Vethetjük az áttelelő saláta, spenót, sóska magját, duggathatjuk a téli sarjadékhagymát, az enyhébb telű vidékeken az áttelelő fejes- és kelkáposztát.
Sóskatermesztés
A sóska házikertben sokfelé kedvelt, könnyen termeszthető zöldségféle. Bár gazdasági jelentősége kicsi, táplálkozási értéke - különösen az ásványisó-tartalma - mindenképpen említésre méltó. Jól tűri a hideget, szinte a hóolvadás után azonnal kihajt, így kora tavasszal már szedhető és fogyasztható.
A kertben a helyének kiválasztásakor figyelembe kell vennünk, hogy évelő nővény. A fényigénye nem nagy, ezért - ha más helyünk nincs - félárnyékban is termeszthetjük. Úgy azonban kevesebb és kisebb levelet szedhetünk róla. Vízigénye nem túl nagy, öntözés nélkül is termeszthető, de ha sok zsenge levelet szeretnénk, öntözni kell.
Magvetéssel, vagy házikertben ritkábban tőosztással is szaporítják. Vethetjük ősszel, augusztus végén, szeptember elején, így a következő év tavaszán szedhetjük először.
Vetés előtt célszerű komposztot vagy érett istállótrágyát a talajba munkálni. Gondos talaj-előkészítést igényel, mert apró a magja. Őszi vetés esetén csírázásig - ha nincs elegendő csapadék - öntöznünk kell, különben hiányosan kel. A vetés mélysége 2-3 cm, a sortávolság 30-35 cm. Fontos a folyamatos gyommentesen tartás, így a növények növekedése egyenletesebb és a szedés is sokkal egyszerűbb. Ha öntözzük és sokszor szedjük, néha fejtrágyázzuk is meg az öntözéssel egy időben! Tavasz végén magszárat hoz, azt lekaszálhatjuk, utána dúsan növekszik, és sok levelet hoz.
Második évtől, amikor a tövek már megerősödtek, november-decemberben (a hó leesése előtt) fóliát húzhatunk fölé, így melegebb, napfényes napokon növekedésnek indul és szedhető. Levelei jól tűrik a hideget.Slezák Katalin
K. és SZ. 99/33
A szedret fejdugványról szaporíthatjuk most. Csak le kell hajtani a hajtást és földdel letakarni.
A kerti tavak építéséről többen is érdeklődtek, én csak röviden válaszoltam rá, most az Endrődy kertészet honlapján részletesebb leírást találtam: http://www.extra.hu/endrody/erdek_fo.htm
Itt az idő az apróhagymások ültetésére (hóvirág, krókusz, írisz). Pl. gyepbe csoportosan is szépek. 5 cm mélyen ültessük, laza talajjal takarjuk, pl. komposzt.
A gumós és egyes nagyobb hagymás évelők (pünkösdi vagy bazsarózsa, császárkorona, Eremurus) átültetésének is itt az ideje. Ezek kicsit mélyebbre kerülhetnek, de csak annyira ahogy eredetileg voltak. A bazsarózsa tőosztásával várhatunk kora tavaszig amikor az új rügyek megduzzadtak és jól láthatók, mert éles késsel úgy kell szétvágnunk, hogy minden rész tartalmazzon többet is, de a vastag húsos gyökerek ne károsodjanak. A vágási felszínt szórjuk be gombaölőszerrel és ültessük el komposzttal bélelt gödörbe.
A muskátlit is szaporíthatjuk most. Az elvirágzott egészséges hajtásvéget vágjuk le. Cserépbe homokos komposztföldbe 3-4 dugványt gyökereztessünk.
Sziklakertek VI.
Lehet, hogy a múltkor kicsit nagy fába vágtam a fejszémet, mert túl nagy anyag a miniatűr sziklakertek építése és most gondban vagyok, hogy mit hagyjak ki.
A MINIATŰRKERT-ÉPÍTÉS KELLÉKEI
Talajkeverékek
A
magashegységi növények részére alkalmas alpkeverék:
1 liter tőzegbe keverjünk
3 dkg Futort (takarmánymész, szénsavas mész), hagyjuk egy napig így, majd 1 dkg
Woldüngert és 20-30%-ban éles szemű folyami homokot keverjünk bele. Ha van akkor
kőzúzalék vagy bentonit is mehet bele kb. 10-15%-ban.
