A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek.
Szeretném a jövőben a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi Társaság növényvédelmi tanácsaival is bővíteni a szolgáltatást, melyet Csanki Sándor közvetítésével adok át az olvasóknak és melyet ezúton is köszönök.
Múlt
héten az időjárási viszonyokat "Medárd" irányítatta. Így a hőmérséklet
mérsékelt maradt (minimum 15 C:', maximum 28 "C), ugyanakkor több hullámban
volt változó mennyiségű, zivatarral, helyenként jéggel kísért csapadék (70-90
mm).
Az eső, a magas páratartalom és a kiadós harmat a miatt napokon keresztül
folyamatos volt a levélnedvesség. Törvényszerű tehát a növénybetegségek újabb
rohama.
Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a peronoszpórafélék elleni
védelemre: a szőlő, vöröshagyma, uborka permetezését a korábban javasolt szerekkel
5-7 naponként ismételjük. Ugyanez vonatkozik a burgonya és paradicsom területekre
is.
Helyenként kritikus mértékű az almafavarasodás fertőzése, nem ritka a gyümölcshullás
sem.
Legjobb eredményt a felszívódó (SUMI-8 12,5 WP, TRIFMINE 30 WP, SCORE
250 EC) és kontakt (TIURAM GRANUFLOW, CLORTOSIP L, MERPAM 50 WP) gombaölőszerek
kombinációjától várhatunk. A rovarkártevők miatt egy széles hatású rovarölőszert
is keverjünk a permetlébe (pl. MOSPILAN 20 SP), Gyümölcsösökben, kertekben, lakott
területeken és közutak mentén általános az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeinek
megjelenése.
Veszélyes károsító lévén, ellene a védekezés kötelező, de sokan
a szüretre történő hivatkozással elmulasztják ezt. Az érőfélben lévő gyümölcsfákan
is kínálkozik két lehetőség. Egyik a kisebb fészkek eltávolítása és elégetése.
A másik megoldást a DIPEL biológiai készítmény kipermetezése jelenti, mivel nincs
várakozási idő, a gyümölcs a következő napon szedhető és fogyasztható, illetve
a fűfélék felhasználhatók.
Hódmezővásárhely,
1999. 06. 22.
Mile Lajos - Mándaki András
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Hódmezővásárhely
Ha az egyébként igen hasznos rovarpusztító fecskéink kellemetlenséget okoznak a rossz helyre rakott fészkeikkel tehetünk alájuk "pelenkát".
Ha
az ország délkeleti részén lakunk és sok gondunk van a hörcsögökkel a védekezéshez
egy tippel szeretnék szolgálni. Ősszel mezei pocokkal erősen fertőzött területeken
használják a T-fákat a ragadozó madarak odaszoktatására. Egymástól 30-40 m-ként
helyezik ki és 2-3 hét múlva arrébb telepítik az egész fasort. Így egész nagy
területet tudnak megtisztítani. Ezt kipróbálhatjuk most a hörcsögök ellen is.
Csalétket
ne tegyünk ki erre az időre.
Egy
érdekes lapot szeretnék ajánlani a figyelmükbe.
Talán még nem mindenki hallott
róla, hogy egyesek szerint a hold hatással van a növények fejlődésére és
ezt a biokertészet egy ága alkalmazza is a termesztésben. Ezek megadják, hogy
mely időpontokban érdemes az egyes növénycsoportokat vetni, ültetni, betakarítani,
stb. Pl. egyszer a gyökér-, máskor a levélzöldségek vetésének kedvez az idő. Az
idei holdnaptár a http://aggie-horticulture.tamu.edu/plantanswers/publications/99moon.html
címen megtalálható. Bővebbet a hazai Biokultúra Egyesület kiadványaiban, ill.
a kertészkedjünk a holddal című nemrég megjelent könyvben.
