KERTBARÁT HÍRLEVÉL

10-12. hét - március 5-25.


Általános

Bár nem kertészeti növény, azért bízom benne, hogy érdeklődésre tarthat számot a reformtáplálkozás méltán új felfedezettje:

A tönköly

Mostanában kezdjük újra felfedezni ezt a méltatlanul elfeledett ősi gabonafélét. Latin neve alapján speltának is nevezik (Triticum spelta).

A közönséges búzához hasonlóan hatszoros kromoszómakészlettel rendelkező, tehát a "fiatalabb" búzákhoz tartozó (hexaploid) faj. Magas, könnyen megtörő szárú, törékeny kalászú szemtermése a kalászkában marad, nem pereg ki, mivel azt a toklászok szorosan körülzárják. Ne keverjük össze a durumbúzával, mely tetraploid és a melegebb országokban sok helyen termesztik nagyobb, - de rosszabb minőségű - sikér- és fehérjetartalma miatt. A melegebb országrészekben nálunk is termeszthető. Száraztésztának elsőrangú.

A tönköly eredete körül még sok minden nem világos, de valószínűleg mintegy 6-10 ezer éve Délnyugat-Ázsiából Mezopotámiába került, majd Európában honosították meg. Az európai lakosságot a 300-as években, majd a középkorban ez a búzafaj mentette meg az éhhaláltól, amikor az akkori normál búzák zöme az időjárás szélsőségessége és a kórokozók miatt kipusztult. Hazánkban az 1400-as évektől termesztették, bár más búzafajok számára is kedvező éghajlatunk miatt csak kis mértékben. Jelenleg a világon főleg Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Csehországban és Németországban tartják fenn.

Sok tekintetben jóval értékesebb a legelterjedtebb közönséges búzánál.

- Jóval több fehérjét tartalmaz (18-20%).

- Jóval magasabb a sikértartalma (40-50%), így tojás nélkül is készíthető tészta belőle.

- Kedvezőbb az aminósavösszetétele (sok esetben a szójánál is).

- Vitamin- és ásványianyagtartalma magasabb.

- Zárt toklászán nem jutnak be a káros légköri szennyeződések és a radioaktív anyagok, így teljes kiőrléssel sem terheljük ezekkel szervezetünket (ellentétben pl. a közönséges búzából korpa hozzáadásával készült Graham liszttel).

- Növényvédelem és műtrágyázás nélkül is kielégítően terem.

- Nem igényel gyomirtást és kevesebb csíraszámmal vethető, mert jól bokrosodik.

- Olyan szélsőséges helyen is termeszthető, ahol más búzák nem (hegyvidék, homoktalaj, stb.), vagy csak keveset teremnek.

Persze vannak hátrányai is. - Sikértartalma a közönséges búzánál rosszabb minőségű, nyúlós, erőtlen, sütőipari értéke gyenge.

- Jó talajon és éghajlaton kevesebbet terem.

- Lisztérzékenyek a közönséges búzánál hasonlóan nem fogyaszthatják.

Felhasználása sokrétű, a hagyományos kenyér és tésztafélék mellett kásának különösen alkalmas. Ezt a tejberizshez hasonlóan is készíthetjük, de olajon dinsztelt hagymán egy kis vízzel megpárolva, majd főzve és fűszerezve (pl. lestyánnal) is.


Dísznövény

Ilyenkor tél végén szomorúan látjuk, hogy bizony sok szobanövényünk nehezen viselte a sötét, meleg, száraz téli szobai körülményeket. Érdemes tehát olyan fajokat beszereznünk, melyekkel nem lesz ilyen probléma. Erre ad tanácsot Pap Edina a Kertészet és Sz. idei 3. számában.

Ilyen helyekre ajánlja a közönséges tigrislevelet (Sansevieria trifasciata), a filodendront (Philodendron erubescens), a sárkányfát (Dracaena), a szőlőborostyánt (x Fatshedera lizei), a szobaborostyánt (Hedera canariensis), a kúszókát (Cissus antarctica), a bilbergiát (Billbergia), a szalagpáfrányt (Pteris cretica), a pletykát (Tradescantia albiflora), a nyíllevelet (Syngonium), a sarlós aszparáguszt (Asparagus falcatus), a fokföldi szőlőt (Rhoicissus rhomboidea) és a rákvirágot (Aglaonema).