Kőkomponensek
Sziklakövek
Az
építés megkezdése előtt a köveket ki kell választani és helyszínre szállítani.
Milyen követ válasszunk? A kezdő kertészkedő számára a válasz általában az, hogy
amit elfogadható áron meg lehet venni, mivel ilyen nehéz anyag szállítása nagy
távolságról igen költséges lenne. Amennyiben van közelben kőbánya vagy lelőhely,
általában onnan, szerezzük be a követ. Ez a kő, akár a szépségét, akár egyéb sajátosságait
tekintve nem mindig a legtökéletesebb, de az idő érlelő hatása sokat javíthat
küllemén, vagy a növények részben beborítják, így kevesebb látszik belőle.
A
gömbölyű, nagy kavicsok kivételével szinte valamennyi kő használható. A kőzeteket
- kertészeti használhatóságuk alapján - két szélesebb csoportba sorolhatjuk, úgymint
vulkáni és üledék kőzetekre. A vulkanikus eredetű kövek, az andezit, a bazalt,
a gránit nagyon kemények, az időjárás nyomai nem látszanak meg rajtuk, és mivel
nem porózusak, a növények részére sem előnyösek. Az üledékes kőzetekből leginkább
a mészkövet és a homokkövet használhatjuk a miniatűrkertek építéséhez. Különösen
szépek a hasadozott mészkövek, amelyeken a vízszintes hasadások, mint homlokon
a ráncok, helyezkednek el, ezáltal a felülete nagyon gazdag, szép hatású. A lyukacsos
mészkő is nagy kincs annak, aki hozzá tud jutni. A tufakövek szépek, de hol lehet
őket beszerezni? Sokféle mészkő létezik, amely alkalmas a növények élőhelyének
megteremtésére: mozgalmas felületüket az időjárásváltozások alakítják ki. Az üledékes
kőzetek szerkezete porózus, a vizet magába szívja, ezért alkalmas élőhely maga
a kő is a növények részére. A keletkező hasadékokban, lyukakban, repedésekben
mindig összegyűlik egy kis humusz, egy kis kőmorzsa, és már kész a remek fészek,
ahol egy magashegységi növényke magja kikelhet, és a maga választotta helyen biztosan
jól érzi majd magát. Így válik élőbbé, természetesebbé az üledékes kőzetből épített
miniatűrkert. A vulkanikus eredetű kövek közt csak a fugákban, az építéshez használt
talajkeverékben kelhetnek ki a magok. Azért ezekből is lehet miniatűrkertet építeni,
csak nehezebben.
A hegyekben-völgyekben járva találhatunk néha ún. konglomerátumköveket,
amelyek általában gömbölyded formájúak. Az ilyen kövek is használhatók, mert szerkezetük
szintén porózus. Lyukakat fúrva beléjük, akár egy darabból is lehet egy miniatűrkert.
E kőféleség előfordulása adta a gondolatot, hogy -- horribile dictu! - bontott
betonból is elképzelhető sziklakert! Legjobb a lapos, de hasáb alakú törmelék,
amely elég nagy darabokból áll. Ezeket úgy kell használni, mintha réteges kövek
lennének. Mindig a tört felület legyen a látható. A betont vas-szulfát-oldattal
kell befesteni, így felülete megsötétedik, és természetes kőnek fog látszani.
Az egyes betondarabokat úgy helyezzük el, hogy egymáshoz viszonyított helyzetük
a természetes rétegzödést sugallja, és ne véletlenszerű legyen. A növények elrendezésével
is sokat tehetünk a természetesebb hatás eléréséért.
Házilagosan is készíthetünk
"sziklát" tőzegbetonból, amire már több módszert is kitaláltak. Egyik
pl., hogy 2 rész finomra szitált tőzeget összekeverünk 1 rész folyami homokkal
és 1 rész cementtel. Csak annyira nedvesítsük a keveréket, hogy gumikesztyűs kezünkkel
sziklává formálhassuk. Egy kagylós mészkő lehet a mintánk, amit leutánzunk. Lyukakat,
összefüggő üregeket mélyítünk ki, ahová majd a növények gyökereit elhelyezzük.
