartalmú műtrágyázást és tavasszal vagy ősszel komplex műtrágyát is adjon, pl. Woldünger, vagy Mikramid + kálisó + szuperfoszfát.

Nos azóta megtudtam, hogy a Kertészeti E. zöldségtermesztés tanszékén végeznek ilyet, ott biztosan meg tudják adni kérésére a választ.

A befőttesüveget azért nem javaslom, mert a napsütésben nagyon felmelegszik alatta a levegő és még jobban kihajt a tulipán.
Inkább árnyékolni kellene, lombbal takarni, hogy ne melegedjen át.

Igen, a törzs ledörzsölése kefével, törzskaparóval jó az itt áttelelő lárvák, bábok ellen. Ezt télen az enyhébb napokon el lehet végezni.
Ezenkívül meg kellene metszeni a fát. Ezt is bármikor végezheti télen fagypont feletti hőmérsékleten.
Elég ha a sűrű, egymást keresztező és elszáradt ágakat vágja vissza. Utána a vastagabbak kapjanak sebkezelést.
Tavasszal amikor a rügyek alaposan megduzzadtak, de még nem bomlottak ki lemosó permetezést végezzen pl. Agrol Plusszal, ami a pajzstetvek, levélbolha és varasodás ellen is hatásos.
Ezzel már jó alapozást adott, de később is rendszeresen kell permetezni, hogy ne legyen "kukacos" a körte. Így áprilisban a poloskaszagú darazsak, júniustól augusztusig a szexferomon csapdák adatai alapján almamoly ellen.
Az eddig permetezetlen, "bio" körtében javaslom, hogy első évben csak néhány feltétlen szükséges kezelést végezzen el természetes ellenségeket kímélő szerekkel - melyek biztosan fel vannak szaporodva. Lehetséges, hogy a lemosó kezelésen kívül a molyok elleni védekezés elegendő (pl. a biológiai hatóanyagot tartalmazó Dipel-lel.) Ha sok a lyukacsos gyümölcskezdemény áprilisban akkor kell a poloskaszagú darazsak ellen védekezni, ha pedig sok a ragacsos, gyengén fejlődő hajtás rajta zöldessárga, ragacsos lárvákkal akkor körtelevélbolha ellen (Dimilin).
Jó ha megtrágyázza a fát. Ha van szántson be istállótrágyát a korona alá mindenhova egyenletesen elosztva, ha nincs akkor bármilyen "biológiai trágyát" - pl Cofuna - vagy vegyes műtrágyát (foszfor és kálium) hasonlóképpen.
(A nitrogént csak tavasszal kell adni sekélyebben).
A "barnuló, száraz íz"-hez valószínűleg az öntözés hiánya is hozzájárul, a körte ugyanis elég vízigényes.

A "különlegesebb" növények alatt nem tudom pontosan mit ért? (gyümölcs, dísznövény, trópusi gyümölcs, zöldség?) Ennek ismeretében tudok válaszolni.

Van olyan totális gyomirtó amit elég évente 1-2 szer kiadni és megvan oldva a dolog (Casoron G). Ez azonban még a fűnél is jóval drágább, bár ha a munkaerőt is számítjuk (kaszálások) akkor már nem biztos. Nagyobb adagban (100 g/m2, 100 kg/ha) elég tavasszal kiadni és egész évben nem lesz gondunk a gyomokra. Jobbat nem tudok.

Nem tudom, hogy a sertésól mennyire szigetelt, mert ha nem eléggé akkor a talajba is beszivárog a trágyalé és csak olyan növények maradnak meg amelyek ezt bírják.
Nem tudom, hogy árnyékos-e a terület, mekkora hely van, cserje vagy inkább fa lenne-e jó, esetleg sövény?
Ez utóbbira alkalmas a lepényfa (Gleditsia), mezei juhar, orgona, szil, esetleg galagonya. Ezeket cserjének, vagy kisebb fának is ültetheti.
A legigénytelenebb cserje száraz talajra a tamariska (Tamarix) és az ezüstfa (Elaeagnus), nedves helyre a nyár (Populus).
Az eddig felsoroltak bírják a szélsőséges, lúgos talajt.
Ha nincs trágyalészivárgás akkor közönséges keleti tujákat is ültethet kb. 80 cm-re egymástól, így hamar
benövik a területet és télen-nyáron megakadályozzák a kilátást és a szagok egy részét is felfogják a széljárás csökkentésével. (Ha métereseket ültet azok 2-3 év alatt 2 m-re nőnek.)
De ugyanígy a gyorsan növő fagyalsövényt is választhatja, ami kb. 3 év alatt nő meg 1 m-re. A buxust nem ajánlom, mert a talajra érzékenyebb és igen lassan nő.
A sövénytelepítésről már töbször írtam, nézze át a tavalyi tartalomjegyzéket. A fatelepítéshez inkább a
tavalyelőttit.

Azért a növények tűrésének is vannak határai, ahol a trágyalé veszi át a víz helyét ott már semmilyen növénynek nincs esélye.
Ahogy a kert listán is írták szigetelni lehetne a kerítés alatt min. 1 méter mélységben.
Ezenkívül szerves anyagokat vagy kőzeteket bőven adni ültetéskor (komposzt, trágya, cofuna, alginit), mert ezek növelik a talaj pufferképességét (megkötik a káros anyagokat).
Hogy jó-e a talaj azt a legkönnyebb úgy megállapítani, hogy gyökérmélységből (kb. 30-40 cm) kiszedünk egy cserépbevalót és vetünk bele zsázsát (ennek hiányában pl. salátát) és ha az jól fejlődik, nem sárgul és csökött akkor nincs gond. (Vessen kontrollt is egy másik cserépbe, hogy össze tudja hasonlítani.) Jó ha 2-3 mintát is vesz különböző mélységekből külön cserépbe, pl. 20, 40, 60. Ezt akár most is megcsinálhatja miután pár napig melegedett bennt a talaj. Kb. 20 C-on csírázik jól.

Most jelent meg egy könyv kifejezetten ebben a témában, azt hiszem a Technika a kertben sorozatban, a
pontos címét nem tudom, de valami ilyesmi: Kerti kemencék, tűzrakóhelyek. Ez egy fényes lapú, vékony könyv, nem túl alapos, de sok jó dolog van benne.
Nagyobb könyvesboltokban keresse.