Az időjőrás előrejelzések hideget jósolnak. Figyeljünk oda erre.
Továbbra is vethetünk még spenótot, petrezselymet.
A melegigényes zöldségeket fagyok előtt takarjuk fóliával.
A petrezselyem felszedésénél gondolva a téli zöld levél szükségletünkre néhány gyökeret ültessünk egy nagyobb cserépbe és a fagyok előtt vigyük be világos, hűvös helyre.
Lassan
kezdhetjük a dió, mogyoró, mandula szüretét. A diót a népi babonával ellentétben
nem szabad erősen bottal verni, mert ezzel megsértjük a termőrügyeket. Ha nagyon
sok a zöld bukú, akkor egy csomóba hordva és néhány napig füllesztve könnyebb
dolgunk lesz a leválasztásával.
Tisztítás után néhány hétig szárítsuk vékonyan
kiterítve kamrában, vagy méginkább padláson mielőtt zsákba tesszük. A mandula
évekig is tárolható így.
A fák körül nemcsak a törzs közvetlen
környékét, hanem az egész koronacsurgót szerves- és műtrágyázzuk meg. A nagyobbak
1-2 kg, a kisebbek mintegy fél kg foszfor és kálium műtrágyát kaphatnak. (Nitrogént
majd tavasszal adjunk!)
Ezután ássuk fel. Nagyon jó ha komposzttal is takarjuk.
Ha most becserepezünk néhány szép szamócatövet és az első fagyok után bevisszük akkor tavasszal korán is szüretelhetünk.
Már csak néhány hétig nyírjuk a füvet. A hideg idő beköszöntével terítsünk szét vékonyan érett szervestrágyát, komposztot. Ezt az évelőágyakba, cserjék közt is tegyük meg.
Fagyos éjszakákon takarjuk a krizantémot, ha november elejéig szeretnénk virágoztatni.
Ha nagy méretű fákat ültetünk át, előtte ássunk köré mélyen árkot és pár hétig árasszuk el vízzel, hogy a gyökere jól szívja meg. Nincs az a fa amit ne lehetne átültetni ha gondosan, türelmesen kiássuk és hozzá tudunk férni daruval, teherautóval. Kiemeléskor a törzsét pl. zsákkal tekerjük körbe, hogy ne sérüljön. A gyökereket pedig minél nagyobb földlabdával tekerjük körbe fóliával, szövettel, hogy szét ne essen és ki ne száradjon a földlabda.
Ha új ágyásokat vagy cserje- facsoportokat létesítünk érdemes lehet az ágyások köré kb. 10 cm-es műanyag fóliacsíkot ásni a földbe olyan magasan, hogy a fűnyírót ne zavarja, de a tarackoló füvek ne nőhessenek be az ágyásba. Ezzel legalább évi két kapálást megspórolunk. Ez készen is kapható, de magunk is elkészíthetjük maradék fóliából.
A fűvetésnél ha van elegendő magunk a szakirodalommal ellentétben nyugodtan adhatunk 7 dkg-ot is egy négyzetméterre, így hamarabb kapunk szép füvet. Lassan azért fejezzük be, mert a hideg idő beköszöntével már nem tud jól megerősödni az állomány.
Kertünk tervezésénél érdemes a szélvédelmet is figyelembe venni. Erről egy cikk a K. és Sz. 95/11. sz-ból.
Nyáron hűt, télen fűt
Sajnos
eléggé hosszú ideig ahhoz szoktunk, hogy az energia szinte ingyen jön, vagy legalábbis
kevés pénzbe kerül. Éppen ezért nehéz beletörődni a gondolatba, hogy a meleg szoba
ugyancsak megterheli a családi költségvetést. Egyetlen foknyi hőmérséklet-emeléshez
6%-kal több fűtés szükséges, érdemes tehát a külső-belső szigetelésre az eddiginél
sokkal több gondot fordítani.
Ami a kertes házakat illeti, a növények célszerű
elrendezésével igen sokat segíthetünk magunkon: Tévedés volna azt hinni, hogy
a kizárólag nyurga, lombhullató fákból álló védősor a legtökéletesebb megoldás.
A lombtalan, csupasz ágak között ugyanis éppen akkor süvít át zavartalanul a tél
fagyos lehelete, amikor leginkább védelmet keresünk ellene.
Az ábrákon jelzett
telepítési mód segítségével a szél erejének csaknem 80 százalékát elterelhetjük,
éppen olyankor, amikor leginkább foga van a szélnek. Az okszerűen megválasztott
nyílásokon kitódulhat az összetorlódó levegő; s elkerüli házunk táját. Arra is
ügyelni kell, hogy a nyári hűsítő légáramlatok elől ne zárjuk el az utat. Szerencsére
azok rendszerint nem a zordon fuvallatok irányából érkeznek, s erre a telepítéskor
eleve gondolni kell.
Aki
türelmetlen (és ki ne volna türelmetlen, ha fázik), az nehezen várja ki a lassan
fölcseperedő szélfogók beállását. Addig is enyhít a helyzeten a falakra fürgén
felfutó vadszőlő, netán az olcsó időszaki kerítés, amire csak addig szorul rá
a gazda, arcig a védősávok ki nem alakulnak.