Tépősaláta (Kertészet és Sz. 99/24)
A tépősaláta Dél-Európában és Kis-Ázsiában
őshonos, termesztett növény. Hazánkban alig ismerik, jóllehet táplálkozási értéke
és felhasználási köre megegyezik a fejes salátáéval, termesztése pedig egyszerűbb
és gyorsabb (a vetéstől számított 4-6 hét után szedhető). Fejet nem képez, magszárán
fejlődő levelei azonban a fejes saláta hasonló leveleinél sűrűbben állnak, nagyobbak,
vastagabbak, erezetük húsosabb, nem keserű. Hosszú nappalok hatására virágot fejleszt,
de levelei ezután is élvezhetőek.
Egész nyáron szedhető. Mivel június közepétől
augusztus végéig nincs fejes saláta a piacon, pótolhatja azt. Termesztése (főként
szedése) nagy kézimunkaigényű, ezért házikerti termesztésre javasolható.
Hőmérsékleti
igénye 16 °C körüli, de a nyári meleget és a kisebb fagyokat is elég jól tűri.
A félárnyékot is elviseli. Nyáron öntözés nélkül nem termeszthető.
Tápanyagigényes,
szerves trágyát érdemes alá adni. Nitrogénigénye nagy.
Fajtái az Ausztrál sárga,
amely fényeszöld levelű és az Amerikai barna, amelynek levelei a Nap felőli oldalon
barnásvörös színűek.
Júliusig vethetjük (szeptembertől a piacon helyét átveszi
a fejes saláta). Palántanevelésnek a rövid tenyészideje miatt nincs értelme, helybe
vetjük, 40-50 cm-es sortávolságra. A sorban a növények egymástól 25 cm körül legyenek,
hogy a levelek kifejlődhessenek. Meghálálja, ha 1-2 alkalommal fejtrágyázzuk nitrogéntartalmú
műtrágyával. Ezt mindig az öntözéssel egy időben kapja a növény! Ügyeljünk rá,
hogy az állományt gyommentesen tartsuk, ez a szedést is megkönnyíti. Nem szabad
egyszerre minden levelet leszedni, mert ezzel gátoljuk a növényt a növekedésben.
Mindig csak a kifejlett leveleket szedjük le.
Slezák Katalin
A cikket annyit teszek hozzá, hogy megjelent már a hazai piacon is a fejes salátával megegyező színű tépősaláta is, a holland Frisby.
Két
hete írtam a másodnövényekről, most még mindig vethetők ezek. Csak a cékla
és a tépősaláta nem szerepelt a cikkben.
A cékla télen is tárolható pincében,
szabadban leföldelve vagy savanyúságként. Most még vethetjük.
Az
esős idő kedvez a hagymaperonoszpórának is. Folytassuk a védekezést.
Egyúttal
a hagymalégy ellen is védekezhetünk ha férges szokott lenni a hagymánk. Korábban
már szóltam róluk.
A paradicsom- és a burgonyavészt ugyanaz
a kórokozó okozza. Most kezdenek kialakulni a tünetek. Az utóbbiról szóltam már.
A paradicsomvész a paradicsom egyik legveszélyesebb betegsége. Főleg
ott lép fel ahol évről-évre ugyanazon a területen folytatják a növény termesztését.
A levél szélétől kiinduló szürkészöld és egyre nagyobbodó barna foltok keletkeznek.
A száron besüppedő barna foltok, a virágzaton virágpusztulás. A termésen barnás,
kemény, később lágyulva rothadó foltosodás. Teljes kifejlődésénél az egész lomb
elszárad és a bogyók elrothadnak. Nyár végén hatalmasodik el, de most kell megkezdeni
a védekezést, hogy erre ne kerüljön sor. Ilyen csapadékos időben kb. két hetenént
felszívódó szereket érdemes alkalmazni, melyek a növény keringési rendszerébe
bekerülve a levelekről lemosva is hatásosak. Pl. Ridomil, Curzate, Sandofan.
A
szüret után se hagyjuk magára a szamócát, a levélfoltosságok ellen
védekezzünk Fundazollal, Dithane-nal.
