Heti Kertbarát Hírlevél

34. hét - augusztus 23-29.


Zöldséges

Vethetjük az áttelelő saláta, spenót, sóska magját, duggathatjuk a téli sarjadékhagymát, az enyhébb telű vidékeken az áttelelő fejes- és kelkáposztát.

Sóskatermesztés

A sóska házikertben sokfelé kedvelt, könnyen termeszthető zöldségféle. Bár gazdasági jelentősége kicsi, táplálkozási értéke - különösen az ásványisó-tartalma - mindenképpen említésre méltó. Jól tűri a hideget, szinte a hóolvadás után azonnal kihajt, így kora tavasszal már szedhető és fogyasztható.
A kertben a helyének kiválasztásakor figyelembe kell vennünk, hogy évelő nővény. A fényigénye nem nagy, ezért - ha más helyünk nincs - félárnyékban is termeszthetjük. Úgy azonban kevesebb és kisebb levelet szedhetünk róla. Vízigénye nem túl nagy, öntözés nélkül is termeszthető, de ha sok zsenge levelet szeretnénk, öntözni kell.
Magvetéssel, vagy házikertben ritkábban tőosztással is szaporítják. Vethetjük ősszel, augusztus végén, szeptember elején, így a következő év tavaszán szedhetjük először.
Vetés előtt célszerű komposztot vagy érett istállótrágyát a talajba munkálni. Gondos talaj-előkészítést igényel, mert apró a magja. Őszi vetés esetén csírázásig - ha nincs elegendő csapadék - öntöznünk kell, különben hiányosan kel. A vetés mélysége 2-3 cm, a sortávolság 30-35 cm. Fontos a folyamatos gyommentesen tartás, így a növények növekedése egyenletesebb és a szedés is sokkal egyszerűbb. Ha öntözzük és sokszor szedjük, néha fejtrágyázzuk is meg az öntözéssel egy időben! Tavasz végén magszárat hoz, azt lekaszálhatjuk, utána dúsan növekszik, és sok levelet hoz.
Második évtől, amikor a tövek már megerősödtek, november-decemberben (a hó leesése előtt) fóliát húzhatunk fölé, így melegebb, napfényes napokon növekedésnek indul és szedhető. Levelei jól tűrik a hideget.

Slezák Katalin
K. és SZ. 99/33


Gyümölcsös

A szedret fejdugványról szaporíthatjuk most. Csak le kell hajtani a hajtást és földdel letakarni.


Dísznövény

A kerti tavak építéséről többen is érdeklődtek, én csak röviden válaszoltam rá, most az Endrődy kertészet honlapján részletesebb leírást találtam: http://www.extra.hu/endrody/erdek_fo.htm

Itt az idő az apróhagymások ültetésére (hóvirág, krókusz, írisz). Pl. gyepbe csoportosan is szépek. 5 cm mélyen ültessük, laza talajjal takarjuk, pl. komposzt.

A gumós és egyes nagyobb hagymás évelők (pünkösdi vagy bazsarózsa, császárkorona, Eremurus) átültetésének is itt az ideje. Ezek kicsit mélyebbre kerülhetnek, de csak annyira ahogy eredetileg voltak. A bazsarózsa tőosztásával várhatunk kora tavaszig amikor az új rügyek megduzzadtak és jól láthatók, mert éles késsel úgy kell szétvágnunk, hogy minden rész tartalmazzon többet is, de a vastag húsos gyökerek ne károsodjanak. A vágási felszínt szórjuk be gombaölőszerrel és ültessük el komposzttal bélelt gödörbe.

A muskátlit is szaporíthatjuk most. Az elvirágzott egészséges hajtásvéget vágjuk le. Cserépbe homokos komposztföldbe 3-4 dugványt gyökereztessünk.

Sziklakertek VI.

Lehet, hogy a múltkor kicsit nagy fába vágtam a fejszémet, mert túl nagy anyag a miniatűr sziklakertek építése és most gondban vagyok, hogy mit hagyjak ki.

A MINIATŰRKERT-ÉPÍTÉS KELLÉKEI

Talajkeverékek

A magashegységi növények részére alkalmas alpkeverék:
1 liter tőzegbe keverjünk 3 dkg Futort (takarmánymész, szénsavas mész), hagyjuk egy napig így, majd 1 dkg Woldüngert és 20-30%-ban éles szemű folyami homokot keverjünk bele. Ha van akkor kőzúzalék vagy bentonit is mehet bele kb. 10-15%-ban.