A megszilárdulás után fúrógéppel is készíthetünk további lyukakat. A másik módszerhez
hígabb keveréket használunk, és megfelelő méretűre ásott, fóliával és ráhelyezett
nedves homokkal kibélelt gödörbe töltjük. Másnap a fólia segítségével kiemeljük
és vésővel, kalapáccsal megdolgozzuk, hogy természetes hatású legyen. Ha jó munkát
végeztünk, az ilyen "szikla" nagyon hasonló lehet az eredetihez.
A
tőzegbetonból készült köveket hagyjuk egy ideig a szabadban állni, hogy az eső
mossa ki az oldható cementet, és a tőzegben levő huminsavaknak is legyen idejük
közömbösítődni. Később ezeknek az úgynevezett hipertufaköveknek a felületén megtelepednek
a mohák, és így még természetesebbé válnak. Úgy használhatók, mint a tufakövek,
szerkezetük porózus, megszívják magukat vízzel, és azt folyamatosan adják át a
beléjük ültetett növényeknek. A felszínükről is párologtatnak, ami különösen a
törpe kőtörőfüvek számára előnyös.
Szép, de kicsi kövekből készíthetünk egy
nagyot is, a következőképpen. Egy kiásott gödröt fóliával és homokkal bélelünk
ki, és a köveket a gödör falához támasztva tőzegbetonnal ragasztjuk össze. A középen
keletkezett üreget megtöltjük a megfelelő földkeverékkel és a tetejére egy lapot
helyezve, a fólia segítségével - a megszilárdulás után - a végleges helyére vihető
immár szép, nagy kövünk. Inkább magányosan állítva ültessük be.
Apró
szemcséjű kőzúzalék (murva)
A modern sziklakertészkedés egyik legfontosabb
alapeleme a talajfelszín teljes takarása 3-4 cm vastag kőzúzalékkal. Zúzott kavicsot
is lehet használni. Fontos, hogy a zúzalék a beépített kövekkel azonos színű legyen.
A talajfelszínnek a mulcsozása (a zúzalékkal való takarása) igen hasznos, mert
a minimálisra csökkenti az eróziót, ami lejtős terep esetén nem hagyható figyelmen
kívül, segít nedvesen és hűvösen tartani a talajt; megóvja a növények levelét
a felfreccsenő sártól és a szemek közti levegő megvédi a nedvességre érzékeny
növények gyökérnyakát a rothadástól.
Esztétikai jelentősége, hogy eltakarja
a kövek összeépítési helyeit, megteremti a kövek közötti összhangot, a természethez
hasonló környezetet, amelyben a sziklanövények egyedi szépsége kibontakozhat.
A
befejezett, kőmurvával borított sziklakert önmagában is szép és nem csábítja gazdáját
hogy minden létező helyet teleültessen. Haladó kertészkedők jobb, ha a kőmurvát
a beültetés után terítik a talaj felszínére.
Drénkövek
A
növények életfeltételeihez a megfelelő vízelvezetés is szükséges. Ezt a miniatűrkertekben
különböző vastagságú, nagy szemű kavics- vagy kőtörmelék réteggel oldjuk meg.
Fölé minden esetben 2-3 vastag tőzegréteg vagy vékony műanyag szövet (Vlies) szükséges,
hogy a talajkeverékből a finom szemcséjű alkotórészeket az öntözővíz bele moshassa
a drénrétegbe, amitől az eldugulna. Mivel a miniatűrkertek minden esetben a talaj
fölött helyezkednek el, a vízelvezető réteg elkészítése nem okoz gondot.
A dísztöknek sok változata létezik.
A szivacstök (luffatök)
héj- és magtalanított rostos belső részéből cipőtalp, sapka, mellénybélés, mosdószivacs,
gyerekjáték és még sok minden készíthető.
A fagyok előtt kocsánnyal szedjük
és szellős helyen felfüggesztve tovább szárítjuk.
A lopótökből és kabaktökből kiszáradva borlopó, virágtartó készíthető. A készítésnél fontos, hogy vigyázni kell, hogy szellős helyen szárítsuk és az érés előtti hetekben már ne öntözzünk, mert könnyen rothad. (Adhatunk neki gombaölőszert, pl. bordói levet)
Részletesebb csínját-bínját nem tudom, még nem csináltam és nem találtam szakirodalmat.
A tuják közül csak az alapfajokat (tehát nem fajtákat) érdemes vetni, mert csak ezek őrzik meg a tulajdonságaikat, bár növekedésben, alakban kissé eltérnek majd egymástól. (Még a sárga lombú fajták jellemzői is elég jól megmaradnak így.)
