A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. A munkák leírására csak felsorolásszerűen térek ki, bízom benne, hogy olvasóim kérdéseikkel segítenek az őket érdeklő témákat kiválasztani.
Most már kiültethetjük a legmelegigényesebb paprika, tökfélék
és a tojásgyümölcs palántáit is.
Ezeken kívül a nyári és tárolásra szánt fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé
és karfiol is ültethető vagy vethető. Vigyázzunk, mert ezek a növények a legvízigényesebb
zöldségféléink. Rendszeresen öntözzük őket kis vízadagokkal. Tápanyagigényük
is magas, és nagyon sok károsítójuk van. Vagyis nem éppen hétvégi kertbe valók.
Ha még nem vetettük el a babot és nem fémzárolt vetőmagot használunk nézzük meg, hogy a héjon vannak-e ráncok vagy szürkés foltok. Ha igen, ne vessünk a magból, mert a bab sok vírusos és baktériumos betegsége maggal is terjed! Persze van olyan vírus is aminek semmilyen látható tünete nincs a magon (babmozaik). Ha ilyen a növényünk, semmiképp ne szedjünk róla magot!
A múlt héten ismertetett egynyáriak palántát is most már remélhetőleg biztonságosan kiültethetjük.
Most van a természetes gyümölcshullás ideje, ami nem betegség, hanem a fák önvédelme a túlságos terhelés ellen.
A múlt alkalommal csak gyümölcsön mutattam be az almavarasodást. Fontos, hogy felismerjük a levélen is, mert csak akkor tudunk ellene időben védekezni. A szürke, deformálódó foltok jól jelzik a fertőzést. A környezetkímélő védekezésnél a felszívódó szereket (pl. Fundazol, Saprol, Rubigan, Systhane, Topaz) csak a virágzás környékén ajánlják, máskor az érintő hatásúak is elegendőek (pl. Bordói por, Miltox Special, Dithane, Polyram).
A körtevarasodás tünetei hasonlók és a mostani védekezés is. A tél végi védekezés azonban kicsit más, mert az almával ellentétben nemcsak a levelekről indul a fertőzés tavasszal, hanem a vesszőkről is. Logikus tehát, hogy egy alapos réz tartalmú lemosó permetezéssel érdemes indítani a körte évét (pl. bordói lé). Almánál viszont a varasodástól megvédhet a levelek beásása is a talajba.
Igen sok kártevő ellen kell már védekezni. Hogy ne csak a régi
megfigyelésekre hallgassunk jó szolgálatot tesznek a gyümölcsmolyok ellen
a szexferomon csapdák. Ezek egy olyan mesterdéges anyagot tartalmaznak,
amit a lepkenőstények bocsátanak ki, hogy odavonzzák a hímeket. Csakhogy itt
nem nősténnyel, hanem egy ragasztós lappal találkoznak amibe beleragadnak. Ez
önmagában is gyéríti a számukat, de inkább csak a védekezések megállapítására
szolgál. Hetenke legalább kétszer számoljuk meg és ha hirtelen megugrik a számuk
akkor kell védekezni (10 fölött feltétlenül). A csapda nagyjából csak a célfajt
fogja meg, tehát külön kell feltenni minden molyra (almamoly, szilvamoly, keleti
gyümölcsmoly, barackmoly, szőlőmolyok stb.). A korona külső részén embermagasságban
szélvédett és árnyékos helyen kell kitenni.
Tudni kell, hogy a molyoknak 3-4 (5) nemzedékük is van vagyis legalább ennyiszer
kell védekezni.
A megfigyelések szerint már nagyban tart a gyümölcsmolyok rajzása, ezért védekezzünk ellenük.
A keleti gyümölcsmoly az őszibarack talán legveszélyesebb kártevője. Tőle lesz "kukacos" a barack, a hajtások vége pedig elszárad.
Az első rajzástól szinte folyamatosan kell ellene védekezni, mert évi 4 nemzedéke van. Ilyenkor kezdődik a peték lerakása a levelekre, onnan pedig a kis hernyók (nem kukacok) berágják magukat a hajtásokba, majd a később kikelők a termésekbe. A védekezés idejét feromoncsapdával állapíthatjuk meg. Ha sokat fog a csapda akkor a lepkék ellen, egy hét múlva pedig a kikelő, mászó kis hernyók ellen lehet védekezni. Jó szer pl. a Decis, a Chinetrin vagy a Karate, Zolone.
A cseresznyelény a cseresznye legjelentősebb kártevője. Rajzása április végétől akár júniusig is eltarthat. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor bújnak elő a legyek a földből és párzás után néhány nappal lerakják petéiket a zöld, vagy félérett gyümölcs héja alá. A kikelő nyű okozza a cseresznye kukacosodását. Legjobb védekezés a megelőzés ellene, ami azt jelenti, hogy a korai cseresznye általában megússza a kárt. A permetezéshez most sárga színű cseresznyelégy fogólappal lehet előrejelzést végezni (nem tudom hol kapható), ha pedig időben felkészülünk rá akkor az ősszel egy csomóba összehordott cseresznye fölé tavasszal vékony anyagból kis sátrat építhetünk, amiből nem tudnak kijönni a kikelt legyek (így lehet pl. mákgubókat is a máktokbarkó kukacaival, vagy körtét és mást is). Ha sok repked a sátorban akkor védekezzünk! Ugyanazok a szerek használhatók amik a molyok ellen is.
