HETI TENNIVALÓK

A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek.

27. hét - július 5 - 11.


ORSZÁGOS NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS JÚLIUSRA

Május második felében az ültetvények 98%-a még mentes volt a szőlőperonoszpórától (Plasmopara viticola), június első felében azonban mindenütt általánossá vált a jelenléte. Csapadékos időjárás hatására a betegség gyorsan terjedhet, ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk az ültetvények védelmére.

1998-ban gyenge-közepes szőlőlisztharmat (Uncinula necator) fertőzöttség alakult ki az országban, egyes helyeken egész évben csak észlelési szinten fordult elő a betegség. A primer fertőzési forrás a rügyekben áttelelő micélium, amely kedvező időjárás hatására fejlődésnek indul, majd a felületén keletkező konídiumok útján továbbterjed a betegség. A gyors elterjedést a tartósan meleg, mérsékelten párás, csapadékban szegény időjárás segíti. A lisztharmat primer tünetei május utolsó harmadában már megjelentek a leveleken Csopak környékén.

Május első napjaiban észlelték először az almafavarasodás (Venturia inaequalis) tüneteit a leveleken, majd május második felében a gyümölcsökön is megjelent a kórokozó. Ebben az időszakban az ültetvények 78%-án nem volt gyümölcsfertőzöttség, 18%-án gyenge, 4%-án közepes, vagy ennél erősebb fertőzés alakult ki. A kedvező időjárás hatására folyamatosan erősödik országszerte a megbetegedés, ezért a járványok kialakulását csak intenzív védekezéssel lehet megakadályozni. A védekezés során, különösen a fogékony fajtáknál lényeges a megfelelő szerválasztás, a jó minőségben végrehajtott permetezés, valamint a kezelések pontos időzítése. Az alma zölddió nagyságáig felszívódó szereket alkalmazzunk, amelyek nemcsak a fertőzés megelőzésére, hanem bizonyos mértékben a bekövetkezett fertőzés blokkolására is alkalmasak, valamint további előnyük, hogy lisztharmat ellen is jó hatásúak. A termés viaszosodásától a betakarításig kontakt gombaölő szerek alkalmazása javasolt.

Tovább súlyosbodott az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fertőzöttség országszerte, mert a fertőzéstől mentes területek aránya az áprilisi 25%-ról 19%-ra csökkent, közepesen, vagy ennél erősebben fertőzött ültetvények aránya viszont 31%-ról 43%-ra nőtt május második felében. A megbetegedés június végére, július elejére éri el a csúcspontját, az intenzív gyümölcsnövekedés időszakában, ekkor a felszívódó szerek használata nyújthat megfelelő védelmet. A hajtásnövekedés leállása után, július közepén-végén a fertőzés veszélye is kisebb, ettől az időszaktól a kontakt készítmények alkalmazása javasolt a betakarítás utánig.

1998-ban a cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapii) erős mértékű, rendellenes, korai levélhullást okozott. Az idén a szüret miatt elmaradó védekezések szintén korai lombveszteséget idéztek elő. A fertőzés további terjedését a betakarítás után is tovább folytatott védekezésekkel akadályozhatjuk meg.

Nagy mennyiségű uborkaperonoszpóra (Pseudoperonospora cubensis) fertőző anyag halmozódott fel tavaly, ezért fokozott figyelmet érdemel az uborkaállományok védelme. A betegség június második felében jelenhet meg a termesztőkörzetekben, a levélfelület 5 órás nedvességborítottsága elég ahhoz, hogy a légmozgással a növényre került spórák a növénybe hatoljanak. Emiatt a betegség rendkívül gyors lefolyású lehet. A védekezéseket az első tünetek megjelenése előtt kell elkezdeni: szikleveles kortól a virágok megjelenéséíg kontakt szereket használjunk, a terméskezdemények kialakulásától felszívódó hatóanyagú szerek alkalmazása javasolt. Ha ezek közül réz tartalmú szert választunk, a baktériumos megbetegedések ellen is védelmet kapunk. A termésszedés időszakától rövid várakozási idejű szereket használjunk. Növeljük a védekezések hetenkénti gyakoriságát, ha erősebben mutatkoznak a tünetek, vagy ha több órán keresztül borítja víz a leveleket.

A tavalyi járványos év után fokozott figyelmet érdemel a paradicsomvész (Phytophthora infestans). A fertőzéshez 12-15 C-fok szükséges, a kórokozó későbbi fejlődéséhez 18-22 C-fok a kedvező. A fertőzés kialakulásához a levelek vízborítottsága is szükséges, eső, harmat vagy öntözővíz formájában. Ezt követően a betegség robbanásszerűen kitörhet csapadékos időjárás vagy hirtelen éjszakai lehűlés hatására. Az első tünetek megjelenésekor (várhatóan július elején) felszívódó készítményekkel azonnal védekezzünk.

