HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

42. hét - október 18-24.

A héten beköszöntött az első fagy.


Linkajánló

Érdemes ellátogatni a http://spike.fa.gau.hu/dep/kerteszet/ta/index.htm címre ahol szőlő, gyümölcs és szőlő technológiákat találunk, bár most még csak néhány van kész (pl. alma). Jól le van írva a gyümölcsfák szaporítása és alanyai is.

A http://pc1.hansagi-szeged.sulinet.hu/html/szolofaj1.htm címen nagyon sok szőlőfajta jellemzőit találhatjuk meg.

A http://www.eletestudomany.irisz.hu/1999_19/etvilaga.htm#nyest címen a nyestről és az ellene való védekezésről olvashatunk (régebben olvasói kérdés is volt).

A http://www.eletestudomany.irisz.hu/1999_19/ajanlat.htm#femek címen arról olvashatunk hogy mennyire szennyezettek fővárosunk növényei fémekkel.

A http://www.eletestudomany.irisz.hu/1999_05/etvilaga.htm#baci címen a Bacillus thuringiensis baktériumról olvashatunk, melynek segítségével megvédhető pl. a krumpli a burgonyabogártól, a fák a hernyótól. A baktérium nálunk is engedélyezett Bactucid, Dipel, Novodor, Thuricide hatóanyagát adja.

A http://www.jate.u-szeged.hu/botany/fkert.htm címen a szegedi füvészkertbe látogathatunk el.

A http://www.mako.hu/hagyma/index.html címen Makó honlapján természetesen hagymából készült recepteket találunk.


Zöldséges

A karfiol most a legolcsóbb, ha nem termesztettünk pár perces forrlás után fagyaszthatjuk.

Ha viszont van sajátunk, gyökerestül felszedve és 10 cm mélyen fóliasátorban vagy mélyített melegágyban, pincében sűrűn egymás mellé ültetve, gyökereit beöntözve akár januárig is eltarthatjuk.

Az őszi fokhagymát most ültethetjük 4-5 cm mélyen. A fokhagyma nem szereti a laza talajokat és az ország hűvösebb részeit. Kedveli a réti öntés- és agyagtalajokat. Tápanyagban igényesebb a vöröshagymánál, főleg káliumból igényel sokat. Nem kedveli a frissen szervestrágyázott talajt, utána a második évben kerüljön. A legkiválóbb a Makó és Szeged környéki termőtáj.
Vöröshagymával
is próbálkozhatunk 6-7 cm mélyen, mert így lesz hosszú, egyenes szára. Tél végén ráhúzva a fóliasátrat néhány héttel előbbrehozhatjuk a szedését.

A tormát ilyenkor érdemes újraültetni, a főgyökereket leszedve a vékonyabb, de hosszú talpgyökereket 80 cm tő- és 30-40 cm-es bakhátakba visszaültetve kapunk jövőre jó minőségű termést.

Az áttelelő fejes salátát is ültethetjük kb. 30 cm sor és tőtávolságra.

Pincébe, prizmába, verembe betárolhatjuk az ép, megtisztított karalábét, karfiolt, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, fejes-, vörös- és kelkáposztát, téli retket, céklát.


Gyümölcsös

Ha van hűvös kamránk, pincénk érdemes most beszerezni a téli almát, körtét mert most a legolcsóbb.
Éjszaka is szellőztessünk amíg nem hűl le a tároló és nappal zárjuk le az ablakokat, később pedig majd fordítva.

Most már elkezdhetjük a gyümölcsfák, cserjék ültetését. Nagyon ügyeljünk rá, hogy a gyökerek ne száradjanak ki amíg hazavisszük a lerakatból, sokszor látom, hogy a tetőcsomagtartóra kötözve szabadon szállítják a csemetéket. A gyökereket feltétlenül helyezzük és kössök be szorosan fóliazsákba. Ültetéskor pedig csak körkörösen 4-5 jó állású vesszőt hagyjunk és azokat kb. felére vágjuk vissza. Képzeljük el, hogy ezekből lesznek a koronaágak. Általános szabály, hogy az összes lemetszés a korona akkora százalékát érje amekkorát csökkent a gyökértömeg. A gyökereket tehát ne vágjuk vissza, csak a sérülteket.
Jó ha a gödröket legalább pár héttel előbb kiástuk, ha mégsem így történt számoljunk vele, hogy az elültetett oltvány még akár 10 cm-t is süllyedhet ha elég nagy gödrünk volt. Ilyenkor az oltási hely kicsit a talajszint felett legyen, egyébként vele azonos magasságba kerüljön. (Érdemes ültetőlécet használni, de jobb híján az ásó nyele is megteszi lefektetve a gödör fölé /lsd. kép./)