Kőkomponensek

Sziklakövek
Az építés megkezdése előtt a köveket ki kell választani és helyszínre szállítani. Milyen követ válasszunk? A kezdő kertészkedő számára a válasz általában az, hogy amit elfogadható áron meg lehet venni, mivel ilyen nehéz anyag szállítása nagy távolságról igen költséges lenne. Amennyiben van közelben kőbánya vagy lelőhely, általában onnan, szerezzük be a követ. Ez a kő, akár a szépségét, akár egyéb sajátosságait tekintve nem mindig a legtökéletesebb, de az idő érlelő hatása sokat javíthat küllemén, vagy a növények részben beborítják, így kevesebb látszik belőle.
A gömbölyű, nagy kavicsok kivételével szinte valamennyi kő használható. A kőzeteket - kertészeti használhatóságuk alapján - két szélesebb csoportba sorolhatjuk, úgymint vulkáni és üledék kőzetekre. A vulkanikus eredetű kövek, az andezit, a bazalt, a gránit nagyon kemények, az időjárás nyomai nem látszanak meg rajtuk, és mivel nem porózusak, a növények részére sem előnyösek. Az üledékes kőzetekből leginkább a mészkövet és a homokkövet használhatjuk a miniatűrkertek építéséhez. Különösen szépek a hasadozott mészkövek, amelyeken a vízszintes hasadások, mint homlokon a ráncok, helyezkednek el, ezáltal a felülete nagyon gazdag, szép hatású. A lyukacsos mészkő is nagy kincs annak, aki hozzá tud jutni. A tufakövek szépek, de hol lehet őket beszerezni? Sokféle mészkő létezik, amely alkalmas a növények élőhelyének megteremtésére: mozgalmas felületüket az időjárásváltozások alakítják ki. Az üledékes kőzetek szerkezete porózus, a vizet magába szívja, ezért alkalmas élőhely maga a kő is a növények részére. A keletkező hasadékokban, lyukakban, repedésekben mindig összegyűlik egy kis humusz, egy kis kőmorzsa, és már kész a remek fészek, ahol egy magashegységi növényke magja kikelhet, és a maga választotta helyen biztosan jól érzi majd magát. Így válik élőbbé, természetesebbé az üledékes kőzetből épített miniatűrkert. A vulkanikus eredetű kövek közt csak a fugákban, az építéshez használt talajkeverékben kelhetnek ki a magok. Azért ezekből is lehet miniatűrkertet építeni, csak nehezebben.
A hegyekben-völgyekben járva találhatunk néha ún. konglomerátumköveket, amelyek általában gömbölyded formájúak. Az ilyen kövek is használhatók, mert szerkezetük szintén porózus. Lyukakat fúrva beléjük, akár egy darabból is lehet egy miniatűrkert. E kőféleség előfordulása adta a gondolatot, hogy -- horribile dictu! - bontott betonból is elképzelhető sziklakert! Legjobb a lapos, de hasáb alakú törmelék, amely elég nagy darabokból áll. Ezeket úgy kell használni, mintha réteges kövek lennének. Mindig a tört felület legyen a látható. A betont vas-szulfát-oldattal kell befesteni, így felülete megsötétedik, és természetes kőnek fog látszani. Az egyes betondarabokat úgy helyezzük el, hogy egymáshoz viszonyított helyzetük a természetes rétegzödést sugallja, és ne véletlenszerű legyen. A növények elrendezésével is sokat tehetünk a természetesebb hatás eléréséért.
Házilagosan is készíthetünk "sziklát" tőzegbetonból, amire már több módszert is kitaláltak. Egyik pl., hogy 2 rész finomra szitált tőzeget összekeverünk 1 rész folyami homokkal és 1 rész cementtel. Csak annyira nedvesítsük a keveréket, hogy gumikesztyűs kezünkkel sziklává formálhassuk. Egy kagylós mészkő lehet a mintánk, amit leutánzunk. Lyukakat, összefüggő üregeket mélyítünk ki, ahová majd a növények gyökereit elhelyezzük. A megszilárdulás után fúrógéppel is készíthetünk további lyukakat. A másik módszerhez hígabb keveréket használunk, és megfelelő méretűre ásott, fóliával és ráhelyezett nedves homokkal kibélelt gödörbe töltjük. Másnap a fólia segítségével kiemeljük és vésővel, kalapáccsal megdolgozzuk, hogy természetes hatású legyen. Ha jó munkát végeztünk, az ilyen "szikla" nagyon hasonló lehet az eredetihez.
A tőzegbetonból készült köveket hagyjuk egy ideig a szabadban állni, hogy az eső mossa ki az oldható cementet, és a tőzegben levő huminsavaknak is legyen idejük közömbösítődni. Később ezeknek az úgynevezett hipertufaköveknek a felületén megtelepednek a mohák, és így még természetesebbé válnak. Úgy használhatók, mint a tufakövek, szerkezetük porózus, megszívják magukat vízzel, és azt folyamatosan adják át a beléjük ültetett növényeknek. A felszínükről is párologtatnak, ami különösen a törpe kőtörőfüvek számára előnyös.
Szép, de kicsi kövekből készíthetünk egy nagyot is, a következőképpen. Egy kiásott gödröt fóliával és homokkal bélelünk ki, és a köveket a gödör falához támasztva tőzegbetonnal ragasztjuk össze. A középen keletkezett üreget megtöltjük a megfelelő földkeverékkel és a tetejére egy lapot helyezve, a fólia segítségével - a megszilárdulás után - a végleges helyére vihető immár szép, nagy kövünk. Inkább magányosan állítva ültessük be.