A növények nagy részét kikereshetjük a szobanövény adatbázisban: http://ulmes.kee.hu/szobanoveny/


Zöldség

Most már vethetjük a múlt alkalommal ismertetett növényeken kívül a fejes salátát, velőborsót, az időszak végén a korai burgonyát és a káposztaféléket is, ill. ez utóbbiakat palántázhatjuk.


Programajánló

Nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Szombathelyen az AGRA Savaria Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakvásár 2001. március 8-11. között.  
Helyszín: Szombathely, Oladi Művelődési Központ Terület:   fedett csarnokban 3.000m2 szabadtéren kb. 5.000m2
Kiemelt témakörök: mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdőgazdaság, kertészet-borászat, falusi turizmus és idegenforgalom Kísérőrendezvények: falusi turizmus-idegenforgalom szimpózium, régiós sajt- és borverseny, borút bejárás, nemzetközi üzletembertalálkozó, vevőtalálkozók, kertművelési tanácsok  
A kiállítás B kategóriás, ez azt jelenti, hogy az FVM Agrármarketing Centrum Kht által a kiállítók támogatásban részesülhetnek, illetve maga az Agrármarketing Centrum is részt vesz a kiállításon 150-200m2-en.
A kiállítás referense: Rozmán József   T.: 94/522-632  F.: 94/522-640  vagy ezen az e-mail címen is lehet érdeklődni

Március 23. és április 22. között rendezzük meg ismét Tavaszi Rhododendron Kiállításunkat. A kiállítás minden nap nyitva lesz, 9.00 és 18.00 óra között (csak húsvét hétfőn tartunk zárva). Starkl Kert, Szombathely; www.starkl.hu

ORCHIDEA ÉS BROMÉLIA KIÁLLÍTÁS: 2001. április 6-8. Helyszín: ELTE Botanikus Kert (Füvészkert) Cím: 1083 Budapest, Illés u. 25. Megközelíthető: 3-as Metróval a Klinikák állomásig, onnan 5 perc séta Nyitva tartás: 9-17 óráig

OTTHONUNKBAN A TERMÉSZET: 2001. április 6-8. Helyszín: Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola Cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60. Megközelíthető: 62-es, 63-as villamos, fekete 32-es busz Nyitva tartás: 10-18 óráig

VIRÁG- ÉS KERTKUTÚRA SZAKKIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR: 2001. április 20-22. Helyszín: Győr, Adyvárosi Sportcentrum

DÍSZNÖVÉNY 2001: 2001. április 27-29. Helyszín: Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Cím: 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Megközelíthető: 4-es, 6-os, 18-as, 41-es, 47-es, 61-es villamos, 3-as, 7-es, 7A, 173-as, 153-as, 86-os busz


Növényvédelem

Amennyiben a februári jó időben elvégeztük már a lemosó permetezést, a hatás növelése érdekében azt még egyszer megismételhetjük. Ne feledjük, hogy ez az év legfontosabb kezelése, megalapozza az egész évi növényvédelmet, némely esetben önmagában is elegendő lehet, ezért végezzük alaposan!

A tél végi lemosó permetezés

Szakmai körökben is vita a lemosó permetezés szükségessége, hatásossága.
Én úgy gondolom, hogy ha körültekintően végezzük nem ártunk vele, sőt megspórolunk egy sor későbbi veszélyesebb szerekkel végzendő kezelést.
Az olyan enyhe teleken, mint az idei, különösen fontos ez, mivel a károsítók nagy része áttelelt.

Mielőtt permetezünk metsszük meg növényeinket, kenjük be a nagyobb sebeket sebkezelővel (Fabalzsam, Fadoktor, Fixpol, stb.) távolítsuk el róluk a gyümölcsmúmiákat, hernyófészkeket, kaparjuk le gondosan a törzset.

A lemosó permetezés tényleg lemosó jellegű legyen, vagyis a fa minden részét érje.

Tartsuk szem előtt, hogy a korai védekezés nem annyira hatásos, mint az időben végzett, de az elkésett perzselést okozhat (lsd. később).

Vannak általánosan alkalmazható szerek, melyeket nagyon vegyes kiskertben jól lehet használni, de nagyobb gyümölcsösben célszerű fajonként megválasztani.

Általánosan használható, régi jól bevált gombaölő szer a BORDÓI LÉ, de talán még jobbak, - mert jobb felületborítást adnak és ezáltal kevesebb hatóanyaggal jobb hatás érhető el - az újabb rézhidroxid és rézszulfát tartalmú szerek (pl. CHAMPION, KOCIDE, CUPROXAT). Pár éven belül a réz tartalmú szerek végleg lekerülnek az európai palettáról (a biokertészek nem kis bánatára!).
Almatermésűeknél, csonthéjasoknál, bogyósoknál a BORDÓIPOR, BORDÓILÉ, illetve BORDÓILÉ FW 2 %-os töménységben használható fel.

