HETI TENNIVALÓK

A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek. Szeretném a jövőben a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi Társaság növényvédelmi tanácsaival is bővíteni a szolgáltatást, melyet Csanki Sándor közvetítésével adok át az olvasóknak és melyet ezúton is köszönök.
A munkák leírására csak felsorolásszerűen térek ki, bízom benne, hogy olvasóim kérdéseikkel segítenek az őket érdeklő témákat kiválasztani.

24. hét - június 14. - 20.


Lapszemle

NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS (Kertészet és Sz. 99/23)

Júniusban veszélyeztetnek

A tavalyi csapadékos év számottevő fitoftóra (Plytophthora infestans) megbetegedést okozott, elsősorban a késői betakarítású burgonyatáblákon. 1999-ben a lombzáródás után, kedvező feltételek hatására (mérsékelten meleg, csapadékos, páradús idő) gyorsan felszaporodhat a kórokozó, főként a tavaly erősen fertőződött termőhelyeken.
A tenyészidő alatti járványgörbe gyakran kétcsúcsú. A július elején, közepén várható első csúcs a fontosabb a gumófejlődés szempontjából. Az általában szeptemberben tetőző második csúcs pedig a kifejlett gumók fertőzése miatt lehet jelentős.
Az első tünetek megjelenésére június elején-közepén, a korai burgonyafajták virágzásakor kell számítanunk. A kórokozó akkor terjed, ha a sorok záródása után 48 órán keresztül 75%-nál nagyobb a relatív páratartalom és a hőmérséklet nem csökken 10 °C alá. Ha ezután legalább 3 órán keresztül nedvességgel borított a lombozat, kialakul a fertőzés. A betegség járványszerű terjedése július-augusztusban következhet be, ha a havi csapadékösszeg 120 mm, az átlaghőmérséklet pedig 20 °C körül alakul. Az időjárás nyomon követésével rövid előrejelzést készíthetünk, így meghatározhatjuk a szükséges védekezések helyes időpontját.

Az őszi és téli időjárás nem volt túlságosan kedvező az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára, ennek ellenére április közepére közepes elsődleges hajtásfertőzöttség alakult ki az almaültetvények 21 %-án, s járvány lépett fel a termőterületek 7%-án. Május első hetében a másodlagos tünetek is megjelentek. Később a megbetegedés tovább erősödött, elsősorban a fogékony fajtákon (Jonathan fajtakör) és a szakszerűtlenül metszett ültetvényekben. Házikertekben teljes lombfertőzöttség is előfordult. Szárazabb júniusi időjárás esetén az almafalisztharmat-fertőzöttség erősödése várható.

A csapadékos tavaszi időjárás miatt a szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) elsődleges tüneteinek megjelenését már korán, május második felében észlelték a Soproni borvidéken és Pest megyében. Az ország többi részén június első felében várható a betegség megjelenése a leveleken. Ha júniusban tartósan párás, csapadékos lesz az idő, az állandó fertőzési veszély miatt robbanásszerűen elterjed a kórokozó. Ebben az esetben 7-8 naponként rendszeresen végzett permetezésekkel megakadályozható a kártétel. Szárazabb időszak beköszöntekor a lappangási idő számítására támaszkodva, biztonságosan védekezhetünk.

A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) a tavalyi év után 1999-ben is nagyobb egyedszámban rajzik, ezért fokozottabb lárvakártétellel kell számolnunk. Az első nemzedék tömeges lárvakelése június elején várható. A szerves foszforsav-észter hatóanyagú készítményekkel történő védekezést erre az időpontra kell időzíteni, mert a fiatal lárvák ebben a fejlődési állapotban a legérzékenyebbek.

A májusi csapadékos időjárás és a hónap végi felmelegedés kedvezett a levéltetvek számára. A borsóállományokban a legfontosabb kártevő a borsólevéltetű (Acyrtosiphon pisum). Szívogatása következtében tavasszal, nyár elején a hajtások vége elsárgul. a növények hervadnak, lankadnak. virágtorzulás és terméscsökkenés lép fel. Az idén a levéltetvek betelepedése már április végétől elkezdődött, a fertőzöttség bimbós állapotban az ország borsótermesztő területeinek 16 %-án gyenge (10% alatti a fertőzött hajtások aránya, 1%-án közepes (10-20% közötti) volt, 1%-án a gradáció alakult ki (20-30%). A májusban kifejlődött ősanyák utódnemzedékének tömegszaporodása június végére alakul ki, a júliusi forró időjárás miatt a hó végére összeomlik. Ellenük rövid hatástartamú rovarölő szerekkel, és pirimikarb hatóanyagú készítmények alkalmazásával léphetünk tel.