A paprika baktériumos betegségei (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria, Pseudomonas syringae pv. syringae) szintén súlyos járványokat okoztak 1998-ban, a csapadékos nyár miatt már júliusban veszélyhelyzet alakult ki a területek 15%-án, s augusztusban a termőterületek 55%-án volt közepes (nagyobb, mint 5% fertőzött levélfelület), vagy annál erősebb a xanthomonasos megbetegedés. A pseudomonasos betegség a termőterületek közel 20%-án okozott közepes (nagyobb, mint 2% fertőzött termés), vagy annál erősebb fertőzöttséget a paprikabogyókon. Fontos szerepe van a megelőző védekezésnek a járvány kialakulásának elkerülésében, ezért ha az időjárás a kórokozók számára kedvezően alakul, el kell kezdeni a vegyszeres beavatkozást. Védekezésre kasugamicin hatóanyagú szert használjunk, kisebb védőhatással az elemi réz tartalmú szerek is számításba jöhetnek, de vegyük figyelembe ezeknek a készítményeknek a perzselő hatását.

Pálfi Katalin (Budapest Fővárosi NTÁ)
KERTÉSZET ÉS SZÖLÉSZET 1999/26


Zöldséges

Az előrejelzésben jelzett paprika baktériumos betegségei még nem szerepeltek az írásaimban.
A baktériumokról tudni kell, hogy csak csapadékos-párás időben tudnak terjedni.
Tüneteik: levélfoltosságok, egy foltból kiinduló teljes lágy - vagy szárazra forduló idő esetén száraz - bogyórotadás, hajtáscsúcselhalás.

Védekezés: réz tartalmú szerek és Kasumin (kasugamicin hatóanyag). A xantomonas baktérium a mag felületén is terjed.


Gyümölcsös

A cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltossága most látható a leveleken, de a védekezéssel már elkéstünk.

Tünet: a levél színén 1-3 mm átmérőjű, kerek vagy szögletes, lilás foltok láthatók, melyek később összeolvadnak és körülöttök a levéllemez elsárgul, majd a levél lehullik.
Védekezés: a lehullott leveleket forgassuk a talajba, vagy fertőtlenítsük pl. Fundazollal.
Áprilistól 8-10 naponként legalább június közepéig permetezzünk Zineb, Dithane, Orthocid, Fundazol stb. szerekkel.

A málnabokrok letermett vesszőit tőből el kell távolítani, mivel minden évben új vesszőkön terem. Ehhez a bokrok aljáról előtörő vesszőkből hagyjunk meg négyzetméterenként kb. 5 db-ot, a többit vágjuk ki.
A vessszőket vissza is LEHET metszeni. A legjobb 140-160 cm-re, mert akkor nagyobb lesz a termések átlagtömege, de még nem csökken a termés. A ritkítást kb. 5 db/nm-re a betakarításután, a visszametszést pedig csak ősszel kell elvégezni.


Dísznövény

Kérésre most a sziklakert növényeiről szeretnék egy sorozatot indítani.

Sziklakertek

A sziklakert az egyik legdekoratívabb, egyben legköltségesebb kerti létesítmény. Növényanyagát túlnyomó részben sziklás hegyvidékek alacsonyabb termetű növényei, zömmel évelők alkotják. Származási helyük alapján a következő főcsoportok különíthetők el:
1, Alacsonyabb hegyvidéki fajok, mérsékelten igényesek. Nálunk legjobban bevált sziklakerti növények azok, amelyek a mi középhegységi tájainkról (Adonis vernalis, Pulsatilla grandis, Alyssum saxatile), vagy a tőlünk délre és keletre fekvő területek hasonló jellegű tájairól származnak (Arabis caucasica, Aubrieta hibridek, Iberis sempervirens)
2. Magashegységi fajok. Különlegesen dekoratívak, de többnyire különleges igényeket is támasztanak. Meleg, száraz nyarú területeinken nehezen nevelhetők, speciális gondozást kívánnak (Gentiana fajok, Silene acaulis)
3. Száraz puszták növényei. Főleg kelet-európai vagy közép-ázsiai eredetű fajok (botanikai tulipánok, Veronica pallens).

A valódi sziklakerti növények (1, 2. csoport) termőhelyei rendkívül változatosak. Egyesek sziklatetőkön, keskeny párkányokon vagy kőrésekben élnek többnyire szélsőséges körülmények között, mások törmelékes, füves lejtők lakói, ahol a talajréteg már többé-kevésbé vastagabb. A köves fennsíkokon, enyhe lankákon, völgyek alján a víz már nem mossa el a talajt. Ebben a környezetben mind több növény találja meg életfeltételeit. Eleinte főleg lágyszárúak telepednek meg, Alacsonyabb hegyek déli lejtőin, száraz gerincein, ahol a talaj túl száraz, vagy a magas hegységekben a fahatár fölötti részeken ez az állapot többnyire állandósul. Így keletkeznek a sziklagyepek, hegyi (középhegységi, alhavasi, havasi) rétek, legelők. Más fajok sziklás erdőkben élnek változatos nedvességi, illetve beárnyékoltsági viszonyok között (karsztbokorerdő - bükkös).

