Heti Kertbarát Hírlevél

38. hét - szeptember 20-26.

A héten már számítani lehet a kisebb talajmenti fagyokra, figyeljük az időjárást.


Zöldséges

Továbbra is vethetünk még spenótot és sóskát.

A szárazbabot kicséplés után tegyük 48 órára fagyasztóba, hogy az esetleges babzsizsik lárvákat elpusztítsuk.

A hagymát ha még nem tettük szedjük fel és ritka szövésű zsákokban vagy vékony rétegben kiterítve levegős helyen az 1-2 C-ot minél jobban megközelítve tároljuk.

A sárgarépa és petrezselyem gyökereit a hónap végén szedhetjük fel. Pincében homokba rétegezve lehet a legjobban tárolni. Ha nincs pincénk és nincs drótféreg és cserebogárpajor a kertben (a krumplink nem volt rágott) elvermelhetjük gödörbe vagy prizmába. A közepén legyen szellőző és egérméreg (az idén nagyon sok az egér). Ha elég nagy, az alján is vezessünk végig egy szellőzőrácsot. (Ha lesz időm legközelebb írok róla részletesen.)

A pasztinák enyhébb teleken áttelel földben is.

Ha fagy várható gyorsan letakarva fóliával még megmenthető a paprika, paradicsom, zöldbab, tökfélék.


Gyümölcsös

Az idén sok szilva termett. A besztercei a legalkalmasabb a lekvárfőzésre és aszalásra. Lekvárnak cukor nélkül kb. 6 órán keresztül sűrűsödésig főzve lesz a legjobb. Még forrón rakjuk üvegbe és tetejére egy kis pálinkát meggyújtva majd gyorsan lezárva sokáig tárolható lesz.

Amennyiben szükséges szüret után se hagyjuk magukra az alma- és körtefákat. Még permetezhetünk varasodás és kaliforniai pajzstetű ellen. A permetezőszerbe tegyünk bór tartalmú levéltrágyát. Ez növeli a termés mennyiségét. A bórt csonthéjasoknak és bogyósoknak is adhatjuk. Ilyenkor adva ugyanúgy hasznosul mint virágzáskor. Adható pl. Damisol, Fitohorm, Phosyn bortrac.

Ha még nem metszettük meg a ribizlibokrokat most tegyük meg. Irtsuk ki a ribizkelepke hernyóit. Ritkítsuk az elsűrűsödött, elöregedett bokrokat.

Nézzük át fáinkat, hogy nem látunk-e a törzsük mellett fűrészporszerű anyagot. A fában élősködő hernyók okozzák ezt. Kicsit megkaparva és dróttal benyúlva elpusztíthatjuk őket.

Most még lemetszhetjük az elszáradt moníliás meggyágakat, ha eddig nem tettük. Lombhullás után már nehezebb észrevenni ezeket.

Ne siessük el az ültetést, még októberben is ráérünk. Várjuk meg amíg nagyjából lehull a fák lombja.
De kiáshatjuk addig a gödröket. A szakirodalom szerint 100x100x80-as gödröt célszerű ásni. A kikerülő feltalajt és altalajt kétfele tegyük, majd betemetéskor keverve helyezzük vissza. Műtrágyát is keverjünk bele (vegyeset). Aljára 10 cm vastag szervestrágyát rétegezzünk.

Gyümölcsfák ültetése (K. és Sz. 99/37.)

