A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek. Szeretném a jövőben a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi Társaság növényvédelmi tanácsaival is bővíteni a szolgáltatást, melyet Csanki Sándor közvetítésével adok át az olvasóknak és melyet ezúton is köszönök.
A munkák leírására csak lényegretörően térek ki, bízom benne, hogy olvasóim kérdéseikkel segítenek az őket érdeklő témákat kiválasztani.
A Kertészet
és Szőlészet 20. számában érdekes cikk olvasható az egykori budai borvidékről.
"A Gellért-hegy sétányain vagy a Sashegy déli nyúlványain ma emléktáblát
állíthatnánk a következő felirattal:
Itt virult hajdanában a Budai borvidék.
Élt 200 évet.
Ahol most többnyire kertes házak sorakoznak, s a város fojtogató
levegője elől néhány fa és a hegyi szellő nyújt némi védelmet, nem is olyan régen
szőlőtőkék sorakoztak."
Vajon mit látnak majd unokáink?
A 20. számban
a géntechnológia veszélyességéről olvashatunk megdöbbentő cikket. Kiderül,
hogy egy ártalmatlan gén átültetésének is lehetnek - eddig teljesen tisztázatlan
okokból - veszélyei.
Korunkban amikor egyre szaporodik az így előállított
fajták száma, erre különösen oda kellene figyelni.
A
történelem is igazolja, hogy a legártalmatlanabbnak tűnő növényvédőszer is lehet
veszélyes. Hogy csak a legszembetűnőbbet említsem, a hírneves DDT-ről, - melyet
még talán ma is használnak a fejlődő trópusi országokban - jóval később derült
ki, hogy felhalmozódik a zsírszövetben a táplálékláncban felfelé egyre nagyobb
mértékben, így az emberben a leginkább. Pedig ezt a mindenre jó teljesen ártalmatlannak
hitt szert állatokkal is etették, hogy a trágyájuk tiszta legyen, raboknak adták,
hogy népszerűsítsék.
Hazánk a világon az elsők között tiltotta be, ami nem
is csoda hiszen ahol ilyen nagy a termőterület aránya ott már addig is sokkal
jobban szennyezett mint másutt.
Az
elmúlt időszak időjárását az erős felmelegedés jellemezte (10-16 °C minimum, 25-31
°C maximum), éjjelente magas volt a páratartalom.
A gyümülcs és szőlő területeken
lényeges változás nem történt ezért a korábbi ,javaslataink szerint folytassuk
a védekezéseket.
A meleg hetet követően felgyorsult a burgonyabogár szaporodása
és kártétele, sok helyen már most kritikus a védekezés. A már említett BANCOL
50 WP + SUMI-ALFA, illetve BANCOL 50 WP + MOSPILAN 3 EC kombináció jó hatékonyságú
a levéltetvek ellen is, ugyanakkor megakadályozza a rezisztencia kialakulását.
Mivel tömeges a lárvakelés, felhasználhatók biológiai jellegü (pl. NOVODOR FC,.
NOMOLT 15 SC ) vagy piretroid (KARATE 5 EC, FENDONA 10 EC stb.) rovarölő szerek
is.
A következő 1-2 hét kritikus lehet az őszi búza növényvédelmében. A magas
hőrnérséklet kedvezett a vetésfehérítő bogarak kártételének, helyenként erős levéltetű
betelepedést is észleltek. A korábbi és az újabb csapadékhullám lehetővé teszi
a kalászfuzáriózis fertőzését. A rovarkártevők ellen a hosszú hatástartam és a
természetes ellenségek kímélése egyaránt indokolja a BANCOL 50 WP és a MOSPILAN
20 SP együttes kijuttatását. A kalászfuzáriózis megelőzésére alkalmas a TOPSIN-M
701 WP (most kapható a TOPSIN-M LV folyékony változat) és a KOLFUGO 25 FW kombináció,
vagy a KOLFUGO S U PER.
1999. O6. 01.
Mile
Lajos - Mándoki András
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Hódmezővásárhely
A
burgonyabogár elleni védekezésről írtam a múltkor is, most ehhez szeretnék
1-2 kiegészítést tenni.
A réz táplálkozásgátló hatása a teljes védelemhez nem
kellő mértékű, de érdemes élni vele és ha amúgyis védekezünk a burgonyavész ellen
akkor két legyet ütünk egy csapásra (régebben kísérleteket végeztem etéren és
a teljesen kezeletlen parcellához képest a csak bordói porral kezelt kétszeres
termést produkált, persze ez önmagában kevés volt, mert a Bancol+Chinmix-szel
kezelt ez utóbbinak adta a kétszeresét).