Jegyezzük meg:
A réz-tartalmú lemosás a megelőzés első lépése
- őszibarack: tafrina
- alma, körte, birs: tűzelhalás
- meggy, cseresznye: virágfertőző monília, blumeriella
- kajszi, dió: gnomónia betegségeknél.
A réztartalmú szerek okozhatnak a legkönnyebben perzselést, ezért amikor a virágbimbók már láthatók (pirosbimbós állapot) ne alkalmazzuk.
- Erős lisztharmatferőzés esetén feltétlenül használjunk kén tartalmú szereket is, pl. COSAVET, TIOSOL, BÁRIUMPOLISZULFID. A kénnek önmagában is van atkagyérítő hatása, de a Tiosol kalciumpoliszulfid hatóanyaga a tafrina, levéllyukacsosodás, szilvalevél vörösfoltosság, valamint pajzstetű, levéltetűtojások, sőt körtelevélbolha gyérítésére is hasznos.
(Esetleg KARATHANE-t is használhatunk a lisztharmat ellen.)

A kártevők ellen általánosan a növénykímélő olajok használatát javaslom, mert ezek még a fakadó levélkékre is veszélytelenek, de a kártevőket nem kímélik.
A legfontosabbak: NEVIKÉN, AGROL, AGROL PLUS, BIOLA
Az olajos szerek helyett enyhébb fertőzésnél elegendő lehet az imént ismertetett TIOSOL, vagy a BÁRIUMPOLISZULFID, de nagyon erős fertőzésnél szükség lehet a cikk végén bemutatott NOVENDÁRA is.
Az olajos szerek és a réz-tartalmú készítmények (néhány kivétellel, pl. CUPROXAT és VEKTAFID) nem keverhetők, ezért legalább néhány óra időközzel, külön menetben kell elvégezni a kétféle kezelést! Vagy végezzünk előtte keverési próbát!

A kártevők ellen alma és szilvafákon nagyon fontos a lemosó permetezés, de a körte-levélbolhák elleni védelemben is nélkülözhetetlen.
Lemosó permetezés kártevők ellen
- alma, szilva: takácsatkák, pajzstetvek, (levéltetvek)
- körte: levélbolhák, (levéltetvek)

Amennyiben nagyon felszaporodtak az atkák kimondott tojásölő szereket is használhatunk zöldbimbós állapotig, pl. Flumite, Apollo.

Köszméte és ribiszke védelmére a lisztharmat és kártevők ellen rügypattanáskor használható a 2,5 %-os NEVIKÉN vagy 3 %-os BÁRIUMPOLISZULFID (a szereket részletesebben lsd. később).

Szőlőnél csak erős levélatka vagy szőlőmolyfertőzésnél indokolt lemosó permetezést végezni rügyduzzadáskor, de fakadás előtt. Tanácsos kizárólag a NEVIKÉN, AGROL, BIOLA szereket használni, mert a szőlő egyenetlenül fakad és a kicsit kibomló rügyeket ezek a szerek még nem károsítják.

A japán akácot és magas kőrist eperpajzstetű ellen érdemes pl. olajos szerekkel permetezni.
Egyéb alkalmazható szerek:

GYÜMÖLCSFAOLAJ E: 3 évenként szabad alkalmazni - pajzstetvek ellen - almatermésűeknél (5 %-os), szilvánál, ringlónál és ribiszkénél 4 %-os töménységben.

NOVENDA (DNOC, sárgaméreg): rügypattanás előtt - almatermésűeknél (bimbólikasztó, pajzstetű, sodrómoly, levéltetűtojás, károkozó gombák ellen) és ribiszkében pajzstetvek ellen használható fel. Ezt a készítményt korán, a növények mélynyugalmi állapotában szabad kijuttatni.
Csonthéjasokban tilos alkalmazni!

A BÁRIMPOLISZULFID 45-öt - rügypattanás előtt - almatermésűekben, csonthéjasokban, bogyóstermésűekben, szőlőben, /lisztharmat, gyenge pajzstetű, levéltetű tojások illetve szilvában vörösfoltosság és csonthéjasok levéllyukacsosodása ellen/ javasolt felhasználni.