Apró szemcséjű kőzúzalék (murva)
A modern sziklakertészkedés egyik legfontosabb alapeleme a talajfelszín teljes takarása 3-4 cm vastag kőzúzalékkal. Zúzott kavicsot is lehet használni. Fontos, hogy a zúzalék a beépített kövekkel azonos színű legyen. A talajfelszínnek a mulcsozása (a zúzalékkal való takarása) igen hasznos, mert a minimálisra csökkenti az eróziót, ami lejtős terep esetén nem hagyható figyelmen kívül, segít nedvesen és hűvösen tartani a talajt; megóvja a növények levelét a felfreccsenő sártól és a szemek közti levegő megvédi a nedvességre érzékeny növények gyökérnyakát a rothadástól.
Esztétikai jelentősége, hogy eltakarja a kövek összeépítési helyeit, megteremti a kövek közötti összhangot, a természethez hasonló környezetet, amelyben a sziklanövények egyedi szépsége kibontakozhat.
A befejezett, kőmurvával borított sziklakert önmagában is szép és nem csábítja gazdáját hogy minden létező helyet teleültessen. Haladó kertészkedők jobb, ha a kőmurvát a beültetés után terítik a talaj felszínére.

Drénkövek
A növények életfeltételeihez a megfelelő vízelvezetés is szükséges. Ezt a miniatűrkertekben különböző vastagságú, nagy szemű kavics- vagy kőtörmelék réteggel oldjuk meg. Fölé minden esetben 2-3 vastag tőzegréteg vagy vékony műanyag szövet (Vlies) szükséges, hogy a talajkeverékből a finom szemcséjű alkotórészeket az öntözővíz bele moshassa a drénrétegbe, amitől az eldugulna. Mivel a miniatűrkertek minden esetben a talaj fölött helyezkednek el, a vízelvezető réteg elkészítése nem okoz gondot.


VÁLASZOK

A dísztöknek sok változata létezik.

A szivacstök (luffatök) héj- és magtalanított rostos belső részéből cipőtalp, sapka, mellénybélés, mosdószivacs, gyerekjáték és még sok minden készíthető.
A fagyok előtt kocsánnyal szedjük és szellős helyen felfüggesztve tovább szárítjuk.

A lopótökből és kabaktökből kiszáradva borlopó, virágtartó készíthető. A készítésnél fontos, hogy vigyázni kell, hogy szellős helyen szárítsuk és az érés előtti hetekben már ne öntözzünk, mert könnyen rothad. (Adhatunk neki gombaölőszert, pl. bordói levet)

Részletesebb csínját-bínját nem tudom, még nem csináltam és nem találtam szakirodalmat.

A tuják közül csak az alapfajokat (tehát nem fajtákat) érdemes vetni, mert csak ezek őrzik meg a tulajdonságaikat, bár növekedésben, alakban kissé eltérnek majd egymástól. (Még a sárga lombú fajták jellemzői is elég jól megmaradnak így.)