Az almán károsító levéltetvek közül a közönséges levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) felszaporodása számottevő. Szívogatása következtében a levéllemez fodrosan összesodródik és pirosra színeződik, a levél később lehullhat. Az évente ismétlődő fertőzés hajtáselhalást és termőképesség-csökkenést okozhat.

A csonthéjasokat a fekete meggy és cseresznye levéltetű (Myzus cerasi pruniavium). valamint a hamvas és sárga szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni, Brachycaudus helichrysi) károsítja. Betelepedésük országszerte megtörtént, párás, meleg időjárás esetén felszaporodásuk várhatú.

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) egyedeinek betelepedése a burgonyatáblákra április végén, május elején kezdődött meg. A tömeges lárvakelés június elején várható, ekkor a leghatásosabb a védekezés a fiatal lárvák ellen. Az új nemzedék fiatal bogarai ellen június végén, július elején kerülhet sor a második védekezésre. Az időjárástál függően szükség lehet egy újabb védekezésre is, július közepén, a második nemzedék lárvái ellen. A kártevőknél gyorsan kialakuló ellenálló képesség miatt különösen fontos, hogy a különböző hatóanyagú növényvédő szereket (acetamiprid, teflubenzuron, fipronil, abamektin, lufenurron) váltakozva használjuk.

Pákozdi Anita, Pálfi Katalin
Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás


NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÉRSÉGÉRE
(Az ország északi részein a kártevők megjelenésével kb. egyhetes késéssel lehet számolni.)

Múlt héten az időjárás az évszaknak megfelelően meleg volt (10-15 °C. minimum, 25-30 °C maximum}.
Pénteken szinte menetrendszerűen érkezett a viharos zápor, helyenként jég kíséretében (40-60 mm}. Ezek a meteorológiai viszonyok ismét kedveztek a gombás és baktériumos betegségek újabb fertőzési hullámának, illetve a rovarkártevők szaporodásnak. Külön említést érdemel a szőlőperonoszpóra és a burgonyavész tüneteinek megjelenése, a levéltetvek további terjedése (pl. paprika, káposztafélék), az amerikai fehér szövőlepke és a szőlőmoly lárvakelése, vagy a burgonyabogár erős kártétele.
A gyümölcs, szőlő és zöldség területek védelménél tehát csak jól kiválasztott növényvédőszer kombinációktól várhatunk eredményt, most ezekből mutatunk be néhány példa összeállítást.
Almánál: TRIFMINE 30 WP vagy SUMI-8 12,5 WP
+ TIURAM GRANUFLOW vagy DITHANE M-45
+ MOSPILAN 20 SP
Körténél: DITHANE M-45 vagy TIURAM GRANUFLOW
+ MOSPILAN 20 SP+NUDERELLE-D EC+BIOSECT
Csonthéjasoknál: CH.-FUNDAZOL 50 WP vagy TOPSIN-M 75 WP
+ ORTHOCID 50 WP vagy TIURAM GRANUFLOW
+ DECIS 2,5 EC vagy SUMI-ALFA 5 EC
SZŐLŐ esetében: ACROBAT MZ vagy CURZATE R
+ SUMILEX 50 WP
+ PADAN 50 SP vagy BANCOL 50 WP
Paprika, paradicsom, uborka stb.: KASUMIN 2L+CHAMPION 50 WP vagy CUPROXAT FW+PIRIMOR vagy DECIS 2,5 EC, SUMI-ALFA 5 EC BI-58 EC egyike
Burgonya: CURZATE R vagy RIDOMIL GOLD váltogatva CLORTOSIP L ill. BRAVO 500 egyikével
+ MOSPILAN 20 SP (levéltetvek ellen is) vagy BANCOL 50 WP, PADAN 50 SP, REGENT 80 WG egyike.

1999. 06.08.

Mile Lajos - Mándoki András
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Hódmezővásárhely


Zöldséges

Szedjük a borsót minél sűrűbben, mert hamar elöregszik. Az előrejelzésben említett borsó-levéltetű házikertben általában nem szokott gondott okozni.