Az előrejelzésben említett NOVODOR
teljesen biológiai hatóanyag, vagyis egy baktérium által előállított anyag, ami
gyomorméreg. Ezt a biotermesztésben is engedélyezik. És tapasztalataim szerint
elegendő önmagában is alkalmani. És ezzel lehetővé válik a biokrumpli termesztése!
A
burgonyavész a burgonya legveszélyesebb gombás betegsége, mégis a a legtöbb
esetben házikertben védekezés nélkül sem okoz túl nagy gondot. Csak sok csapadék
esetén lehet veszélyes. A levél csúcsától vagy szélétől sárgászöld, vizenyős,
félköríves foltok jelennek meg, melyek közepe gyorsan elhal, sötétbarna színű
lesz. A levél fonákán az egészséges és beteg rész határán finom fehér sporngiumtrtó
gyep alakul ki. Később a levél elszárad vagy elrothad. A gumón szabálytalan alakú,
enyhén besüppedő foltok láthatók.
A védekezésről a múlt alkalommal írtam.
Permetezzük a kabakosokat a peronoszpóra és kolletotrichum ellen, a hagymát a peronoszpóra és a hagymalégy ellen.
Az uborka-peronoszpóra
az utóbbi években tette lehetetlenné az uborka növényvédelem nélküli termesztését.
Első tünetei most jelentkeznek. A levélen lévő szögletes folt több betegség esetén
is jelentkezik az uborkán, de a terjedéssel együtt járó foltszínváltozás és a
fonákon lévő lilásbarna penészgyep alapján felismerhetjük. Sokszor olyan gyér
a penészgyep, hogy szabad szemmel alig észrevehető.
Édekes, hogy a fertőzés
a széllel akár országról-országra is terjed.
Védekezésre jó pl. a Mikal, Ridomil.
Dithane, Polyram.
Féltettebb
növényeinknek adhatunk fejtrágyát ami a tenyészidőben kijuttatott trágyázás
összefoglaló neve. Legjobb a levélen keresztül permetezés formájában, de így csak
igen kis mennyiséget tudunk kijuttatni, ezért főleg mikroelempótlásra használják.
Jól bevált régi készítmények a szilárd Woldünger és a folyékony Wuxal.
Ezeket
a permetezésekkel egy menetben nyugodtan kijuttathatjuk, de néhány szerrel nem
keverhetők.
Permettrágyák:
1.: Peretrix1 0,3,
2.:
Peretrix 2 0,3,
3.: Peretrix 3 0,3,
4.: Titavit 0,3,
5.: Wuxal 0,5,
6.:
Mikramid 0,5,
7.: Woldünger 0,5
Jelmagyarázat:
+ keverhető,
O folyamatos keverés közben juttatható csak ki,
- nem keverhető,
D keverhetősége jelenleg nem ismeretes (próbáljuk ki előtte kis mennyiséggel)
Rovarölő szerek és permettrágyák keverhetősége
Rovarölőszerek (függőleges) | Permettrágyák (vízszintes sorszám) | 1 |
2 | 3 |
4 | 5 |
6 | 7 |
Bi 58 EC | 0,1 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | + |
Chinetrin 25 EC | 0,06 |
D | D | + |
+ | O |
+ | + |
Decis 2,5 EC | 0,07 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | + |
Ditrifon 50 WP | 0,2 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | + |
Flibol E | 0,2 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | + |
Mitac 20 | 0,4 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | O |
Pirimor 50 DP | 0,1 |
+ | + | + |
+ | - |
+ | + |
Pol-Akaritox | 0,2 |
+ | + | + |
D | + |
+ | + |
Rospin 25 EC | 0,3 |
D | D | O |
D | + |
O | + |
Sevin 85 WP | 0,2 |
+ | + | + |
+ | O |
+ | + |
Sinoratox 40 EC | 0,1 |
+ | + | + |
+ | O |
+ | O |
Unifosz 50 EC | 0,12 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | + |
Unitron 40 EC | 0,2 |
+ | + | + |
+ | + |
+ | + |
Gombaölő szerek (függőleges) | permettrágyák (vízszintes) | 1 |
2 | 3 |
5 | 6 |
7 |
Afugán |
0,15 | D |
D | + |
O | - |
O |