Újabb készítmények közül ajánlom az összetett hatóanyagú VEKTAFID készítményeket (a ként is tartalmazó VEKTAFID S-t, szőlő és gyümölcsösben, VEKTAFID A és R{réz is!} készítményeket almásokban) levéltetvek, pajzstetvek atkák ellen rügypattanáskor és egérfüles állapotban (2-3 % illetve 1 %-os töménységben). Vegetációban is alkalmazható alacsonyabb dózisban (0,5-1 %-osan).

A TIOSOL-t nyugalmi állapotban 10-15 %-os, rügypattanás után 1-3 %-os töménységben szabad felhasználni almatermésűekben, csonthéjasokban, bogyósokban és szőlőben. Elsősorban betegségek ellen, de pajzstetvek, levéltetűtojások, körtelevélbolhák és atkák gyérítésére is alkalmas.

A NEVIKÉN összetett hatóanyagánál fogva - kén és olaj - kórokozók és kártevők ellen is hatásos (lisztharmat, őszibarack tafrinás levélfoltossága és az olajos szereknél ismertetett állati kártevők). 2,5-5 %-os töménységben használható fel. almatermésűeknél, csonthéjasoknál és bogyósoknál.

A kén és réztartalmú szerek, valamint az ún. könnyű nyári olajok (BIOLA, VEGESOL [ennek 85%-a napraforgóolaj, 3%-a szójalecitin] biokertészetekben is alkalmazhatók.

Permetezés előtt metsszük meg a fákat, ezzel két legyet ütünk egy csapásra, a gombaölőszer a ritkább korona minden részébe egyenletesen bekerülve egyúttal fertőtleníti is a sebeket.


Linkajánló

A Fenyőkert díszfaiskola honlapján http://www.tar.hu/frameset.phtml?path=/fenyokert/ sok fenyővel és jónéhány lombos fával, cserjével is megismerkedhetünk.

A http://www.baranyanet.hu/dn/98szept/30/924pazsi.htm oldal segítségével a hónap végén időszerűvé váló gyep vetéséhez kapunk hasznos tanácsokat.

A http://www.she.hu/otthon/kertesz/pazsit.html oldal szintén a gyeptelepítéssel foglalkozik, de egy szinttel feljebb (http://www.she.hu/otthon/kertesz/) már sok jó kertészeti cikket olvashatunk a női magazin oldalain.

A http://www.agroinform.hu lapján az FVM Fenntartású Szaktanácsadó Intézetek agrárszaktanácsadó szolgáltatásairól kapunk tájékoztatást.

A http://kert.lap.hu/ talán a legjobb hazai kertészeti linkgyűjtemény.

A http://rada.hungary.nu egy családi faiskolai és kertépítő válallkozás bemutatkozó lapja.

Az index kertészet oldalait már ajánlottam, most a kertészeti fórumra szeretném felhívni a figyelmet: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=f&f=17


Gyümölcsös

Igyekezzünk a gyümölcsfák, cserjék metszésével. Az őszibarackot fehérbimbós állapotban célszerű metszeni, mert ekkor látszik, hogy melyik rügy virágrügy és mennyire életképes. A kajszibarackot ugyanekkor, de más okból: ekkor van ugyanis a legkisebb valószínűség a gutaütés számtalan kórokozójának fertőzésére. Ezt még tovább csökkenthetjük, ha a 10 forintosnál nagyobb sebeket speciális sebkezelővel bekenjük (mindegy melyiket használjuk, csak használjuk!), a fát pedig réz tartalmú szerrel lepermetezzük (a lemosó kezelést célszerű ekkorra időzíteni.)


VÁLASZOK

Hogy jobban fusson alaposan ritkítsa ki, csak néhány erősebb vesszőt hagyjon és azokat igazítsa a támasztékhoz és kötözze is oda. A növekedéssel párhuzamosan rendszeresen folytassa ezt egész nyáron.

A későbbi metszésről:

A klemátiszoknak 3 csoportjuk van, melyek metszése gyökeresen eltér.

Az első csoportba a korán virágzó, kisebb virágúak alkotják (montana, alpina, macropetala típusok). Ezeket virágzás után metsszük, mivel az előző évi részeken virágoznak. Ekkor az elszáradt, túlnőtt, besűrűsödött részeket és az elnyílt virágokat metsszük le.