A leszedett érett kis tobozok szobahőmérsékleten kinyílnak és a magokat kirostálhatjuk. Nagyüzemben szárnytalanítják is. Ezután száraz hűvös helyen tárolják tavaszig (legjobb 2-4 C légmentesen lezárva, így több évig elállnak).
A vetés fólia alá február-márciusban vagy szabadba március-áprilisban történik. Nem tudom milyen a talajod, bár a tuja nem nagyon igényes e téren, de az agyagos, cserepes földben nehezen kel. Ilyenkor jó pl. a komposzttal takarás, viszont ez könnyebben kiszárad, ezért gyakrabban öntözzük.
Később is fontos, hogy nyáron rendszeresen kapjanak vizet, és műtrágyázhatunk is, bár legjobb a szerves trágyázott talajba vetés, ill. átültetés ha már elsűrűsödtek.

Nyugodtan hagyatkozhatsz a szakirodalomra, a kaktuszok nem annyira érzékenyek a talaj "megszokására". Néhol lehet kapni kaktuszföldet is. Én komposzt, kevés perlit és normál virágföld keverékébe ültettem nemrég és nagyon szépen fejlődnek. A lényeg a laza, tápanyagban közepes, levegős talaj.
Fiatal korban gyakran kell öntözni a jó fejlődéshez!

A módszered jó, mert magas hőmérsékleten gyorsan beindulva elpusztulnak a tarack és szulákrészek. Ha lassú a folyamat akkor ajánlatos a szulák és tarack szárát előbb napon megszárítani és csak azután komposztálni.

Mivel üzemileg nem termesztik hazánkban és házikertben is alig, nem nagyon vizsgálták még e téren, de a szakirodalom szerint legveszedelmesebb kórokozója hazájában a rozsda, azonban Európában még nem észlelték (1987-ben). A kártevők közül a seregélyek szívesen fogyasztják. Hát csak ennyit találtam.
A saját növényeden találtál valamit?

Osszedobtam egy listat, ez valtozik, mert akad koztuk aki csak az iden arul, de a nagyobb kinalatuak minden evben. A lapomra is felteszem es folyamatosan frissitem. Ezert ha valamelyik nem el kerlek ertesits.

NövényCím - TelefonEgyéb
Évelőritkaságok, hagymás növények, liliomok, amarilliszek, vízinövények, tavirózsák, díszfüvek, bambuszok, kerti kaktuszok, pozsgások, díszfa- díszcserje-különlegességek, százféle fenyőritkaság, pálmák, délszaki növények, különleges gyümölcsök, citrusfélék, bonsai, minőségi olasz és japán kerti szerszámok Három Cédrus Kertészet
7632 Pécs, Littke u. 2.
Tel.: 72/228-664
600 féle különlegességet bemutató ingyenes katalógus
Igen sok dáliafajtaHarka Mérnök Dáliakertje
2100 Gödöllő
Pf. 141
Tel.: 28/430-995
katalógus kérhető
Óriásvirágú Irisek (nőszitmok)Mátics Ferenc
7090 Tamási, Mikszáth Kálmán u. 12.
Tel.: 74/470-542
Virágzási időben ingyen megtekinthetők, ültetési időben megrendelhetők útmutatóval,
99-ben 70 ft/tő
KrizantémokSzentkuti Kálmán
Tel.: 22/366-293
 
Leánderek: fehér, rózsaszínSzabó
4009 Debrecen 9. Rf.: 1
99-ben 1200 Ft + postak.
Amerikai nőszirom (Iris) hibridek, sásliliomok, korbácsliliom, kb. 200 fajtaMáténé Nagy Szilvia
7191 Hőgyész, Ady út 9/F.
Válaszborítékért árjegyzék
Virághagymák: nemes hóvirág 20, tulipán vegyes színben 15, korai piros tulipán 15, nagykorongú nárcisz 20, rózsaszín tölcséres nárcisz 25, császárkorona 150 Ft/db + postak.Kocsis Istvánné
5130 Jászapáti Szikszai G. u. 15.
99-es árak
Dísznövény-különlegességekGábor
5630 Békés, Csap u. 14.
kérésre ingyenes ismertetőt küld