Ha tudunk öntözni csak akkor javaslom, hogy próbálkozzunk meg a megüresedő területeken újabb vetésre:

Másodnövények (Kertészet és sz. 99/23)

A rövid tenyészidejű tavaszi zöldségek letermése után nem érdemes üresen hagyni a területet. A zöldborsó, a fejes saláta, a hónapos retek, a korai karalábé, a korai burgonya után például már május-júniusban felszabadul a terület. Számos olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok előtt szedhető. Ezeknek fontos a szerepük étrendünkben. mert így nyáron és ősszel nagyobb választékból több friss zöldség kerülhet az asztalunkra. Az üresen maradt területet is ápolnunk kell, hiszen nem hagyhatjuk elgyomosodni.
Másodnövények a következők lehetnek:
Fejes káposzta - közepes tenyészidejű fajták június végéig, rövid tenyészidejű fajták július közepéig ültethetők.
Kelkáposzta - hosszú tenyészidejű, kései fajták július elejéig, rövid tenyészidejű fajták július végéig ültethetők.
Brokkoli - június végéig ültethető.
Karfiol - hosszú tenyészidejű fajták június végéig, közepes tenyészidejű fajták július elejéig, rövid tenyészidejű fajták július közepéig ültethetők.
Karalábé - hosszú tenyészidejű fajták július közepéig, rövid tenyészidejű fajták augusztus közepéig ültethetők.
Kínai kel - augusztus elején vethető.
Zöldbab-július elejéig vethető. Cékla - tárolásra a hosszú tenyészidejű fajtákat július közepén kell vetni, a rövid tenyészidejű fajták augusztus elejéig vethetők.
Fejes saláta (őszi) - augusztus közepén ültethető.
Endíviasaláta (őszit - július végén ültethető.
Fejes saláta-július végér érdemes vetni.
Mezei saláta - augusztus végén vethető.
Rotek - őszi és téli retek augusztus közepén, őszi hónapos retek szeptember elején vethető.
Spenót (őszi) - július végén vethető.
Nyár végi és őszi ültetésű növények palántanevelésére is alkalmas lehet a szabad terület.
Ha áttelelő (áttelelő spenót, fejes saláta, kelkáposzta, fokhagyma. petrezselyem, zöldborsó, stb.). vagy évelő (sóska, rebarbara. spárga) növényeket tervezünk ősszel a területre, figyelembe kell vennünk helyigényüket. Ezek előtt sokszor már nincsen ídő másodnövényt termeszteni.

Slezák Katalin


Gyümölcsös

Ha figyelmesen nézelődünk az éredő cseresznyén, meggyen biztosan találkozhatunk a cseresznyeléggyel amint épp a tojását szeretné lerakni.

Sajnos most már az érett cseresznyében is egyre több a kifejlődött a "kukac", vagyis a nyű.

(Bővebbet a cseresznyelégyről lsd. a régebbi heteknél)


Szőlő

Az előrejelzésben is említett tarka szőlőmoly a virágok és bogyók megrágásával okozhat kárt. Jó ellene a Bancol, Karate, Nomolt.

A meleg, csapadékos időben védekezzünk a szürkerothadás ellen is, - mely a virágzat elbarnulását, a bogyók elrothadását okozza - pl. Mikallal vagy Ridomillel.

A peronoszpórának is igen kedvez a jelenlegi időjárás! (bővebbet lsd. korábban)


Dísznövény

Az orgonáról lemetszhetjük az elnyílt virágokat, így jövőre bővebb lesz a virágzás.

A levéltetvek elsősorban a jól tartott, öntözött, műtrágyázott növényeinket kedvelik. Én mogyorón, jezsámenen, mályvacserjén és pompás gyöngyvesszőn (Spiraea bumalda) láttam.

Biokerteszek ajanljak a kovetkezoket:
A 3-3 %-os kaliszappan + denaturalt szesz hatasnovelokent 1 evokanal konyhaso + 1 evok. mesztej oldatot meg lehet probalni.
Allitolag csokken a leveltetufertozes, ha a novenyek koze budosket, koromviragot, makot, sarkantyukat vagy haromszinu szulakot helyezunk. Foleg azert, mert ezek vonzzak a termeszetes ellensegeket, pl. a budoske vonzza a lebegolegyeket, fatyolkakat es katicakat.
Higitatlan erjesztett csalanle, pafranyle, urom- vagy zsurlotea, 8 dkg fokhagyma/1l vizbe 2-3 napig es utana permetezes vele, fozott paradicsomnoveny leve is ajanlott.
Ne varjunk ezektol abszolut hatast, jo ha csokken valamelyest a leveltetvek szama.
Jo hatasu a valodi pyrethrum noveny kivonata ami Magyarorszagon nem hiszem, hogy kaphato (Ausztriaban vettem). Hazi recept szerint a Chrysanthemum (=Pyrethrum) cinerariifolium teljes viragzatabol keszitjuk: teljes nyilasban leszedjuk, 50 fokon megszaritjuk, porra oroljuk, 1 kg port keves vizben peppe keverunk es 10 l esovizben 3-4 oraig aztatjuk. Ezt permetezes elott 90 l-re higitjuk es 1 kg kaliszappant teszunk bele.
Bio modszernek szamit a nikotinos kezeles is, ami ugyan teljesen tiltott, mert boron keresztul is felszivodik es halalos mergezest is okozhat, de nagyon hatasos: 20 dkg dohanyt 10 l vizben 2 oraig fozunk lassu tuzon, 12 oraig allni hagyjuk, majd leszurjuk es 10 dkg kaliszappant adunk hozza.