A gödör aljára és a visszakerülő földbe is feltétlenül adjunk legalább 10 kg bármilyen érett szervestrágyát valamint pár marék foszfort és káliumot. Vehetünk vegyes műtrágyát is 0 % nitrogénnel, de fele annyiba kerül ha külön vesszük meg és összekeverjük. 10 vagy 50 kg-os kiszerelésben kaphatók. (Tartós hatású műtrágyát is használhatunk, de semmi gond ha nincs rá pénzünk.) Nitrogént pétisó formájában csak a fölső 10 cm-es rétegbe keverjünk, vagy tavasszal adjuk ki.
Ültetés után tányérozzuk ki a fákat és öntözzük be legalább 10 l vízzel, majd ha beitta kupacoljuk fel.


Szőlő

Néhány csemegeszőlőnk kitűnően tárolható, ilyenek a Teréz, Pölöskei Muskotály, Afuz Ali, Itália, Téli muskotály, Hamburgi Muskotály, Cegléd szépe K. 73., Anita. Kevésbé jól, de tárolható az Attila, sőt még a Chasselas és a Pannónia kincse is.
A tároláshoz 2-10 C-os, 80-85% (tehát elég magas, de nem üvegház klímájú) páratartalmú pince a legjobb, de a kamra is megteszi. A fürtök elhelyezése után majd a tárolás ideje alatt 1-2 gramm ként égessünk el (1 db azbeszt kénszelet 5 g-os), ezalatt a szellőzőket zárjuk le és 20-25 percig tartsuk így.
Az aggatást úgy végezzük, hogy a fürtöket kocsányuknál fogva kettesével összekötjük és vízsintesen kifeszített huzalra helyezzük.

Akinek kicsi a kertje és nem férne el gyümölcsfa, néhány szőlőtő biztosan elfér.
Homoktalaj kivételével oltványt telepítsünk. Hasonlóan ültessük mint a fákat, de természetesen kisebb, 60 x 60 cm-es gödröt is elegendő ásnunk. Telepítés előtt 1-2 napig áztassuk vízben és előtte 10 cm-re vágjuk le a gyökereket. Az oltvány kb. az oltás magasságáig kerüljön a földbe, de beiszapolás után teljesen takarjuk be, ezt hívják felcsirkézésnek. Ez a kiszáradástól és a késő tavaszi fagyoktól véd.


Dísznövény

Most már feltétlenül vigyünk be minden fagyérzékeny növényt ha eddig el nem fagytak. A muskátli -1- -2 C-ot még elvisel, de tovább ne hagyjuk kinnt. Fagymentes helyen némi fényhez jutva teleltessük, 2 hetenként önözve, tavasszal pedig alaposan vágjuk vissza. 2-3 évenként célszerű az elöregedett töveket lecserélni, dugványokat vágni. A futómuskátli igényesebb, nehezebben teleltethető. Világos, fűtött helyiségben gyakoribb öntözést kíván.

A japánfű (Miscanthus sinensis cultivars).

Kelet-Ázsiából származó, másfél-két méter magasra megnövő, augusztus-októberben virágzó fű.

Vannak különféle csíkozású (Strictus, Zebrinus, Variegatus), és dús, alacsony, keskenylevelű (Gracillimus) fajtái is.

Mély rétegű, jó vízáteresztő, normál kerti talajon hosszú életű, tartósan díszítő fűfélék.

Csak tavasszal vágjuk vissza. Tőosztással szaporítható.


VÁLASZOK

Nem, télen elfagy, min. 7-10 C-t igényel ezért ilyen hőmérsékletű világos helyen célszerű teleltetni kevés öntözéssel. Tavasszal lehet erősen visszametszeni a főágakra.

A 88 színes oldal a rózsákról c. könyvből.

A "virágok királynője" címmel i. e. 600 évvel Szappho illette a rózsát. E büszke címet azóta sem hódította el más, a rózsa a Iegnépszerűbb virágvilágsztárok egyike. Keleten és nyugaton egyaránt kultusza van. Hazánkban sincs kert, park nélküle. Népszerűsége érthető, hiszen a leghosszabb ideig virító cserjénk, május végétől a fagyokig bontogatja szirmait. Színskálája roppant széles, és küllemi megjelenésének gazdagsága ugyancsak páratlan. Érdemes foglalkoznunk termesztésével, amelyhez feltétlenül szükségesek a következő ismeretek.