A szamócán négyféle levélfoltosság is
előfordul, de a védekezés azonos: megelőzésképp április 2. dekádjában, majd 10
nap múlva permetezzünk, ha ezután is nagy lesz a fertőzés akkor ilyenkor is adjunk
egy kezelést. Utána nyár végétől rendszeresen 10 naponként.
Ha nagyon nagy
mértékű volt a fertőzés, most vágjuk le a lombot és semmisítsük meg.
(Magyarázatul
a képekhez: a fabrea a diplokarpon régi neve).
Az idén a három legveszélyesebb szőlőbetegség (lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész) egyaránt fertőzhet. Mégis a sok csapadék hatására a peronoszpóra járványra a legkedvezőbbek a feltételek. A védekezésről már írtam korábban (19. hét).
A szürkepenésznek
szintén az esős idő kedvez. Legfontosabb tünete a fürtrothadás. Az érett
fürtök az élősködő gomba hatására száraz időben töppednek, aszúsodnak, ezt nemes
rothadásnak nevezik. Ebből lesz a tokaji aszú!
Máshol viszont feltétlenül védekezni
kell ellene rothadásra hajlamos fajtáknál esős időbnen. A zsendüléstől kell védekezni
speciális szerekkel (addig a peronoszpóra elleni védekezés hatásos és elegendő
is ellene). Ilyenkor az egész évi munkánkat védjük meg. A szürethez hangoljuk
a permetezéseket a várakozási idők miatt. Hatásos szerek: Mythos, Ronilan, Rovral,
Sumilex.
Ha nagyon szép
gyepet akarunk, nyírjuk hetente.
Adhatunk speciális műtrágyát, amiből
nagyon sokféle van nem kis összegekért. Lehet levéltrágyázást is alkalmazni ami
azt jelenti, hogy 2-3 hetente végigpermetezzük a gyepet pl. Woldünger-rel. Lehet
kisebb töménységgel kiöntözni is.
A szilárdan kiadható trágyák után öntözzünk,
hogy mosódjon be a talajba a tápanyag.
A gyep szereti a rendszeres, kis vízadagú
öntözést, pl. hajnalban és este. Ezt jópénzért automata öntözőberendezéssel a
legkönnyebb megvalósítani. Emellett a fáinkat ritkábban, de több vízzel öntözzük,
amit pl. automata csepegtető öntözéssel lehet megoldani.
A gyepet rendszeresen
gyomtalanítsuk V alakú szurkálóvassal, mert különben néhány év alatt elgyomosodik
teljesen és telepíthetjük újra. (Bár aki szereti a millió pitypang látványát virágzáskor
és a szálló bóbiták tömegét később, annak ezzel nem kell törődnie.)
Most már felszedhetjük a virághagymákat (krókusz, tulipán, nárcisz, stb.) ha nagyon elsűrűsödtek. Nem kell, hogy teljesen elszáradjon a szár, ha barnul az elég. Ezután átválogatva, a hibás, fertőzötteket kidobva száraz, szellős helyen tároljuk a nyár végi visszaültetésig.
Még vethetjük a hosszú tenyészidejű kétnyáriakat: pl. sárga viola, piros gyűszűvirág, szakállas szegfű, bögrevirág (csupros harangvirág) magjait. Szeptemberben ültethetjük végleges helyükre. A sárga viola fagérzékeny, ezért szeptemberben ültessük cserépbe és fagymentessen teleltessük. Így nőnapra kivirágoztatható. Még a bögrevirág is kissé fagyérzékeny, de elegendő szamára a téli lombtakaró.
Kerestem
ötleteket, kettőt találtam.
Az egyik a zsebrádió. Fel kell vinni a padlásra
és éjszakára bekapcsolni. A nyest azt hiszi van ott valaki és elmenekül.
A
másik: a nyestek két legnagyobb ellensége az uhu és a vadmacska. Talán meg lehet
próbálni egy vérmes házi macska kandúr "beszerzését".