Nem lesz könnyű dolga annak, aki 1999 őszén akar gyümölcsfát telepíteni. Az elmúlt, árvizeket okozó, csapadékos ősz után az ez évi Medárd napját követően lehullott szokatlanul sok eső országszerte vízzel telítette a talajokat. Öntözésre tehát az ország nagyobb részén nem lesz gond, de a telepítés előtt a belvíz elvezetése annál fontosabb. Nyugalmi állapotban hosszabb ideig is elviselik gyümölcsfáink a magas vízállást, de ültetés után a levegőtlen talajban hamar elhalnak a fejlődésnek induló gyökerek.
Átlagos időjárás esetén is ajánlatos a fák helyét már hónapokkal előbb elkészíteni. A szerves trágya kiszórása után, a gyümölcsfák telepítése előtt a talajt mélyen megforgatjuk, fogassal, gyökérfésűvel, kiskertben kézzel kiszedjük az előző ültetvényből a talajban maradt korhadó gyökereket. Talajvizsgálat alapján elvégezzük a műtrágyázást. A faiskolában, lerakatokban érdemes előre megrendelni a csemetéket. Ősszel számolnunk kell a telepítésre kedvezőtlen időjárással! Éghajlatunk alatt a váratlan lehűlés, a korai fagy ugyanolyan gyakori, mint a váratlan felmelegedés. A szabadon lévő gyökerek életképességének a kiszáradás és a megfagyás egyformán árthat!
A mélyművelés ellenére a fák helyén olyan mély gödröt ásunk, hogy a gyökerek természetes állásban, visszahajlás, görbülés nélkül elférjenek! A vastagabb gyökerek meggörbülése nem hozható helyre a későbbiekben sem, a fa egy ideig sínylődik, majd elpusztul. Gyümölcsfát nem ültethetünk a szőlőtelepítéshez jól használható fúróval!
Telepítés előtt nemcsak a sérült gyökereket vágjuk vissza, hanem minden gyökérvégződésből vágunk le egy darabot. A gyökérgombák a vékony gyökereken, a felszívó övön jutnak be a gyökerekbe, és lehet, hogy egy visszametszéssel megszabadulunk a lappangó kórokozótól. A levágott gyökérmaradványokat égessük el! Amennyiben gyökérgomba-fertőzésre gyanakszunk, a levágott gyökérvégződésekből küldjünk mintát vizsgálatra! Amennyiben nem erednek meg a csemeték, ez a vizsgálati eredmény bizonyító erejű lehet.
Sok tévedés van a gyökérpépezés körül. Sokan úgy gondolják, hogy ténylegesen "agyagpépbe" kell mártani a gyökereket, ezért szinte a cserépedényhez is alkalmas korongozó agyagot szereznek be, és abba mártják a gyökereket. A fák ezután csak nagyon gyengén hajtanak, majd hamarosan elpusztulnak. Kiásás után válik láthatóvá, hogy a gyökerekre cementeződött, megszilárdult "cserép" nem hagyta fejlődni, táplálékhoz jutni a gyökereket. A gyökerek pépezéséhez egyszerűen az ültetőgödör talajából kell habarcs sűrűségű sarat készíteni, és abba mártani a megmetszett gyökereket. Ha nagyon homokos a talaj, akkor rakhatunk bele kötöttebb talajt, ha nagyon agyagos, akkor rakjunk bele homokot. A sár jól bevonja a gyökereket, és ha telepítés után a talajrögök között levegős marad a talaj, akkor sem szárad ki a gyökérzet, a hajszálgyökerek rátapadnak a talajrészecskékre addig is, amíg nem tömörödik az ültetőgödör. Ezt a tömörödést az ültetés után alapos beöntözéssel is segíthetjük.
Sokszor felvetődik a kérdés, hogy rakjunk-e növényvédő szert a gyökérpépbe. A korábban erre a célra engedélyezett higanyos készítményeket már nagyon régen betiltották, a talajgombák ellen jól használható Solvochin Extra készítmény már nincs a Növényvédőszerek, termésnövelő anyagok című, 1999. évi kiadványban. Korábban ez az oxikinolin-szulfát hatóanyagú készítmény 0,5%-os oldata áztatásra, talajpép-készítésre, 0,1%-os oldata beöntözésre volt használható. A készítmény II. forgalmi kategóriájú volt, ezért ha lenne még készlet a gazdaboltokban belőle, akkor is csak engedéllyel lehetne megvásárolni.
A telepítéskor az amatőr kertészek "minden jót" biztosítani szeretnének a drága pénzen megvásárolt csemetéknek, és legkülönbözőbb, más célra engedélyezett növényvédő szert, esetleg háztartásban használatos fertőtlenítőszer-oldatot raknak a pépező vagy az ültetőgödörbe. A gyökerek azonban sokkal érzékenyebbek a kemikáliákra, mint a fa föld feletti részei, ezért gyakran ellenkező hatást érünk el ezzel a nem engedélyezett módszerrel!
Növényvédelmi hatása van az ültetési magasságnak is. A gyümölcsfa ugyanolyan mélységbe kerüljön a talajba, ahogyan a faiskolában volt! Ez a vonal ősszel, kitermelés után még jól látszik, de a gyökerek vízben történő megszívatása, gyakran észrevehetetlenné teszi. Érdeklődjünk ezért a faiskolában arról, hogy milyen magasságban végezték a szemzést! Hazai faiskolákban általában a talajszínéhez közel, külföldön azonban 10-15-20 cm magasan szemeznek.
A gyümölcsfa-ültetés nagyon gondos munkát kíván, hiszen a gyümölcsfa fejlődését, termőképességét meghatározhatjuk vele!
DR Véghelyi Klára