A rózsák gyakorlati csoportosítása

A kerti rózsák szülőfajok, külső megjelenés és a felhasználás célja szerint csoportosíthatók. Az elkövetkezőkben csak azokat a fajtacsoportokat ismertetem, amelyek ma a termesztés szempontjából jelentősek.
Teahibridek.
Hosszú hajtásaikon nagyméret , egyesével álló virágok nyílnak. Vágottvirág-termesztésre és virágágyi kiültetésre egyaránt alkalmasak.
Floribundák, floribunda grandiflorák, polyanthák, polyanthahibridek.
Virágágyak beültetésére alkalmas fajták. Egy-egy hajtásukon sok, a teahibridekénél kisebb virág található. Bőséges virágzásukkal egész nyáron állandó színfoltjai a kertnek. Ellenállóbbak az előző fajtacsoport képviselőinél, ezért kevesebb gondozást igényelnek.
Miniatűr rózsák.
Zömükben 20-30 cm magas bokrocskák, dús virágzással. Természetesen virágaik is miniatűrök, 23 cm átmérőjűek. Virágágyak szegélyeként, sziklakertekben, sírkertekben és erkélyládákban érvényesül szépségük.
Futórózsák, kúszórózsák.
2-4 m hosszú hajtásokkal rendelkeznek, támasztékot igényelnek. Futtathatók pergolára, kerítésre, Iugasszerű támasztékra, a házfal mellett kifeszített dróthoz kötözve is jól vezethetők. Van köztük nagy és kis virágú, egyszer és többször is virágzó. Magas termetűek a parkrózsák is, de hajtásuk erős, támasztékot nem igényel. Ültethetők szoliterként, de a kert kevésbé esztétikus részeit is eltakarhatjuk velük.

Igényei

A rózsa fényigényes növény, árnyékos helyen nem díszlik kielégítően. Árnyékban a virág csökött lesz, színintenzitása sem a fajtára jellemző. A tő betegségellenállósága is csökken, a hajtások nem érnek be, emiatt könnyen elfagyhatnak.
A közömbös vagy enyhén lúgos talaj megfelelő számára. Nagyon fontos azonban, hogy jó vízelvezető képességű legyen, mert a pangó víz és a 80-100 cm-nél magasabb talajvíz - amely a talaj levegőtlenségével jár - gyökérpusztuláshoz és levélhulláshoz vezet.
A rózsa elviseli a szárazságot, de megsínyli. Gazdag virágzásához rendszeres öntözést kíván.
A rózsa tápanyagigényes növény. Telepítése előtt jó elvégeztetni a talajvizsgálatot. Óvakodjunk a rendszeres nagy műtrágyaadagok kijuttatásától, mert a talajban felhalmozódik a só. Ez a levél hervadását, égését idézi elő.

Ültetése

A szabad gyökerű rózsát ősszel és tavasszal telepíthetjük. Az őszi ültetés - október közepétől november közepéig -előnyösebb, mert ilyenkor a tövek még a fagyok előtt begyökeresednek, a következő évben gyorsan kihajtanak. Tavasszal a talaj felengedésétől ültethetünk egészen április közepéig. Ez az ültetés kockázatosabb, mert ha hirtelen beköszönt a jó idő, a tövek begyökeresedés előtt kihajtanak. A konténeres növényeket egész évben ültethetjük. Vásárláskor ügyeljünk a tő minőségére, csak egészséges, elágazó gyökérzetű, 3-4 jól beérett vesszővel rendelkező tövet vegyünk meg. Otthon, hűvös helyen 24 órára állítsuk egy vödör vízbe, hogy a tő elvesztett nedvességét pótoljuk. A növények helyét, ha módunkban áll, 2 hónappal az ültetés előtt ássuk fel 60 cm mélyen, és az alsó rétegbe 5-10 kg/m2 teljesen érett szerves trágyát vagy komposztot keverjünk. A talaj ülepedése után jelöljük ki a növények helyét. A teahibridek egymástól 60 cm sor-, 40 cm tőtávolságra, a nagy termetű floribundák 60 cm sor-, 30cm tőtávra, a kis termetű floribundák és a polyanthák 40 cm sor-, 30 cm tőtávolságra legyenek. A miniatűröket 20X20 cm-es térállásba telepítsük. A futó- és parkrózsák 150-200 cm-re legyenek egymástól, 50-60 cm-re a faltól, 20 cm-re a támasztéktól.
A túl sűrű ültetés meggátolja a napfény bejutását a bokor közepébe és elősegíti a kártevők, gombás betegségek fellépését, elterjedését.
Az ültetéshez 45 cm széles, 30-35 cm mély gödröt ássunk ki. Ha metszetlenül kaptuk a töveket, akkor az éretlen,
gyenge hajtásokat tőből távolítsuk el, a többi vesszőt őszi ültetéskor 5 szemre, tavaszi ültetés esetén 3 szemre vágjuk vissza. A szemzés helye alatt levő rügyeket, illetve vadhajtásokat is távolítsuk el. Fél vödör vízben készítsünk agyagpépet, mártsuk bele a növény gyökerét. Ez a bevonat védi a gyökeret a kiszáradástól és a kórokozók behatolásától. Helyezzük a növényt a gödörbe úgy, hogy a szemzés helye 2-3 cm-rel a talajfelszín alatt legyen. Húzzuk rá a földet, amit kezünkkel alaposan nyomkodjunk a gyökerek közé. Megtaposni csak ősszel szabad, akkor is óvatosan. Tavasszal kapával, gereblyével ütögetve tömörítsünk. Végezetül locsoljunk be minden tövet 3-5 I vízzel, majd amikor a víz elszivárgott, kupacoljuk fel földdel úgy, hogy a vesszők végéből csak 1-2 cm álljon ki. A felkupacolás őszi ültetés esetén a fagy ellen véd, tavaszi ültetés esetén meggátolja a kiszáradást és az idő előtti kihajtást. Tavasszal, amikor az első hajtások előtörtek, óvatosan bontsuk szét a kupacokat. Ezt lehetőleg borús időben végezzük, nehogy az etiolált hajtások megperzselődjenek. A tövön megjelenő első bimbókat csípjük vissza, ez elősegíti a bokor megerősödését.

