HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

35-36. hét - augusztus 30- szeptember 12.

Ezúttal azért jelentkezem két heti anyaggal, mivel a honlapom fenntartója, az extra 2 hét karbantartási szünetet tart. Ezalatt csak olvasni lehet, új anyagot elküldeni nem. (Még a múlt hetit sem került a böngészős olvasóimhoz.)
Másrészt az én operációs rendszerem is felmondta a szolgálatot és csak nagy nehézségek árán sikerült úgy-ahogy összekalapálni.
Mindezekért döntöttem, hogy ezalatt egy összevont anyaggal jelentkezem.

Erre a hosszabb időre ajánlok egy olvasnivalót: http://index.hu/kert/osz/ itt az ősz tennivalóiról olvashatnak. A http://kert.index.hu/ -n pedig sokminden másról. Akiknek nincs web-elérésük azok kedvéért doc-ban mellékelem az őszi anyagot.


Bemutató

Bizonyára sokakat érdekelhet a szeptember 10.-én a Kertészeti Egyetemen megrendezésre kerülő balkonláda tanácskozás és bemutató. 10 órakor szakmai tanácskozás és 13 órától nyílt bemutató lesz ahova a nagyközönséget is várják.


NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÉRSÉGÉRE

Az "emberpróbáló" nyári időjárás nehézzé tette a növényvédelemmel foglakozók munkáját is. A gyakori, nagy mennyiségű csapadék (helyenként jégeső), a magas páratartalom és az arás harmatképződés a növényi betegségek folyamatos fertőzését eredményezte, de nem gátolta a rovarkártevők szaporodását sem.
A szárazabb, meleg periódusok pedig segítették a takácsatkák kártételét. Mindezek figyelembevételével az aktuális feladatokat a következők szerint foglaljuk össze.
Gyümölcsféléken, haszon- és díszfákon egyaránt szembetűnő az amerikai feltér szövőlepke hernyófészkeinek tömeges megjelenése, pedig ellene a védekezés kötelező. Permetezésre a hagyományos rovarölőszerek széles skálája használható, de az érő gyümölcs, zöldség miatt illetve lakott területeken elsősorban a biológiai készítményeket javasoljuk (pl. DIPEL, BACTUCID P stb.) Ugyancsak veszélyes károsítók a parlagfű és az aranka gyomnövények. Az előbbi irtása mechanikai úton történhet (kaszálás, kapálás) és mint allergiát okozó növény, külön figyelmet érdemel. Az aranka foltok megsemmisítésére perzselő nyomirtószert használjunk (pl. FINALE 14 SP).
Az almafa varasodás, a molykártevők és a tömegesen jelentkező takácsatkák miatt érdemes folytatni az alma védelmét. Erre a célra eredményesen használható a TIURAM GRANUFLOW és a DANITOL 10 EC kombináció.
A TIURAM (TMTD hatóanyag) elősegíti a gyümölcsszíneződést, általános fertőtlenítő hatása miatt ,javul az alma tárolhatósága.
A szőlő területeken sok fajtánál közelít a szüret időpontja, ezért a szürkepenész ellen aktuális permetezéseket csak rövid várakozási idejű szerrel lehet elvégezni (pl. POLYOXIN AL WP: 3 nap).
Káposztaféléken gyakran előfordul a bagolylepkék vagy más lepkefélék hernyóinak kártétele. Védekezésre alkalmasak a már említett biológiai szerek, vagy a piretroidok (pl. SUMI-ALFA 5 EC, FENDONA 10 EC).

1998. O8. 24.
Mile Lajos - Mándoki András
NÖVÉNYVÉDELM1 TÁRSASÁG
Hódmezővásárhely


Zöldséges

A beért szárazbabot gyorsan verjük ki, mert ha sokáig kinntmarad a zsizsik ellepi. Ha zsizsiket észlalünk 24 órára fagyasszuk le és utána tegyük légáteresztő, de olyan tartóba, hogy zsizsik ne férjen hozzá. (Pl papírzsák.)

A zöldbabot még mindig szedhetjük ha időben védekeztünk a takácsatkák ellen. (A növény levelei - alulról felfelé - az érzugokból kiindulva sárgulnak, majd bronzosodó, barnuló foltokban elszáradnak és lehullanak. A levelek fonákát pókhálószerű szövedék borítja, amelyben apró, szabad szemmel alig látható 8 lábú állatok mozognak, oldalukon egy-egy nagyobb sötét folttal. Védekezés: Anthio, Mitac, Nissuron, Pol-Akaritox, Torque)

A krumplit szedés után néhány napig szellős helyen szárítsuk meg mielőtt a picébe vagy kamrába vinnénk. Ekkor beszáradnak a kiszedéskor és a pajorok által keltett friss sebek. Ezeknél sokkal veszélyesebbek az apró besüppedő puha foltok amik későbbi rothadás kiindulópontjai lehetnek.