Antracol WP | 0,3 |
+ | + | + |
O | + | O |
Buvicid K |
0,3 | D |
D | - | O |
+ | O |
Bordói por | 1,0 |
D | D | O |
+ | + | + |
Carpene 65 WP |
0,1 | D |
D | D | O |
+ | + |
Chinoin Fundazol | 0,08 |
+ | + | + |
- | + | - |
Cuprosan Super D |
0;5 | D |
D | + | O |
O | O |
Dithane M-45 | 0,3 |
+ | - | - |
- | + | - |
Efuzin 500 FW |
0,13 | D |
D | + | - |
+ | + |
Karathane FN | 0,1 |
+ | + | + |
+ | - | - |
Karathane LC |
0,05 | D |
D | + | O |
- | + |
Miltox Special | 0,5 |
+ | + | + |
+ | O | O |
Morestan |
0,05 | + |
+ | + | + |
+ | + |
Nimród 25 EC | 0,12 |
D | D | + |
+ | - | + |
Orthocid 50 WP |
0,3 | - |
O | - | + |
O | + |
Ortho Phaltan | 0,3 |
O | O | O |
O | + | O |
Polyram Combi |
0,2 | + |
+ | + | + |
+ | O |
Recin Super | 0,5 |
- | - | - |
O | + | O |
Rézoxiklorid 50 WP |
0,5 | O |
+ | + | - |
+ | O |
Rubigan 12 EC | 0,06 |
D | D | + |
+ | + | + |
Ridomil Plus 50 WP |
0,2 | - |
- | - | - |
+ | D |
Szulfur 900 FW | 0,6 |
D | D | + |
O | D | + |
Thiovit S |
0,3 | O |
O | + | O |
+ | O |
Topsin-Metil 70 WP |
0,15 | D |
O | O | + |
- | + |
Zineb 80 | 0 3 | - |
- | - | - |
a | a |
Jól
hasznosul és nagyobb mennyiség adható ki az öntözővízben oldva 0,03-0,05%-ban.
Kevésbé hatásos a sorok közé egyszerűen bekapálva majd beöntözve. Ez utóbbinál
pl. 1,5 dkg pétisót vagy 2 dkg mészammonsalétromot adjunk ki egy négyzetméterre,
vagy tápoldatozzunk 0,2-0,3%-os műtrágyaoldattal és utána öntözzünk. Ennél nagyobb
adagokat ne adjunk ki egyszerre, inkább osszuk el 2-3-szorra.
A későbbi cseresznyefajtákon folytassuk a cseresznyelégy elleni védekezést ügyelve a várakozási időkre.
A szilván a szilvamoly, az őszibarackon a keleti gyümölcsmoly, a mogyorón pedig a mogyoróormányos ellen védekezzünk.
A mogyoróormányos kb. az akácvirágzás
idején rajzik. Kártétele később könnyen észrevehető a mogyorón lévő lyukból. Valódi
kukac fejlődik ki benne.
Csak ilyenkor lehet védekezni ellene pl. Decissel.
A szőlőperonoszpóráról találtam egy jó képet, ezért közzéteszem, a védekezésről már írtam néhány hete. Lényege, hogy ha a levél színén az olajfolt megjelenik azonnal permetezzünk.
Itt az ideje a szőlő kötözésének is.
A kék nőszirom régi mediterrán kultúrnövény. Színekben igen változatos, tűrőképes, de tápanyagigényes. Virágzás idején több vizet, később szárazságot kíván. Ez utóbbi időben célszerű átültetni, tőosztani.
(a hét növényei közt még számos nősziromban gyönyörködhetünk)
A dekoratív vízi növényeknek két alapvető csoportjuk van, a talajban gyökeresedők,
és a gyökér nélkül lebegők.
Ez utóbbiból a békatutaj és a rucaöröm érdemel
említést. Tartásuknál fontos, hogy a tó alján iszap legyen, mert az abba sülyedt
részekkel telelnek át és tavasszal gyakorlatilag újraszületnek.
A gyökeresek
a víz mélység szerint sokféle igényűek lehetnek, így a fehér tündérrózsa és a
vízitök 50-150 cm-t, a virágkáka és a gyékény kb. 10-40 cm-t, a vízi hídőr 0-30
cm-t, a mocsári gólyahír sekély vízben vagy borítás nélkül nedves talajban is
jól fejlődik, a mocsári nőszirom pedig még nedves és félszáraz talajban is megél.
A fehér tündérrózsa sokféle színű lehet, napos, védett fekvést, nyugalmas vízfelületet
kíván. Vessző- ill. műanyag kosárba vagy bakhátakra ültessük. Télen az átfagyástól
és a kiszáradástól óvjuk, pl. vödörbe helyezve pincébe vagy 40 cm vastag lombbal.