Egy kicsit eltavolodva a bio modszerektol a Pirimort tudom ajanlani, mely meg a katicabogarakat sem öli meg.


VÁLASZOK

A körtelevelbolhák könnyen válnak rezisztensekké többféle szerrel szemben. Nem tudok mást ajánlani csak azt, hogy ennek megelőzésére minél többféle szerrel váltogatva kell permetezni. És ez igaz minden kártevőre és gyomnövényre is. Próbáld meg ezek közül azzal amivel még nem: Dimilin, Decis, Pyrinex, Suprathion. A szerekhez kb.0,5 % Agrolt lehet adni, hogy a lárvák mézharmatcseppjeit feloldjuk.

Ennyiből nem tudom azonosítani a kártevőt, de talán hatásos ellene a Zolone vagy a Danitol.

Én erre egyszerűen azt tudom válaszolni, hogy még nem hallottam erről. Miért ne lehetne? Azokat kéne megkérdezni akiktől hallottad, mert lehet, hogy van benne valami igazság, megfigyelés.
Más növényeket azért nem szabad virágzáskor a legtöbb rovarölőszerrel permetezni, mert a méhek is rovarok. Volt is már ebből sok per. De a legtöbb szőlő önbeporzó.

A törpe növéső fenyőféléket lehet tavaszi bujtással, vagyis a földre hajló ágakat letakarjuk egy kis földdel. Őszre megjelenik a gyökér, de még egy évet jobb ha úgy hagyjuk. Pl. kúszó borókák, törpe hamisciprusok, törpefenyő (Pinus mugo) elterülő formája.
Ezeknél is, de a többinél csak félfás dugványozással tarthatjuk meg a fajtaazonosságot. Ezt július vége-augusztus elejétől a tél végéig végezhetjük.

A nagyüzemi módszer a következő (ebből saját körülményeinknek megfelelően ki lehet okoskodni a mi módszerünket) Magvetéssel az alapfajokat szaporíthatjuk, tehát pl. nem a kékes hamisciprust, vagy sárgás színváltozatokat.
A fenyőmagokról tépjük le a szárnyakat, majd tavasszal vessük el. Legjobb a tőzeg és fenyőtűkeverékből álló talajba a magvak takarása nélkül, fóliatakarással és szórófejes öntözéssel, hogy a magvak ki ne száradjanak. Palántadőlés ellen használjunk pl. Orthocidot. 2 éves korban iskolázzuk tovább 20 cm-ekre.
A fajtákat csak dugványozással szaporíthatjuk, de a legtöbb fenyő nehezen gyökeresedik (a kínai mammutfenyő könnyen).
Régen augusztusban végezték hidegágyba pl. folyami sóderbe víztartó anyaggal keverve, (rostos tőzeg), vagy perlit, esetleg nagy szemcséjű folyami homok + tőzeg (a tiszta perlittől törékenyek lesznek a gyökerek).
Télen fagymentesen tartották, de fényt biztosítva és vigyázva, hogy ne száradjon ki. 2 évig helybenhagyták majd tavasszal ültették ki.

Most jan. köz.-márc. elején üvegházban végzik a téli munkaerőhasznosítás miatt. A sóder és perlit keverékbe
talajfűtés kerül, hogy biztosítsák a levegőnél magasabb 16-20 C fok talajhőmérsékletet, fölé pedig fóliaalagutat és szórófejeket helyeznek.
Leggyakrabban egyéves szakított dugványokat tépnek, majd a szakított részt kicsit visszametszik úgy, hogy egy kis kétéves rész maradjon segítve a gyökeresedést.
Nehezebben gyökeresedőknél (pl. nyugati tuja=Thuja occidentalis, Thuja plicata) kalapácsos dugványt vágnak, ahol egy kb. 1 cm-es kétéves rész is marad. Fontos, hogy a dugvány alsó részén ne maradjanak tűlevelek.

Gyökereztető hormont mindenképp alkalmazzunk a használati utasítás szerint. Van por és folyadék is. (nagyüzemben 0,4-0,8/-1/ % IVS, NES).