A petrezselyem, patisszon, cukkini és más tökfélék lisztharmata ellen bármilyen lisztharmat elleni szerrel védekezhetünk, pl. Fundazol, Afugan, Rubigan, Sulfur, Systhane, Thiovit, Topsin Metil.

Vigyázzunk az élelmezésegészségügyi várakozási időkre!

Továbbra is vethethetjük az áttelelő saláta, spenót, sóska magját, duggathatjuk a téli sarjadékhagymát.

Az áttelelő saláta termesztése

Nemcsak üvegházban vagy fóliasátorban hajtathatunk salátát, némi kockázattal az őszi vetésű, illetve ültetésű állomány is szedhető áprilisra.
Átteleltetésre csak az arra nemesített fajták alkalmasak, amelyek fokozott hidegellenállásukkal károsodás nélkül elviselik a telet. A kereskedelemben kapható fajták közül ilyen a Téli vajfej, a Nansen és a Május csodája.
A Nansen világoszöld levelű, a hajtató fajtákhoz képest a levéllemeze hullámosabb, hólyagosabb és valamivel vastagabb. Feje kemény, középnagy. Világosabb levelei miatt nálunk a Téli vajfej kedveltebb, feje laposabb, jól tűri a hideget. A Május csodáját ne tévesszük össze a tavaszi ültetésű Május királyával! Ez a legjobban áttelelő fajta.
Az áttelelő fajták igénye hasonló a tavaszi vagy a nyári fajtákéhoz. Talajban nem válogatnak, a kötött és a laza talajokon egyaránt nevelhetők, de nagyon érzékenyek a talaj sótartalmára, és a gyomirtószer-maradékra. Szervertrágyázni csak a szélsőségesen laza vagy kötött talajokon szoktuk. Néhány dkg/m- N-P-K műtrágya a tápanyagigényének megfelel, de ha nagy tápanyagigényű növényt követően termesztjük, amelyet bőségesen szervertrágyáztunk és műtrágyáztunk (paprika, paradicsom, uborka, karfiol után), a műtrágyázás el is hagyható. Vízigénye kicsi, öntözni csak szeptember végén - október elején szoktuk, amikor a déli órákban még 20 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, és a talaj felső rétege könnyen kiszárad. A koraiság jelentősen növelhető, ha enyhe déli lejtőre, vagy a ház, kerítés oldalára ültetjük. Nagy hideg esetén, ha nincs hó, szalmatakarással védjük. E módszer kétségtelen hátránya, hogy az egerek is a szalma alá húzódnak, és kárt tesznek a salátában.
Termeszthető helyrevetéssel és palántázható is. Nagyon kell ügyelni az időzítésre, mert a túl korán vetett magszárat fejleszt, a későn vetett vagy ültetett nem tud kellően begyökeresedni és kifagy. Legjobb a szeptember közepi vetés és az október elejei palántázás.
Helyrevetés: Szeptember 10-15. táján a magot 25 cm-es sortávolságra és 1-2 cm mélyre vetjük. A soron belül valamivel sűrűbbre szórjuk a magot (8-10 cm), hogy kelés után a kellő tőtávolságot 15-20 cm-t - egyeléssel beállítsuk. Ebben az időszakban különös gondot kell fordítani a talajfelület egyenletes nedvesen tartására. Különben - az egyébként gyorsan csírázó fajta - nem fog kikelni. A kelést követően folyamatosan gyomláljunk, kapáljunk, a legtöbb gondot az ilyenkor kelő tyúkhúr okozhatja.
Palántás szaporítás: A palántaneveléshez a magot szeptember elején vetjük szabadágyba. E célra a kertnek olyan részét jelöljük ki, ahová nem folyik össze az esővíz, nem árnyékos és jó a talaj szerkezete. Egy m2-re megközelítőleg 1 gramm magot vessünk, amiből a gyengébb csírázással is számolva, 600-800 csíranövény kel ki. Minél ritkábbra vetünk, annál erősebb, fejlettebb palántákat tudunk ültetni. Az egyenletesen elszórt magot vékonyan takarjuk be tőzeggel vagy komposzttal, majd alaposan öntözzük meg. Ezt követően már csak az egyenletes talajnedvesítésre kell ügyelni.
Október első napjaiban 25 cm-es sortávolságra és 15-20 cm-es tőtávolságra palántázzunk. A betegségek megelőzése érdekében a palántákat csak sekélyen rakjuk a talajba. A talaj nedvességétől függetlenül, az ültetést követően, azonnal iszapoljuk be (öntözzük) a gyökereket.
Tavasszal a szedésig csak gyomlálni és kapálni kell a növényeket.

K. és SZ. 99/34


Gyümölcsös

Még dugványozhatjuk a köszmétét. Legbiztosabban kalapácsos dugványról ered, vagyis az egyéves vesszőhöz vágjunk egy kb. 2 cm-es idősebb részt is.

