A kertből kikerülő mindenféle szerves anyagból készítsünk komposztot!
Viszont ha nem műveljük - és nincs útban - a fák, cserjék
alatti területet, akkor hagyjuk had borítsa a lehulló lomb vastag rétege.
Ez kedvez a talajnak, nyáron nem szárad ki, télen nem fagy át olyan mértékben,
elszaporodnak a giliszták és más hasznos lebontó szervezetek és ingyen trágyázzák,
javítják a talajt.
Gyümölcsfáink ha erősen fertőzöttek voltak akkor inkább forgassuk be a lombot
a talajba. Ezzel többet nyerünk a kevesebb növényvédelemmel.
A 'Verna Lynn's Garden Pages'-en (http://www.geocities.com/Heartland/Oaks/7575/Vgarden.html) sokszáz kertészeti linket találhatunk.
Már most vethetünk petrezselymet ami a földben áttelelve tavasszal korán fejlődésnek indulhat.
Spenótot és sóskát is vethetünk még.
Bár nem zöldségnövény, mégis itt említem meg az őszi mák vetését amit azért is érdemes előnyben részesíteni, mert a tavaszival szemben nem támadja meg a máktokbarkó. Fontos a nagyon jól elmunkált talaj.
Felszedhetjük a zellert, petrezselymet, pasztinákot is, bár ezek néhány fokos fagyot elviselnek.
A bimbóskelt, póréhagymát ugyanakkor ne féltsük, szépen áttelelnek.
A kisebb fagyok után és a nagyobbak előtt a sütőtököt is betakaríthatjuk. Egy érdekes lap róla a 'World Class Giant Pumpkins' http://www.backyardgardener.com/wcgp/index.html. Itt megtudhatjuk hogyan termesszünk óriási sütőtököt.
Szüreteljük le a birsalmát, naspolyát. Készítsünk birsalmasajtot!
A dió lombja is erősen fertőzött, ássuk be vagy égessük
el. Komposztnak nem alkalmas.
A dió az esős év miatt az idén igen sokat szenvedett a baktériumos és gombás
betegségektől, nagyobb termesztők 10-szer is permetezték.
Vigyázzunk a szobanövényekre, mert a központifűtés miatt sokkal szárazabb lett a levegő, és emellett kevesebb lett a fény is. Állítsunk párologtatókat a fűtőtestre (ez nekünk is használ).
A krizantémmal ne csak a halottainknak, hanem mindannyiunknak kedveskedjünk!
A régebbi gyepet szellőztessük meg akár cipőre szerelhető szöges lépegetővel, akár géppel, akár ásóvillával.
Még nagyon szívesen mutatnék be sok díszfüvet, de sajnos az a tapasztalatom, hogy csak néhány faj kapható, ezért még kettővel zárom a témát, de ajánlom a 'California Corporation' lapját (http://www.smgrowers.com/web-grasses.htm) ahol még sok faj található. Vagy akit érdekel a téma akár magot is tudok küldeni sokféle vad fajból, mivel régebben foglalkoztam velük, persze a fajok sohasem olyan szépek mint a fajták, melyek magról nem szaporíthatók.
Az olasznád (Arundo donax) nagyon sok kertben megtalálható, sőt néha még vadon is lehet vele találkozni. Eredetileg dél-amerikai eredetű, de ma már mediterrán elterjedésű.
2-3 m magasra megnövő, napos, meleg fekvést kedvelő növény, melynek
föld feletti részei nálunk elfagynak, ezért virágzást se várjunk tőle, de enélkül
is a kert fő ékessége lehet.
Bármilyen talaj megfelel számára, de érdemes télen lombbal, trágyával takarni,
hogy túlságosan ne fagyjon át.
Létezik tarka levelű változata is, az azonban sokkal kisebbre nő.
A pántlikafű (Phalaroides arundinacea) hazánkban mocsarakban, erdőszéleken fordul elő. Erőteljes, vaskos tarackjaival erősen terjed. A talajban nem válogat, de vízigényes. Olyan helyre szokták ültetni ahol terjeszkedése nem okoz gondot és rossz minőségű a talaj.
Csak fehér csíkos levelű fajtáját ültetik.
Ajánlom kedves olvasóim figyelmébe az 'arborquest.com' című honlapot a http://www.arborquest.com/ címen. Itt nagyon sok díszfa- és cserje megtalálható, persze sajnos csak angol vagy latin nevek alapján.
A 'CalPhotos' http://elib.cs.berkeley.edu/photos/flora/ címén 10000 növény fényképét találhatjuk meg.
A 'Flowerweb'-en üvegházi növényeket kereshetünk kilenc nyelven.
A 'Monterey Buy Nursery' címén (http://montereybaynsy.com/A.htm) szintén nagyon sok növény található.
Az első kérdésre válaszolva nem tudom pontosan melyik növényről van szó, mert a nagyon korán a vesszőkön virágzó aranyvesszőt (Forsythia) is gyakran nevezik aranyesőnek, nemcsak a "hivatalos", akáchoz hasonló, hosszú fürtökben lógó virágú Laburnum-ot. Hogy egyértelmű legyen mellékelem a két fényképet.
Mindkettőt nyugodtan vissza lehet metszeni, mert jól tűrik a metszést. Az
ilyen tavasszal nyíló cserjéket virágzás után szokták metszeni akár azt összekötve
a virágzással, pl. az aranyvessző esetében. De a kérdéses esetben ifjító metszésről
van szó, amit én inkább nyugalmi időben, tél elején javaslok.
Az aranyvesszőből még sövényt is lehet nevelni, de ezt csak az hiszi el aki
már látott ilyet, mivel ritka ágrendszerű. Tavasszal megpróbálok lefényképezni
és bemutatni egy ilyet. (Annak idején az egyetemi záróvizsgán a sövényekből
vizsgázva teljes tiltakozást tapasztaltam a bizottság részéről amikor ezt
is bevettem a sövénynövények közé. :) )
A gally-aprító gépről az a véleményem, hogy inkább csak nagyüzembe érdemes
befektetni rá. Kiskertben összedarabolva az ágakat azért a néhány zsák komposztért
nem éri meg. A kis komposztaprítógépek csak vékonyabb ágakat képesek szétvágni,
a nagyok pedig nagyon drágák. Persze ez csak magánvélekedés. Ha sok ága van
és sok komposztra van szüksége növényültetéshez akkor esetleg.
Nem az angyaltrombita egészen más. Mellékelem a fényképét.
Egy korábbi levelemben tanácsodat kértem nektarincsemeték beszerzése
kapcsán.
A problémám azóta megoldódott, mert rábukkantam a Gödöllői ÁFÉSZ Faiskolájára,
ahol az eddig Magyarországon általam meglátogatott faiskolák közül a legnagyobb
fajtaválasztékot találtam gyümölcsfajtákból (pl. nektarinból is van vagy 6-7
fajta, közte az általam keresett Vénus is és volt Packams Triumph körte is!)
Annak, aki netán hasonló problémával küszködne, álljon itt a faiskola címe
és telefonszáma : ÁFÉSZ,Gödöllő és Vidéke, Facsemete, 2100 Gödöllő, Szabadság
utca 28/b , (28) 420 848
Mindenkinek eredményes csemeteültetést kíván: egy kertészkedő közgazda.
(43. hét; zforgacs@mabisz.hu)