Bizonyos fajtákat csak oltással szaporíthatunk, pl. Chamaecyparis lawsoniana Triump van Boskoop, de sok díszfenyőt is így szaporítanak. Itt a jól begyökeresedett alanyt ősszel letakarják lombbal, télen üvegházba viszik 8-10 C-ra. A nedvkeringés megindulásakor oltanak. A nemes részt az oltás napján esetleg előző
nap vágják le. Leggyakoribb az oldallapozás, amit kötözőfóliával kötnek le. Előtte beöntözik az alanyt, majd földbe süllyesztve 16-18(-20) C fokon tartják vigyázva, hogy víz ne jusson a sebekbe.
Kezdetben megdöntve tartják (az oldalékezés miatt), majd ha kihajt függőlegesen. Oltás után a csúcsi rész 1/3-át levághatjuk, majd később a további 1/3-át.

A Kertészet és Sz. 33.sz.-ból egy cikkel válaszolok.

"Rézvegyületek a kertészetben

A réz baktérium- és gombaölő, spóracsírázást gátló hatását már a múlt században ismerték. A növényvédelemben a rezet még ma is több,kémiailag különböző vegyület alkotóelemeként használják. A
legkorábban a szulfát alakú rezet alkalmazták, később a rézoxiklorid,rézhidroxid és a rézoxikinolát hatóanyag-tartalmú készítményekváltak ismertté. Napjainkban a tűzelhalás (okozója az Erwinia amylovora baktérium) hazai fellépése és az általa okozott súlyos kár miatt újra felértékelődik a réz szerepe.
A hatékony rézionok azonban a zöld növényi részekre is mérgezőek, emiatt permetezésre csak úgynevezett közömbösített formában alkalmazhatók. A közömbösítés mésszel történik.
A kereskedelemben kapható Rézgálicból és Scarmagnan rézgálicból mész hozzáadásával magunk készíthetünk Bordói levet, míg a Bordóipor és a Bordóilé alapanvag csomagjai a réz és mész alkotóelemeket is tartalmazzák. A rézoxiklorid tartalmú vegyületekhez pedig nem szükséges meszet adni, azok önmagukban használhatók permetezésre.
Az egyes növényfajok rézérzékenysége nagyon eltérő, a gyümölcsfélék közül például az őszibarack a legérzékenyebb. Ezért őszibarackban, s általában a csonthéjas gyümölcsösökben a rézvegyületeket csak nyugalmi állapotban, ősszel, lombhullás után és tavasszal, fakadás előtt, legkésőbb virágzásban szabad használni. Az almatermésű gyümölcsösökben általában tavasszal a pirosbimbós állapotig, valamint nyáron a gyümölcsök viaszosodása után permetezhetünk rézvegyületekkel. A szőlő és a zöldségnövények nem rézérzékenyek, ezekben a kultúrákban a tenyészidőben bármikor alkalmazhatjuk a rézvegyületeket, az előírt töménységben.
A rézvegyületek hatása nagyon széles, fogalmazhatunk úgy is, hogy a lisztharmaton kívüli gombabetegségek és a baktériumok ellen egyaránt hatékonyak. A gombák közül a peronoszpórafélék pl. szőlőperonoszpóra, burgonyavész, paradicsomvész, káposzta-, uborka-, hagymaperonoszpóra), szőlőorbánc, almafa- varasodás, körtevarasodás, monília, őszibarack tafrinás levélfodrosodása, szilvalevél vörösfoltosság, levéllikasztó gombák, gnomónia, alternária, didimella ellen nélkülözhetetlenek a növényvédelemben.
A rézvegyületek általában a gyakorlatilag nem mérgező, vagy a gyenge méreg kategóriába tartoznak. Permetlékészítés, permetezés közben a szembe, bőrre kerülve azonban heveny mérgezés alakulhat ki, fájdalom, gyulladás, ödéma formájában. Belégzés után orrfolyás, köhögés, enyhe láz, meghűléshez hasonló tünetek jelentkeznek. Lenyelés után 5-20 perc múlva fémes íz, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, szomjúság, fejfájás alakulhat ki, súlyosbodva romlik a vérkeringés, a légzés, öntudatlanság léphet fel. Elsőssegélynyújtáskor a szembe, bőrre került szert bő vízzel mossuk, öblítsük le. Lenyeléskor zsírokat, olajokat adni tilos! Azonnal forduljunk orvoshoz!
A rézvegyületeket permetező, csávázó és fasebkezelő növényvédő szerek hatóanyagaiként alkalmazzák. A réz hatóanyagú csávázószereket csak szántóföldi kultúrákban használják, így azokról ebben a cikkben nem
esik szó."

Molnár Mária