Dísznövény

Szabadföldbe vethető a díszmák, szarkaláb, körömvirág magját, ezek a téli hidegre nem érzékenyek és tavasszal így hamarabb virágozbak. Cserépbe ültethetjük a jácintot, nárciszt, tulipánt, krókuszt és a többi apróhagymást. 1/3 részük álljon ki a földből. Ezután 2 hónapig 8-10 C helyen tartsuk, begyökeresedésig. Utána hajtathatjuk.

Ha fagy várható vigyük be a szobanövényeket, fagyérzékeny áttelelő balkonnövényeket, de előtte nézzük meg, hogy nem fertőzöttek-e pajzstetűvel, gyapjastetűvel, takácsatkával. Ha igen permetezzük le, mossuk le káliszappannal.

A krizantémot bimbózzuk le, fedjük le fóliával vagy cserepezzük be, és vigyük be fagyveszély esetén.

A nyár végén már kevés virág nyílik. Azonban van egy növénycsoport amely ilyenkor bontja virágzatát, amely egyúttal az ország legnépesebb növénycsaládja is, a fészkesek. Közülük az évelő napraforgók csoportját szeretném most bemutatni.
Nagyon fajgazdag csoport, de nem is annyira fontos a fajok felismerése, mert igényeik, szaporításuk hasonló.
Nagy térigényű 1-3 m magas növények, melyek töve lassan, fokozatosan terjed.
Napos helyet kívánnak. Talaj és öntözés iránt nem igényesek, de meghálálják a nyirkos, tápanyagban gazdag közeget.
Könnyen szaporíthatók tőosztással vagy magvetéssel. Legjobb tavasszal, mert későn indulnak és ősszel sokáig nyílnak.
A termesztésben az alapfajokon kívül sok fajta található. Ezeket csak tőosztással szaporítsuk!


VÁLASZOK

A dracena csupasz törzsdarabjaiból és a legfelső részéből is készíthetünk dugványokat. Tehát nyugodtan vágja vissza amilyen magasan szeretné meghagyni és a levágott részt darabolja fel 1-2 levélközönként. A legfelső ún. fejdugványt úgy készítjük, hogy 2-3 levelet hagyunk és azokat vagy visszavágjuk vagy összekötjük, hogy keveset párologtassanak. Gyökereztethetünk vízben vagy folyami homokban (vagy perlit és hansági tőzeg vagy folyami homok és hansági tőzeg 1:1 arányú keverékében). Ha nem vízben gyökereztetünk akkor 2-3 hétig borítsuk le befőttes üveggel vagy zacskóval a növényt. A lényeg, hogy tartsuk meleg, párás helyen és ne hagyjuk kiszáradni.

A fekete folt valószínűleg a korompenész. Ezt másodlagos élősködőnek is hívják mivel a levéltetvek által a fából kiszívott fölösleges nedveken él. Ebből adódik a védekezés is, a levéltetvek ellen kell védekezni. Egyébként nem okoz nagy kárt, csak csökkenti a fotoszintetikus felületet. A penésszerű fehér anyag nem tudom mi lehet. A vértetűnek hasonló vattaszerű bevonata van, de csak almán fordul elő.