Ne hanyagoljuk el a gyümölcsös kaszálását sem, mert a sok csapadéktól nagyon elgazosodhat!

Még mindig figyeljük a gyümölcsmolyok 3. nemzedékét feromoncsapdával, mert ezzel nemcsak a késői fajták idei, hanem a többi jövő évi kártételét is csökkenhetjük. Három nemzedékes fajok az almalevél aknázómoly, a lombosfa fehérmoly, az almalevél sátorosmoly, az almalevél törpemoly, a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly. Korábban írtam részletesebben a feromoncsapdákról.

A letermett málnavesszőket - ha még nem tettük - vágjuk ki.


Dísznövény

A tél végén virágzó amarillisztől vonjuk meg a vizet 2-3 hónapig amíg elszárad a levele, majd aztán újból öntözzük.

A karácsonyi kaktusz vízadagját is csökkentsük a virágbimbók megjelenéséig (október).

A leanderről most vághatunk hajtásdugványt és vízben gyökereztethetjük.

Szobanövényeink átültetésének is most van a tavasz mellett a legkedvezőbb ideje.

Már lassan ültethetjük az örökzöldeket.

Telepíthetjük a pázsitot, ill. a csúnya gyepfoltokat újravethetjük. Ez utóbbihoz elég néhány cm friss, laza földet kicserélni.

Az apróhagymások és a liliomok ültetése után szeptemberben ültetendők a jácint, nárcisz, tulipán hagymái.

A rózsa elvirágzott virágait a virág alatti levéllel vágjuk le, ezzel elősegítjük a későbbi szebb virágzást.

A balkon növényei közül most egyet szeretnék bemutatni.
A minirózsa szabadba ültetve (át is telel) és szobában, erkélyen a cserépben, ládában is jól érzi magát. Egy évben többször is virágozhat, de fontos, hogy rendszeresen ültessük át nagyobb cserépbe, tápdús földbe. Csak fényben gazdag helyen nevelhető! Télen hűvös helyen tartsuk, mert pihennie kell!


VÁLASZOK

Bocs, hogy soká válaszolok, de én még nem hallottam róla így utána kellett érdeklődnöm.
Szóval félfás dugványról lehet amit ilyenkor kell végezni.
Kb. 10-15 cm-es részt kell vágni a hajtás középső részéből, vagyis ami még se nem túl fás, se nem túl fiatal. Az alsó leveleket leszedjük, a felsőket visszakurtítjuk.
Gyökereztetni lehet bármilyen laza, állandóan nedvesen tartott közegben. Érdemes fóliával letakarni és gombaölőszerbe mártani a dugványokat (gyökereztetőpor sem árt).
Egyébként a falunkban bujtásról szaporítják a rózsát, vagyis lehajlítják a vesszőt és földdel (esetleg kampóval is) rögzítik.

A nyugalmi időben, vagyis télen. De nem tél végén hanem inkábbb november-decemberben, mert hamar megindul a nedvkeringés.
Ha vastagak az ágak (10 ft-nál nagyobbak) akkor kenje be valamilyen fasebkezelővel.

(35.hét, KENDER1@TISZANET.HU, Vecsernyés Endre )

A levélsárgulásnak több oka lehet. Így a mandula esetében a nem megfelelő termőhely is, mivel nem tűri a savanyú talajt (mészigényes). Ha ez csak az idén jelentkezett és a környéken nem minden fán akkor okozhatja a túl sok eső is, mivel a gyökerek nem jutnak elég levegőhöz.
Ezenkívül lehet vas, vagy magnéziumhiány is. A Mg-hiány az idősebb leveleken, míg a vashiány a fiatalabb leveleken jelentkezik először. (Csak őszibarackról találtam képet)


Mg-hiány elsősorban savanyú homoktalajokon fordul elő. Vashiány leginkább meszes homoktalajokon áll elő mivel a mész akadályozza a vas felvételét.
Vashiány esetén megpróbálkozhat Sequestren kiöntözésével, vagy permetezésével, míg Mg-hiánynál pl. Magnisal-lal, Fitohorm 24 Mg Magnézium oldattal vagy Mg tartalmú műtrágyákkal pl. magnéziumos szuperfoszfát, magnéziumos NPK kevert műtrágya, magnéziumos pétisó. Ez utóbbit most már ne juttassa ki csak tavasszal. Mindkettő elemet tartalmazza a humix magnézium-vas permettrágya.
A vas és mg-hiányt azért nem tartom valószínűnek, mert a mandula arról híres, hogy igen jól bírja a talaj magas mész tartalmát. A legrosszabb köves mészkövön és dolomiton is megmarad így hozzászokhatott az ebből adódó néhány tápelem nehéz felvehetőségéhez.
A helyszínen kéne megnézni a dolgot, esetleg ha töbet írna a környék manduláiról, a talajról, a vízállásról...