A
leszedett érett kis tobozok szobahőmérsékleten kinyílnak és a magokat kirostálhatjuk.
Nagyüzemben szárnytalanítják is. Ezután száraz hűvös helyen tárolják tavaszig
(legjobb 2-4 C légmentesen lezárva, így több évig elállnak).
A vetés fólia
alá február-márciusban vagy szabadba március-áprilisban történik. Nem tudom milyen
a talajod, bár a tuja nem nagyon igényes e téren, de az agyagos, cserepes földben
nehezen kel. Ilyenkor jó pl. a komposzttal takarás, viszont ez könnyebben kiszárad,
ezért gyakrabban öntözzük.
Később is fontos, hogy nyáron rendszeresen kapjanak
vizet, és műtrágyázhatunk is, bár legjobb a szerves trágyázott talajba vetés,
ill. átültetés ha már elsűrűsödtek.
Nyugodtan hagyatkozhatsz a szakirodalomra, a kaktuszok nem annyira érzékenyek
a talaj "megszokására". Néhol lehet kapni kaktuszföldet is. Én komposzt, kevés
perlit és normál virágföld keverékébe ültettem nemrég és nagyon szépen fejlődnek.
A lényeg a laza, tápanyagban közepes, levegős talaj.
Fiatal korban gyakran
kell öntözni a jó fejlődéshez!
A módszered jó, mert magas hőmérsékleten gyorsan beindulva elpusztulnak a tarack és szulákrészek. Ha lassú a folyamat akkor ajánlatos a szulák és tarack szárát előbb napon megszárítani és csak azután komposztálni.
Mivel
üzemileg nem termesztik hazánkban és házikertben is alig, nem nagyon vizsgálták
még e téren, de a szakirodalom szerint legveszedelmesebb kórokozója hazájában
a rozsda, azonban Európában még nem észlelték (1987-ben). A kártevők közül a seregélyek
szívesen fogyasztják. Hát csak ennyit találtam.
A saját növényeden találtál
valamit?
Osszedobtam egy listat, ez valtozik, mert akad koztuk aki csak az iden arul, de a nagyobb kinalatuak minden evben. A lapomra is felteszem es folyamatosan frissitem. Ezert ha valamelyik nem el kerlek ertesits.
Növény | Cím - Telefon | Egyéb |
Évelőritkaságok, hagymás növények, liliomok, amarilliszek, vízinövények, tavirózsák, díszfüvek, bambuszok, kerti kaktuszok, pozsgások, díszfa- díszcserje-különlegességek, százféle fenyőritkaság, pálmák, délszaki növények, különleges gyümölcsök, citrusfélék, bonsai, minőségi olasz és japán kerti szerszámok | Három Cédrus Kertészet 7632 Pécs, Littke u. 2. Tel.: 72/228-664 | 600 féle különlegességet bemutató ingyenes katalógus |
Igen sok dáliafajta | Harka Mérnök Dáliakertje 2100 Gödöllő Pf. 141 Tel.: 28/430-995 | katalógus kérhető |
Óriásvirágú Irisek (nőszitmok) | Mátics Ferenc 7090 Tamási, Mikszáth Kálmán u. 12. Tel.: 74/470-542 | Virágzási időben ingyen megtekinthetők, ültetési időben megrendelhetők
útmutatóval, 99-ben 70 ft/tő |
Krizantémok | Szentkuti
Kálmán Tel.: 22/366-293 | |
Leánderek: fehér, rózsaszín | Szabó 4009 Debrecen 9. Rf.: 1 | 99-ben 1200 Ft + postak. |
Amerikai nőszirom (Iris) hibridek, sásliliomok, korbácsliliom, kb. 200 fajta | Máténé
Nagy Szilvia 7191 Hőgyész, Ady út 9/F. | Válaszborítékért árjegyzék |
Virághagymák: nemes hóvirág 20, tulipán vegyes színben 15, korai piros tulipán 15, nagykorongú nárcisz 20, rózsaszín tölcséres nárcisz 25, császárkorona 150 Ft/db + postak. | Kocsis
Istvánné 5130 Jászapáti Szikszai G. u. 15. | 99-es árak |
Dísznövény-különlegességek | Gábor 5630 Békés, Csap u. 14. | kérésre ingyenes ismertetőt küld |