Ápolása

A szakszerű metszéssel irányíthatjuk növényeink fejlődését, a bokor formájának alakulását, befolyásolhatjuk a virágzás időpontját és a virág minőségét. A metszés ideje február vége-április közepe, de esetleg a tél elején is elvégezhetjük. Metszőollónk mindig éles legyen, ne roncsolja a hajtásokat. Metszeni mindig ferdén, közvetlenül a rügy felett kell. A metszlap a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen, ellenkező esetben a rügyre folyó esővíz, növényi nedvek rothadást okoznak. A növényről elsőként a vadhajtásokat távolítsuk le tőből. (Arról ismerhetjük fel őket, hogy a szemzés helye alatt törnek elő az alanyból.) Ugyancsak tőből vágjuk ki a beteg, elöregedett, gyenge vesszőket. A továbbiakban a metszés fajtacsoportonként különböző. A teahibrideknél 3-4 erős, beérett vázágat válasszunk ki, ezeket a gyenge növekedésűeket 3-4, a közepeseket 5-6, az erős növekedésűeket 6-8 rügyre vágjuk vissza. A floribundáknál szintén 3-4 vázágat hagyunk, hajtásonként 6-8 szemmel. A polyantháknál és a polyanthahibrideknél az előző évi virágzás maradványait metsszük le a legfelső 1-2 rüggyel együtt. A miniatűr rózsák nem igényelnek metszést. A futórózsák és a parkrózsák metszése ifjító és formáló jellegű legyen, az elöregedett, sérült, kusza ágakat vágjuk le. Metszés után, még rügyfakadás előtt ajánlott a lemosópermetezés 5%-os Neopollal vagy 3%-os Agrollal.
Ezután kapálóssal meglazítjuk a metszéskor összetaposott talajt, egyúttal bedolgozzuk az indító műtrágyát. A nyár folyamán többször - a gyomosodás mértékétől függően - kapáljunk. Vigyázzunk, hogy a szerszám ne sebezze meg a növény gyökereit, mert a sérülések helyén vadhajtások növekednek. A talajnedvesség megőrzésére eső vagy öntözés után a felső réteget gereblyével vagy kézi kultivátorral lazítsuk meg.
A rózsa az öntözést bőséges virágzással hálálja meg. Időjárástól függően 8-12 naponként 20-30 I/m2 vízzel locsoljuk meg. A gombás betegségek terjedése megelőzhető a reggeli öntözéssel. Este árasztva öntözzük, hogy ne kerüljön a lombra víz.
Nyáron is használjuk a metszőollót. A tenyészidő folyamán rendszeresen - 6-8 hetente - távolítsuk el tőből a vadhajtásokat, hiszen ezek elszívják a tápanyagot a nemes alól. (Ilyenkor a vadhajtásokat az apró leveleikről is felismerhetjük.) A laza szövetű vízhajtásokat és a vakhajtásokat (amelyek nem nevelnek bimbót) a hajtás közepéig vágjuk vissza. Az újabb virágképződést serkentjük, ha az elnyílt virágokat felülről számítva a második - 5 levélkéből álló - levél felett lemetsszük. A hajtáson maradt felső leveleket tépjük le, úgy valamivel korábban kapunk új virágot. Tápanyag-utánpótlásra az ültetés évében nincs szükség. A második évtől - ha módunkban áll beszerzése - dolgozzunk a talajba négyzetméterenként 5-10 kg istállótrágyát. Ügyeljünk arra, hogy csak érett trágyát használjunk, mert a trágya korhadó részei a hajszálgyökereket károsítják. A komposztot is meghálálja a rózsa. A szervestrágyázás nem elégíti ki a növény összes tápanyagigényét, műtrágyát is kell használnunk. Fejtrágyaként négyzetméterenként 8-10 dkg komplex műtrágyát adjunk. Tapasztalataink szerint kiváló a Volldünger, ez az alapelemeken kívül mikroelemeket is tartalmaz, akár kiszórva, akár vízben feloldva használhatjuk. A tápanyag-utánpótlást levéltrágyázással is segíthetjük, 2-3 hetente 0,5%-os Wuxal- vagy Volldünger-oldatos permetezéssel. A növényvédelmet és a levéltrágyázást összehangolhatjuk, ha a permetlé 100 I-éhez 2-3 dl Wuxalt keverünk.
