HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

43. hét - október 25-31.

A múlt héten frissítettem a honlapon a témaszavazatokat. A csaknem másfélszáz visszajelzés alapján tovább nőtt a dísznövények iránti érdeklődés, olyannyira, hogy már az első öt helyet uralják. A tél közeledtével pedig a szobanövények is alaposan előtérbe kerültek.
Igyekszem a kívánságokat figyelembe venni.


NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÉRSÉGÉRE

Múlt héten az időjárás igazi őszire fordult, 0°C minimum, 10°C maximum hőmérsékletekkel.
Ezzel párhuzamosan befejeződtek a társaság ez évi időjárási, műszeres előrejelzési megfigyelései.
Az 1999-es évben törekedtünk arra, hagy a rendelkezésünkre álló konkrét adatok, megfigyelések alapján közérthető, a károsítók fő tendenciáira, a védekezések időzítésére és a növényvédő szerek választására vonatkozó tanácsokat adjunk.
Az 1998-as próbaidőszak után az idén 3 helyen működtettünk megfigyelő bázist és felhasználtuk a Csongrád megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás adatait, mely intézmény a Növényvédelmi Társaság egyik alapítója.
A jövőben - a korábbi tapasztalatokra alapozva - szeretnénk kibővíteni, teljesebbé tenni ezt a tevékenységet, számítva a felhasználók véleményére, javaslataira.
Záró anyagunkban a következő aktuális teendőkre hívjuk fel a figyelmet. Ismételten hangsúlyozzuk a gyümölcs és szőlő területek őszi zárópermetezésének jelentőségét.
Ez a munka még nem késő, fagymentes napokon elvégezhető, a korábbi javaslataink szerint.
Ugyancsak fontos őszi munka a rágcsálók irtása. Elsősorban a hörcsög felszaporodása jellemző, de helyenként a mezei pocak és az egérfélék is károsítanak. Az utóbbiak ellen jó eredményt ad a REDENTIN - 70, a hörcsög kiirtására POLYTANOL a legjobb, de ezt a munkát növényvédelmi szolgáltatóktól kell megrendelni.

Hódmezővásárhely, 1999. 10. 19,
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Mándoki András
Tel.: 62-242-267
30-9-530-272
Mile Lajos
62-248-202


Általános

Kevesen tudják, hogy az idei súlyos belvízhelyzet kialakulásához az eketalpbetegség is hozzájárult.

Ássuk vagy szántassuk fel a talajt.
Jó ha a szántást nem pontosan ugyanolyan mélységben szántjuk fel minden évben, mert ez ún. eketalpbetegséget okoz, ami azt jelenti, hogy egy kemény, szinte vízzáró réteg keletkezik és a gyökerek nehezen hatolnak át rajta, nagy esőzések után pedig a növények sárgulnak a pangó víz által okozott oxigénhiánytól.
Kötött talajon nagyon fontos a szántás idejének gondos megválasztása, mert ha túl nedves akkor igen rögös lesz a jövő évi magágyunk. Akkor szántsunk, ha a 14-16 cm mélyről vett talaj marokkal erősen összenyomva, majd két ujjunk között összeszorítva darabokra törik és apró rögök képződnek belőle. Ha nem tudjuk ujjunkkal összenyomni, mert nagyon kemény, azaz száraz, vagy benyomódik de nem omlik szét, mert képlékeny, azaz túl nedves, nem szabad a talajra menni és művelni sem.
A szántást csak akkor egyengessük el ha tavasszal nagyon korán vetünk, pl. mákot, fokhagymát.

Szántás előtt trágyázzunk!
Jó ha 3-4 évente 5-600 kg/100 m2 szervestrágyát is adunk, mert bármilyen is a talajunk az igencsak a javára válik. A szervesanyag javítja a talaj szerkezetét, növeli a víztartó-, tápanyagbefogadó- és szolgáltató-képességet, javítja a hőgazdálkodást, a talaj életét.
Ugyanakkor 5-6 kg szuperfoszfátot és kálisót is adjunk mellé ekkora területre.


Gyümölcsös

Ha a megvásárolt csemetéket nem tudjuk már elültetni vermeljük le 40 cm mély árokba ferdén megdöntve.


Szőlő

A szőlő tárolásához kiegészítésképpen megemlítem, hogy a vesszőt fürtöstül lemetszve és alsó részét vízbe téve, a fölsőt pedig paraffinnal lezárva is tárolhatunk.