A vízitök hasonlóan tartható, de kevésbé igényes, félárnyékba is ültethető
és nem fagyérzékeny.
A gyékényeket agyagos, kötött talajú edényekbe ültessük,
mert különben gyorsan terjednek.
A felsorolt növények tőosztással szaporíthatók.
A díszponty a ponty és a kárász hibridje. Mesterségesen
tenyésztették ki a különféle változatait és ma már a természetes vizekben is meghonosodott,
hazánkban is. Itt a ponttyal ás a kárásszal visszakereszteződik. Fenéklakó szervezeteket
fogyaszt. Ha azt akarjuk, hogy növényeink és halaink biztonságosan teleljenek
a
jég altt, legalább 80 cm vízmélységgel számoljunk. A halaknak vágjunk léket
ha sokáig befagy. Ha kisebb medencénk van, télre engedjük le a vizet és 20 cm
vastag lombbal takarjuk, majd fólia tetőt helyezünk rá úgy, hogy a csapadék folyjon
le róla. Erre még tehetünk nádpallót vagy szalmafonatot a biztonság érdekében.
Néhány növényért nem érdemes ekkora felhajtást csinálni, szedjük fel és vigyük
pincébe.
A hangyák nem számítanak kertészeti kártevőnek, persze azért okozhatnak kisebb
kárt vagy kellemetlenséget. A tetveket testőrként védik a katicabogár és lebegőlegyek
lárváitól. Tehát a tetvek elleni védelem a hangyákat is visszaszoríthatja. Ezenkívül
nagyon sok madár - a tyúkok is - szereti őket. Tavasszal rakjunk ki odúkat, télen
etetőket, hogy odaszoktassuk őket.
Ha mindezek nem válnak be akkor meg lehet
próbálkozni a boltban kapható hangyairtószerekkel vagy a bórax és porcukor azonos
arányú keverékével. A bórax vegyszerboltokban vagy nagyobb fotoboltokban is kapható,
hiszen az előhívásnál is használják. Az édeset szeretik a hangyák, így könnyen
felfalják a mérget. Ezt szórjuk a hangyabolyok, járatok közelébe.
Tapasztalataim
nincsenek, ezért ha valaki kipróbálta örülnék ha visszajelezne. Köszönöm.
Igazán hozzáértőt is megkérdeztem, de így látatlanban nem tudott biztos választ.
Valószínűleg élettani betegség, ami azt jelenti, hogy pl. sok vizet kap, vagy
száraz a levegő, melegben telelt (2-3 C jó). Szereti ha nyáron kirakják, ha lágy
vízzel öntözik (pl. eső), ha nyáron havonta tápoldatozzák. Nyáron se öntözzük
túl, mert lehullatja a lombját. Az új hajtásokat 3-4 levélre visszacsípve előbb
virágzik. Ajánlom a Nálunk is megterem c. könyvet (antikvárium).
Az avokádó trópusi gyümölcs,
örökzöld fa.
Nem hiszem, hogy sikeres lesz a hajtások gyökereztetése, a mi
gyümölcsfáinkhoz hasonlóan szemzéssel, oltással szaporíthatjuk.
Velich István-V.
Nagy Enikő Nálunk is megterem c. könyvéből:
"Az avokadót a magcsemeték
szemzésével és oltásával szaporíthatjuk.
Első feladat a magvetés és a magcsemeték
nevelése.Magja csírázóképességét hamar elveszti, ezért a termésből kiszedve a
vetésig nedves homokban rétegezve tároljuk. Homokos lombföldbe vessük.
A magvakat
hegyes végükkel lefelé fordítva 3/4 részig süllyesszük a homokos talajba és ezután
lombbal vagy más, laza, nagy humusztartalmú, jó víztartó képességű földdel takarjuk.
A csírázás optimális hőfoka 20-25 'C. Ezen a hőmérsékleten 6-10 hét alatt megjelennek
a kis növénykék.
Szemzéshez növekedésben levő alanyokat válasszunk, legjobb
időszak az, amikor a növekedési szakasz elején tartanak. A tavaszi hetekben a
szemzést még nyugalomban levő, alvó szemekkel végezhetjük. Az
avokadószemzésekhez
T alakban vagy fordított T alakban vágjuk be az alanyok héját. A szemzéseket zárt,
párás helyen tároljuk.
Oltáshoz valamivel vasttagabb alanyokat jelöljünk ki.
