A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek.
A munkák leírására csak felsorolásszerűen térek ki, bízom benne, hogy olvasóim kérdéseikkel segítenek az őket érdeklő témákat kiválasztani.
A
borsó házikertben talán leggyakoribb kártevőjére szeretném felhívni a figyelmet.
Az
akácmoly hernyója az akác és a borsó hüvelyében is rág. Petéit a zöld borsószemekbe
rakja, majd ott kikelve a hernyója a szemek rágásával okoz kárt.
Védekezés:
amikor még laposak a hüvelyek pl. Bancol, Decis, Dimecron szerekkel.
A
sok eső miatt sok gyümölcsünk rothad, esetleg szürke penészbevonat is keletkezhet
rajta.
Ezt a monília gomba okozza, melyről már írtam a meggymonília
kapcsán. A gyümölcsrothadást is ugyanaz a károsító okozza, így védekezni is
ugyanazokkal a szerekkel tudunk, tehát pl. réz tartalmúakkal (csonthéjasokon csak
lemosásra szabad, mert perzselnek), vagy Orthociddal, Dithane-nal, Fundazollal.
De figyeljünk a várakozási időkre!
A szamócánál a penészedést a szürkepenész nevű gomba okozza, mely csak nedves-párás körülmények között terjed. A földieper viszont ezt szereti. Legjobb védekezés a bakháton termesztés fekete fóliaval takarva. Igy a bakhátak oldalárol csüngenek le az eprek. Persze jó lehet az is ha pl. fűrészporral, forgáccsal, fenyőkéreggel, szalmával takarjuk a talajt. Permetezni csak az érésig tudjuk, pl. Ronilan, Rovral, Sumilex, Fundazol szerekkel.
Rakjunk ki hullámpapír öveket az almamoly és egyéb molyok összegyűjtésére. (részletesen lsd. a 20. hét tájékán)
Ilyenkor már besegíthetünk az őszibarack tavaszi metszéséhez, vagyis a sűrű, nem megfelelő irányú hajtásokat tőből vágjuk ki. Más fáknál ezt csak fiatal korban érdemes elvégezni.
Lassan megkezdhetjük a szamóca indáinak összegyűjtését és elültetését, ha bővíteni szeretnénk a területünket. 3-4 évenként célszerű az egészet felújítani, új területre ültetni. Először ültethetjük félárnyékos helyre erősítőiskolába 25x10 cm-re, majd nyár végén állandó helyre.
Hónaljazzunk, vagyis a levelek hónaljában lévő hajtásokat 2-3 levélra vágjuk vissza.
A peronoszpóra ellen folyamatosan védekezzünk ebben az esős időban! (lsd. korábban!)
Az íriszeket (nőszirom) virágzás után oszthatjuk szét a legkedvezőbb időpontban. (lsd. a 22. héten)
1. A Parthenocissus
bírja az árnyékot hiszen erdei liánnövény.
2. Nem kell mindjárt 10-20 literes
dézsába ültetni, csak ha nagy lesz. Inkább fokozatosan a növekedéssel párhuzamosan
mindig csak 2-3 cm-rel nagyobb átmérőjű edénybe.
3. Az árnyékot bírják pl.
Aglaonema modestum, Asparagus falcatus, Chlorophytum comosum (zöldike), Cissus
antarctica (kúszó), Dracaena (sárkányfa), Fatshedera lizei, szobaborostyán, Philodendron
scandens, Pteris cretica (szalagpáfrány), Rhoicissus rhomboidea, Sansevieria ssp.
(tigrislevelek), Syngonium ssp. (fajok), pletyka.
(régebbi hírlevélben már
bemutattam a Chlorophytumot és a Sansevieria-t, most még néhányat választottam)
Valószínűleg
nem az a kis rovar a főbűnös amit láttál, bár jó ha néha rovarölőszerrel is permetezed
a fát. A pókhálós szövedék atkára utal, ami tényleg apró, szabad szemmel alig
látható kis pókféleség. De ettől még nem kell lehullania a gyümölcsnek. Gyanítom
inkább, hogy valamilyen gombás vagy élettani betegségről is szó van. A mikoszferellás
levélfoltosság esetében a levélen2-3 mm-es, kerek, vagy ovális, kezdetben
barna, később világosszürke barna szegélyű foltok jelentkeznek és a levél gyakran
lehullik. Ilyenek a foltok? Védekezés: A levelek beásásával mérsékelhető a kár.
Kora tavasszal Nevikén, Neopol lemosó, most Dithane,Rézoxiklorid, Topsin-M 2-3
hetenként. Ezek a körte más gombás betegségei ellen is hatásosak. Próbálkozz meg
velük.
Nem ajánlom még ilyen korban a műtrágyázást, előtte kellett volna a talajba keverve.
Esetleg
vízben oldva és kiöntözve pl. a Woldünger nevű jól bevált összetett műtrágyát
ajánlom.
A fűvetés titka az, hogy vetés után nem szabad kiszáradnia a talajnak,
tehát naponta 4-5-ször is folyamatosan öntözni kell. Azért marad meg csak árnyékban,
mert máshol kiszárad. Egyébként napon is ugyanolyan szép lenne.
Próbálja meg úgy átültetni, hogy minél kevéssé jöjjön le a föld a gyökerekről és 1-2 hétig gyakrabban öntözze. Nem lesz semmi gond vele. Sok sikert!
A
platánokat az egész országban egy nagyon súlyos betegség sújtja, szaknyelven (Apiognomonia
veneta), magyarosítva apiognomóniás betegség. A tüneteit te is láthatod, az ágak
deformálódnak nyílt soha nem gyógyuló rákos sebekkel, a levelek barnulnak, száradnak.
Egyetlen igazi védekezés a betegség-ellenálló klónok ültetése, mivel a platán
egyik faja (Platanus orientalis) kevésbé fogékony a másiknál (P. occidentalis).
Nálunk a legtöbb egyed a kettő hibridje eltérő fogékonysággal.
Az elszáradt
részek visszavágásával az egészséges részig és a levelek elégetésével kicsit késleltethető
a betegség elhatalmasodása.
Rügypattanás előtt réz+cineb tartalmú szerrel,
pl. Miltox special, majd rügypattanáskor, az első levelek kifejlődését követően,
és még kétszer permetezzünk 14 naponként szintén ezzel a szerrel, vagy pl. Orthociddal,
Fundazollal. Tudom ehhez repülő kéne és ettől se gyógyulna meg, inkább megelőzésre
jó faiskolákban.