Helyszűke miatt csak a leggyakrabban előforduló betegségekről és kórtevőkről teszek említést. A gombás betegségek közül a leggyakoribb és legveszedelmesebb a lisztharmat (Sphaerotheca pannosa), párás, fényhiányos környezetben különösen gyorsan terjed. Fehér lisztes bevonat látszik a levélen, a száron, ez átterjedhet a csészelevelekre és a szirmokra is. A fiatal levelek először kanalasak lesznek, majd elszáradnak, a hajtások is megcsavarodhatnak. Permetezzünk ellene Chinoin Fundazol 50 WP (0,08°/-os töménységben), Topsin M-70 WP (0,06%-os töménységben), Thiovit S (0,3%), Karathane LC (0,05%) szerek valamelyikével.
Fekete levélfoltosság (Marssonina rosae) kialakulásakor fekete vagy sötétbarna, csipkézett szélű, kör alakú foltok jelennek meg a leveleken. Hatására a levelek már a vegetációs időszak alatt lehullanak, majd újra kihajtanak, ezáltal a tő gyengül. A lehullott leveleket feltétlenül égessük el! Védekezzünk ellene 10-14 naponkénti permetezéssel, Dithane M 45 (0,2°/) vagy Zineb 80 (0,2-0,3 % ) szerekkel.
A rózsarozsda (Phragmidium mucronatum) narancsszínű, majd fekete spóratelepeit a levél fonákén, a levélnyélen fedezhetjük fel. A fertőzött részeket vágjuk le, égessük el. Védekezhetünk Pol-Thiuram (0,15-0,3%) szerrel. Növeljük a növény ellenálló képességét káliműtrágya kiszórásával.
A kártevők közül a levéltetvek (Macrosiphum rosae) a leggyakoribbak a rózsán. Szívogatásuk következményeként a hajtások meggörbülnek, a levelek hullámos felszínűek lesznek és besodródnak, a virágok nem vagy torzan nyílnak ki. Permetezzünk ellenük Bi 58 EC (0,1 %), Pirimor 50 DP (0,1 %), Unifosz 50 EC szerek valamelyikével.
A modern rózsák nemesítése során fontos szempont a fagytűrő képesség, csak a nagyon szigorú tél hagy nyomot a töveken. Takarni mégsem árt a töveket, mert ezzel megakadályozzuk a kora tavaszi kihajtást is, és elkerüljük a zsenge hajtások tavaszi elfagyását. Késő ősszel 20-30 cm magasan kupacoljuk fel a földet a rózsatő körül. Előtte a föld alá kerülő részeket lombtalanítsuk, ezzel csökkentjük a kártevők és betegségek áttelelését. A kupacokat március végén bontsuk el.

Virágszedés

Szedésre legkedvezőbb időpont a késő délután (16-18 óra között), mert ilyenkor a legmagasabb a tápanyag-felhalmozódás a virágban. Akkor vághatjuk a rózsát, amikor a csészelevelek lefelé hajlanak és a külső sziromlevelek elváltak a bimbó csúcsától, ugyanis a túl zárt szirmokkal szedett virág a vázában gyorsan lekókad. Fontos a virágszedés mélysége is. Mindig az alulról számított második 5-ös levél felett 1 cm-rel vágjuk le, ferde metszlappal. Ezután szívassuk meg vízzel virágainkat úgy, hogy hűvös, sötét helyen kézmeleg, lágy vízbe helyezzük a rózsákat 12-24 órára.