Jól tudom, sokan megmosolyognak
a következő javaslatért, amit sokkalta gazdagabb országokban csöppet sem tartanak
nevetségesnek. Nálunk a legtöbb vidéki településen is szinte száműzték az égethető
hulladékok hasznosítását. Emiatt a kertekből származó nyesedék, venyige, sőt a
kiöregedett törzsek faanyaga ebek harmincadjára kerül még jó, ha akad valaki,
aki elszállítja a szeméttelepre. Szó se róla: villannyal, gázzal, olajjal kényelmesebb
a fűtés. Azt hiszem azonban, hogy ezt a fajta kényelmet leginkább azok engedhetik
meg magunknak, akik a díjak összegét a mellényzsebükből rántják elő.
A hozzánk
képest zsugorinak (?) nevezhető amerikaiak az ország mérsékelt vagy hidegebb tájain
szinte kivétel nélkül megtűrték a fafűtésű kályhát vagy kandallót. Nem csupán
a hangulat, hanem a jól felfogott takarékosság érdekéhén. Sőt újabban átvettek
a svédektől egy különleges kályhatípust, az úgynevezett kachelovent. Ez az egyszerű,
téglábó1 és szigetelőből készült berendezési tárgy nagyjából úgy műkődik, mint
az elektromos hőtároló - csak éppen olcsóbban. Kétségtelen, hogy könnyebb tanácsot
adni, mint megfogadni. Mégis úgy gondolom, nem ártana egyet s mást módosítanunk
szokásainkon, alkalmazkodva a szerényebb lehetőségekhez, még akkor is, ha némi
fáradsággal jár.
Sárközy Péter
A balkonláda bemutatóról most csak két képet teszek közzé, részletesebben majd tavasszal.
A szürke madársóska (Oxalis corniculata) igen elterjedt főleg laza talajon. Sajnos nem tudok jobb módszert a mély kapálásnál, mivel gyomirtószer a sok növény miatt nem jöhet szóba. Mivel a madársóska tényleg mélyen gyökerezik, sekély sarabolás után újra kinő. És még valami. Vigyázni kell, hogy ne érleljen magot, mert így még gyorsabban elterjed!
Szerintem a legtöbb lerakatban van a mi klímánkat igazán jól tűrő egyetlen faj az atlaszcédrus (Cedrus atlantica) ill. a szürke változata a 'Glauca'. De ezeket is érdemes inkább védett, meleg fekvésbe tenni. Ára a nagyság alapján 180-tól akár 15000-20000-Ft-ig is terjedhet.
A hajtatás
és főleg az azt megelőző hőkezelés nagyon szigorú időtartamok és hőmérsékletek
(1-1,5 C pontosság) betartását igényli. Ma már ezt erre a célra épített speciális
szárító és hűtőberendezésekben végzik. Hazánkban igazán nem is tudják a pontos
technológiát, mivel Hollandiából veszik a termesztők a már hőkezelt, hajtatható
hagymákat. Megérkezés után azonnal hajtatják.
Ha saját magunk próbálkozunk
vele akkor mindenképpen nagy méretű, egészséges hagymákat szerezzünk. Nem akarok
senkit a bonyolult hőmérsékleti értékekkel untatni amit úgysem tudunk betartani
- és minden könyvben máskép szerepel - , csak a hideghatás betartása nagyon fontos.
Hajtatáshoz szeptember végétől novemberig kell cserépbe ültetni a jácintot, tulipánt,
krókuszt és más apró hagymásokat. Jó vízelvezetésű, levegős talajba ültessünk.
A nagyobb hagymájúakat úgy ültessük, hogy kb. 1/3 része kiálljon a cserépből.
Ültethetünk többet is és vegyesen is pl. a nárciszt és tulipánt vagy a jácintot
és a krókuszt. Enyhén nyirkos, hűvös (legjobb 8-10 C) helyen tartsuk kb. 2 hónapig.
Ez lehet pl. pince vagy vermelő.
Amikor a virágrügy kitapintható vigyük szobába,
de ne hirtelen, hanem néhány nap alatt fokozatosan érjük el a szobahőmérsékletet.
Ezután
kb. 1 hónap alatt kivirágoznak.
Virágzás után hagyjuk visszahúzódni, hogy
ne pusztuljanak el a hagymák, de ne hajtassuk újra a következő évben. A nárciszt
helyben is lehet hagyni ha istállótrágyát teszünk az elég nagy méretű cserép aljára
és jövőre újra hajtathatjuk.
A rózsáról írtam már néhány sort a hét növényei közt, a mini rózsáról pedig néhány hete. Kérdezz konkrétat, mert nem akarok üres általánosságokat írni. Maga a teljes termesztési technológia meg hát nagyon hosszú lenne. De gondolom nem is eladásra szeretnél termeszteni...
A borostyánt nyár végi félfás dugványról szokták szaporítani, erről írtam is a hírlevélben. Persze lehet tavaszi magvetéssel is. Egyszerűen kitisztítás után el kell vetni akár cserépbe, akár ládába vagy szabadföldbe is ha nedvesen tudod tartani. Különösebb csínjáról-bínjáról nem tudok.