Dísznövény

Szedjük fel azokat a virágos növényeket, melyeknek gumóját, hagymáját télire elraktározzuk (dália, kanna, kardvirág, gumós begónia stb.). A földtől megtisztítva szellős helyen szárítsuk meg és szellős zsákban pl. pincében, kamrában tároljuk. Ha túl száraz a tároló, néha permetezzünk, hogy ne töppedjenek össze túlságosan.

A pampafű (Cortaderia selloana)

Ez a Dél-Amerikából származó, japánfűnél magasabb, 2-3-re megnövő fű kétségtelenül a legszebb díszfüvünk. Szeptember-októberben hozza hatalmas, fénylő fehéres bugáit.

Van csíkos levélszélű, vöröses bugájú és törpe (Pumila) fajtája is.
Napos fekvést, mély rétegű, jó szerkezetű tápdús talajt kíván. Télen a nedvességtől óvni kell, mert rothadást okoz, ezért takarjuk pl. kukoricaszárral, náddal. Csak tavasszal vágjuk vissza.
Ekkor szaporíthatjuk tőosztással.


VÁLASZOK

Ha jól értem szabadban tartott krizantémról van szó.
Októberben azért szokták fóliával takarni, hogy ne fagyjon el a halottak napjáig.
A legszebb krizantémfajták többsége nem télálló, ezért novemberben fel kell szedni és fagymentes helyen teleltetni. A korai fajták egy része ellenállóbb, azokat nem szokták felszedni. Persze ezeknél is hasznos, ha komposzttal, méginkább félérett marhatrágyával takarja a talajt.
A krizantém jó vízellátású, szerves anyagban gazdag talajt és napos fekvést igényel.
Csak a magas növésűeket kell karózni.
Tetvek ellen most már virágzáskor is nyugodtan permetezhet, mert a méhek a hideg idő miatt már nem nagyon repülnek (pl. Pirimor). Viszont ha kinnt telelő krizantémról van szó, a tetvek is eltűnnek, de tavasszal újrakelnek. Így akkor kell majd permetezni.
A krizantémoknak nagyon sok változata van, ezek gondozása igen eltérő. Sok fajtát az időzített virágoztatásra vágott virágnak nemesítettek ki, ezek az év bármely szakán virágoznak, amit elsötétítéssel ill. világítással érnek el. Ezek általában nagy bimbójú fajták, melyeknek a szárán csak egy bimbót hagynak meg, a többit kitörik.
Vannak olyan típusok is melyeknél száranként 4-5 virágot hagynak kifejlődni. Tehát ha egy száron több virágot hagynak meg, azok kisebbek lesznek. Persze nagyon fontos a bő alaptrágyázáson felüli 10 naponkénti tápoldatozás is ha nagyon szép virágot szeretnénk.
Vannak cserépben forgalmazott törpe krizantémok is, ezek sok apró virágúak.

Nem, nálunk sem szokott elfagyni, pedig egy elég szélsőséges medencében van a kertünk. Érdemes azért a talajt komposzttal, szerves trágyával vagy avarral vastagon betakarni.

A múltkori hírlevélben írtam a fokhagymáról. Szerintem a tápanyaggal van gond. Bőven igényel az alábbi sorrendben kálium-foszfor-nitrogén műtrágyát. Mindenesetre az is tény, hogy pl. Békés megyében a csernozjom talajon trágyázás nélkül is gyönyörű fejeket kapsz, míg pl. a kiskunsági homokon akkora lesz a fej mint a gerezd amit ledugtál.
Akkor kell elduggatni amikor tavasszal már rá lehet menni a talajra, vagyis márciusban.


TAPASZTALAT

Új rovatunkban olvasóink tapasztalatait adom közre, melyekből mások is okulhatnak.

Nekem is megvan az Izsákné-féle könyv, (Miniatűr sziklakertek) láttam a nagymarosi kertjét is. Tavaly a könyvében leírtak alapján próbáltunk csinálni egy tőzegbeton vályút. Az anyagok általa leírt keverési aránya jó, de mi rögtön nagyot akartunk csinálni és a fele letört, mikor a sablont szedtük ki. Meg kellet volna az oldalait erősíteni. Azonkívül sokáig bennehagytuk a belső sablont, ami fából volt, és beledagadt a nedvességtől. Azért nem dobtuk ki, el van dugva a kert egy félreeső sarkában. Kíváncsi voltam, milyen lesz idővel. Már akkor is egészen természetes hatása volt, mert azon frissiben jól megdrótkeféztem a külsejét. Idén nyárra pedíg meg nem mondaná róla senki, hogy beton. A tapasztaltakat tekintve szívesen próbálkoztam volna kisebbel, de aztán időhiány miatt nem jött össze.
(42. hét; gardner@mail.digitel2002.hu; Szonja)