Itt is feltétel, hogy a magcsemeték növekedésben legyenek, így biztosabb az eredés.
Az oltóvesszőket úgy készítsük elő, hogy felhasználásuk előtt 7-10 nappal
a
leveleket távolítsuk el a hajtásvégekről, és csak 0,5-1 cm-es levélnyél-csonkok
maradjanak rajta. Az alanyokat ék alakban, fentről lefelé 3-4 cm hosszan, a bél
felé haladva, ferdén behasítjuk. Az
előkészített oltóvesszőket (lehetőleg a
beérett hajtások csúcsi részéről) 2-3 szem meghagyásával alsó végükön két oldalról
ék alakban metsszük le és illesszük az alany hasítékába. Szorosan kötözzük be
és
paraffinnal zárjuk le a párolgást. Az oltást üvegházban vagy házi készítésű
izzasztószekrényben egész évben végezhetjük, ha megfelelő fényt és hőt tudunk
biztosítani.
Nagy légnedvességben és 25 C körüli hőmérsékleten a szemzések
és oltások 3-5 hét alatt megerednek. Ezután az alanyokat felére, majd 1 hónappal
később a szemzés vagy oltás fölött közvetlenül metsszük le a
megmaradó vad
részeket. A fiatal növényeket az árnyékolás és a nagy páratartalom fokozatos csökkentésével
szoktassuk hozzá a természetes fényhez és páraviszonyokhoz, és rakjuk végleges
helyükre a szobába vagy a szabadba.
Gyökérzete érzékeny, ezért átültetéskor
vigyázzunk arra, hogy ne sérüljenek meg. Átültetés után 1--2 hétre árnyékoljuk,
bővebben öntözzük. A szabadba kihelyezett edényes növényeket a széltőI védeni
kell. Közömbös vagy kissé savanyú kémhatású (6-7 pH) talajon fejlődik szépen.
Nagy humusztartalmat és jó vízáteresztést kell biztosítani. Ilyen földkeveréket
jó minőségű komposzt, melegágyi föld, érett trágya
és kevés savanyú tőzeg felhasználásával
készíthetünk. A nyár folyamán rendszeres tápanyagpótlásról gondoskodjunk, különösen
idősebb növények esetében. Erre a célra a trágyalé és mesterséges tápoldatok jól
megfelelnek. Az avokadó rendszeres öntözést kíván. Hazájában a nedves és száraz
időszak rendszeres váltakozása következtében évente több növekedési szakasza figyelhető
meg, ezek a nedves periódusokra esnek.
A növények hőigényesek. Nyáron szabadban
vagy szobában, télen hűvös, 10 C körüli helyen jól telelnek. Mérsékelt fűtés mellett,
szobában is tarthatjuk a tél folyamán, de jobb eredményt kapunk a hűvös teleltetéssel
(pince, előszoba, kamra). Melegigényük ellenére egyes típusok, így a mexikói avokadók
a -7 C-os fagyokat is átvészelik.
A szemzett és oltott csemeték már 3 éves
korukban virágoznak és teremnek. A virágok tél végén, tavasszal nyílnak. Kinyíláskor
először a bibék válnak éretté -ilyenkor termékenyülnek, de csak idegen virágporral,
mert ebben az időben még a portokok zárva maradnak. Az idegentermékenyülés után
rövid ideig becsukódnak a virágok. és mire újra kinyílnak, a portokok is érettek
és gazdagon ontják a virágport. Ekkor már a bibék nem fogékonyak. A terméskötődéshez
ezért általában más fajták jelenlétére is szükség van. Szerencsére sok értékes
típusa megtermékenyítés nélkül is (partenokarpia) képes teremni. Ezek a fajták
edényes termesztésre is alkalmasabbak. Különleges virágzását és termékenyülését
csak 1920 óta ismeri a udomány, addig rejtély volt. A sikeres termékenyülés után
vagy a partenokarpiás típusoknál a virágzás után 14-16 hónapig fejlődnek termései.
Gyümölcsei a fán teljesen beérnek és hosszú ideig otthagyhatók.
Hazánkban a
pajzstetűn kívül jelentős kártevői és betegségei nem jelentkeznek. Letisztítással,
lemosással (káliszappan) és a forgalomhun levő permetezőszerek segítségével könnyen
védekezhetünk ellene.
Gyümölcseit érett állapothan szedjük, de féléretten szedve
is utóérik."
(A könyv még részletesebben foglalkozik a szemzés és oltás
módjával képekkel illusztrálva - ha ez is érdekel elküldöm.)