A sziklakert egyik jellegzetessége, hogy viszonylag kis területen többféle termőhelytípust hozhatunk létre, így igen változatos növényegyüttesek kialakítására nyílik lehetőség.

A fajok bemutatásánál igyekszem a legkönnyebben tartható és beszerezhető fajok közül választani. (saját felvételek)

Arabis caucasica, arendsii - Kaukázusi ikravirág

Egymáshoz igen hasonló fajok.

Virágzás: március-április, magasság 15-30 cm.
Jó vízáteresztő, nem túl száraz talaj kedvel. Napra ültessük.
Tartós virágzása miatt a sziklakert első virághullámának fontos tagja. Szegélynövénynek is alkalmas.
Telt virágú és sárgán tarka virágú változata is van.


Doronicum spp. - zergevirág

Vágott virágnak is alkalmas, április-májusban virágzó évelők. Napra vagy félárnyékba valók.
3 évig érdemes egy helyben hagyni, majd a júliusi behúzódás után szétosztani, de július-saugusztusi magvetéssel is szaporítható szaporítóládába vagy hidegágyba. Ekkor szeptemberben ültethető ki állandó helyre.


Pulsatilla pp. - kökörcsin

Bozontos szőrű, selymes tapintású alacsony gyöktörzses évelők. A napot kedvelik.
Kora tavasszal, március-áprilisban virágoznak, de a terméscsoport még utána is igen mutatós.
Érés utáni magvetéssel és tőosztással szaporíthatók.


Dicentra spectabilis - szívvirág

50-80 cm magas április-májusi virágzású Japánból származó évelő.
Jó humuszos talajt és tavasszal sok nedvességet kíván. Félárnyékban is sszépen díszlik.
Elvirágzás után visszahúzódik.
Zöld- és gyökérdugványozással szaporítható tavasszal (a dugványokat úgy vágjuk, hogy a tőből is hozzávágunk egy keveset), ill. őssszel magvetéssel.



VÁLASZOK

A Duecit próbáltad már? Ez egy spray, amit virágboltokban és gazdaboltokban árulnak. Szobában is használható. Vagy ha nincs sok akkor vagy 3%-os káliszappanos lemosás, amit a háztartási boltokban árulnak.

Valami élettani oka lehet. Télen nem szabad túl melegbe tenni és sokat öntözni (7-10C). Nyáron viszont napsütést és bő öntözést kíván. A talajra nincs speciális igénye. Tél végén erősen vissza kell vágni.

Tippelni tudok csak, mert kevés az információm. Sokszor betegséget meghatározni biztosan csak a helyszínen lehet, másodsorban beküldött minta alapján, leírásokból nagyon nehéz.
Szerintem inkább valami élettani betegség, vagyis a körülmények nem tetszenek a karfiolnak. Túl meleg van, kevés a pára, vagy a talajjal van gond, nem tudom. De azért írok két szóba jöhető gombásról is:

Az egyik népies neve a tőfekély, mert a csíranövények hajszálgyökereinek elhalása jellemzi, de később is jelentkezhet levélsárgulás fomájában. Ha mikroszkóppal megnézzük az elpusztult gyökereket akkor csillag alakú kitartóspórákat láthatunk.
Védekezés: talajfertőtlenítés gőzzel, Fundazolos, Zinebes beöntözés, vetésforgó, talajporhanyítás, gyomtalanítás, kevesebb öntözés.

A másik a gyökérgolyva amit már könnyebb felismerni, mert a gyökerek megvastagodásával jár. Csak erősen savanyú talajon jelentkezik. A növény itt is hervad, fejlődésben visszamarad.
Védekezés: 4-6 éves vetésforgó, talajmeszezés.

Igen, a mókus a mogyoró nagy kártevője erdő mellett, de nem biztos, hogy azzal van dolgod. A rágásnyomok alapján felismerhető a kártevő. Lehet hogy énekes madarak, de azok inkább a félérett, zöld mogyorót eszik. Vagy a sárganyakú erdei egér is lehet erdős helyen. Ellensége a macska, nyest, nyuszt, róka, baglyok. Mókus ellen nem találtam semmi védekezést. Nálunk is elég sok van és mogyoróbokor is van, de sose marad meg őszig, mert a még zölden megdézsmálják a madarak és a mókusok is.