A második csoport a korai nagy virágú. Ezek az évi rövidhajtásokon nyílnak, ezért kora tavasszal metsszük. A száraz, sérült részeket eltávolítjuk, az erős hónalji rügyek felett az ágakat visszavágjuk. Ide tartozik pl. a 'Nelly Moser', és a 'The President'. (Vannak átmeneti alakok is, melyek azért az előző évi részeken is virágoznak.)

A harmadik csoportot nevezik hétköznapi nyelven nálunk inkább csak klemátisznak, míg az előző kettőt iszalagnak. Ez a csoport a kései, nagyvirágú, melyek virágai az évi hajtásokon fejlődnek nyártól a fagyokig, ebből következően minél több fiatal hajtás kinevelése a cél. Ezért kora tavasszal alaposan metsszük vissza a talaj felett 15-30 cm-rel. Ha azt akarjuk, hogy fusson akkor mérsékeltebben metsszsük vissza, vagy csak kétévente. Ekkor hajlamos a felkopaszodásra, ezért érdemes a második csoportból is ültetni közé. Ide tartozik pl. az 'Ernest Markham', a 'Ville de Lyon', a 'Star of India'.

Sajnos én nem arra lakom, így nem tudom. Szorgalmasan kell keresni a hirdetésekben jobbat nem tudok.

Igen, ilyen enyhe teleken minden fagyal megtartja a lombját.
A közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) hideg teleken lehullatja a lombját, míg a széleslevelű (L. ovalifolium) nem. Megkülönböztetni a leveleikről lehet őket, ez utóbbié ovális, tehát szélesebb a lándzsás, vagy hosszúkás lándzsás közönségesénél.

Igen, nyugodtan.

Sajnos nincs az interneten erről szóló magyar lap.
Viszont mostanában jelentek meg könyvek a témában: pl. "Téli kertek" címmel. Ez egy képes, nem túl vastag könyv, de van egy jóval nagyobb és vastagabb is ha jól emlékszem. Több könyvesboltban kell megnézni!

A madárbirs nem teljesen árnyéktűrő, de a félárnyékot jól tűri.
Ha tavasztól őszig legalább napi 6-8 óra közvetlen napfény éri, akkor megítélésem szerint az ezen kívüli időben a teljes árnyékot is elviseli (épületárnyék). Természetesen sokkal jobb lenne a helyzet, ha pl. fa vagy más növény szolgáltatna csak félárnyékot.
Ha annyira nagy az árnyék akkor akár borostyánnal is lefedhető a terület, de homokon mindenképpen öntözni kell. Ez is jól leköti a talajt.
Szóba jöhet az apró meténg (Vinca minor), és a pachiszandra (Pachisandra terminalis) is.

A kúszó évelők is jól megkötik a talajt. Árnyékba valók közülük: indás ínfű (Ajuga reptans), gyöngyvirág (Convallaria majalis), zsidócseresznye (Physalis alkekengi), Waldsteinia geoides, bőrlevél
(Bergenia), püspöksüveg (Epimedium), szagos müge (Galium odoratum), salamonpecsét (Polygonatum), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), tavaszi lednek (Lathyrus vernus), foltos árvacsalán (Lamium maculatum).

Lekvár készítésére a nagy szárazanyagtartalmú fajták alkalmasak.
Almából és körtéből emiatt inkább csak dzsem készíthető.
A dzsem darabos, sokkal kevesebb ideig főzik, több a hozzáadott cukor. A lekvár lehet akár teljesen cukor nélkül készült is (hagyományosan ilyen a besztercei szilvából készült).

Alkalmasabb fajták:

kajszi: Ceglédi óriás, Ceglédi bíbor, Magyar kajszi klónok, Mandulakajszi

szilva: Besztercei klónok, Korai besztercei, Valjevka

Datolyaszilvát biztosan be lehet szerezni nagyobb faiskolákban, - nézd meg a honlapom linkek részében a faiskolákat -, de matét nem nagyon.
Van egy-két egzotikus növényeket termesztő-gyűjtő az országban, náluk kellene érdeklődni. Javaslom a nagyobb dísznövény-kiállításokon (április - Kertészeti Egyetem, ősz - Szigetszentmiklós) felkeresni ezeket.

Nem ajánlom a magcsemetét, mégpedig azért, mert biztosan nem olyan lesz mint az anyanövény. Kis esély van rá, hogy hasonlóan jó minőségű, de inkább rosszabb lesz. Sokkal biztonságosabb oltott csemetét ültetni, ennek a fajtaazonosságon kívül még az is előnye, hogy nem kell 10-12 évet várni még terem, 5-6 év is elég.