Érdekes, hogy régebben egyáltalán nem találkoztam meggyen cseresznyeléggyel,
de most már ott is általános, ezért védekezni kell ellene (kivéve a korai fajták,
pl. Meteor korai).
Főleg fiatal ültetvényekben fontos a hajtásválogatás, a túl sűrű, árnyékot adó hajtásokat kitörjük, így szebbek lesznek a fürtök.
A szőlőlisztharmat a peronoszpóra mellett a szőlő
legveszélyesebb betegsége. Ellene először kb. most kell védekezni (a peronoszpóra
ellen is) amikor 20-25 cm-sek a hajtások, pl. a kontakt Karathane-nal vagy pl.
a felszívódó Fundazollal. Az új szerek közül igen hatásos Quadris a lisztharmat
mellett a peronoszpóra és szürkepenész ellen is véd. A Discus elsősorban a lisztharmat,
de peronoszpóra és szürkepenész ellen is hatásos ha nem túl erős a fertőzés.
Az új szerek mellett iktassunk be néhány kén tartalmú szert is de figyeljünk
rá, hogy csak 12 C fok felett és 25 C fok alatt használjuk (Thiovit, Nedvesíthető
kén, Pol-Sulkol, Kumulus, stb.). Egyes szőlőfajták érzékenyek a kénre (pl. Othello)
és betakarítás előtt egy hónappal se permetezzünk már semmilyen bornak szánt
szőlőt kénnel, mert gátolja az erjedést. A kén tartalmú szereket a környezetvédelem
miatt se hagyjuk ki, mert nem győzöm hangsúlyozni, hogy az atkákat is gyérítik
így esetleg nem kell külön permetezni ellenük.
Fontos, hogy míg a lisztharmat ellen 2 hetenként rendszeresen kell permetezni,
addig a peronoszpóra ellen csak csapadékos időben.
Mindkét betegség fellép mind a fütrtön, mind a levélen. A lisztharmat a levélen
szürkésfehér bevonatot, majd akár teljes száradást is okozhat. A bogyók felrepednek
és szürkésfehér bevonat alakul ki rajtuk, ami száraz időben elszárad, nedves
időben berothad. A peronoszpóra a levelek színén a fény felé tartva jól látható
jellegzetes olajfoltot, a bogyókon először töppedést, később teljes száradást
is okozhat. Ellene az érintő hatású (kontakt) réz tartalmú szereken kívül (pl.
bordói lé) más érintő (pl. Dithane, Ortho-Phaltan, Buvicid) és felszívódódó
hatású (pl. Mikal, Curzate, Ridomil, Sandofan) szerekkel is védekezhetünk. Ajánlatos
a réz tartalmú szereket inkább csak nyártól használni, de egyes csemegeszőlők
érzékenyek lehetnek rá. Viszont fontos, hogy ne használjunk csak felszívódó
szereket, mert rezisztencia alakulhat ki.
Kertbarátok Lapja az interneten
Igen, júniusban kb. harmadára, hogy segítsük az elágazódást és jó sűrű sövényt kapjunk. A jó sövény titka a már ültetéskori alapos visszavágás, és utána a rendszeres metszés. Így a vesszőket kora tavasszal, a hajtásokat pedig júniusban kell harmadára visszmetszeni. Ezenkívül a hajtások csúcsát többször is vissza kell csípni az év folyamán.
A leandernek van egy róla elnevezett gyakori pajzstetve az oleander pajzstetű, amit a hajtásokonat borító fehéres vagy szürkés rétegről lehet felismerni. Persze lehet más faj is, de akkor is hasonló a védekezés. A pajzstetveket sajna nagyon nehéz kiirtani, főleg szobában. Ha csak 1-2 növényről van szó akkor az alapos káliszappanos lemosást javaslom (háztartási boltban kapható, meleg vízben oldódik). Lehet vegyszerrel is védekezni. Virágboltokban is kaphatók különféle drága, de nem mindig hatásos szerek. Ha sok növényünk van akkor inkább vigyük ki a szobából a növényeket az udvarra és kézi permetezővel permetezzünk pl. Anthio, Decis, Unifosz, Sevin szerekkel. Amíg le nem jár a munkaegészségügyi várakozási idő addig ne nyúljunk hozzájuk. Fontos, hogy minden gyanús növényt kezeljünk, mert különben azokról települnek majd vissza a tetvek. És egy védekezés sohasem elég. Ha újból megjelennek ismét védekezni kell.
A gyökereket eszi, nem a levelet. Talán mással van dolgod, vagy elírtad.
Védekezés: talajfertőtlenítéssel. Ezt csak ültetés előtt lehet ami tudom az
eprednek nem jó hír. Ilyen szer pl. a Diazinon vagy a Basamid. (Ajánják a Lótetű
Arvalint is ami egykori növényvédelem tanárom szerint inkább hízlalja őket :-()
Úgy hatnak, hogy a talajnedvesség hatására gázt képeznek és így ölik meg a kártevőket.
Hatásosak fonálférgek, pajorok, drótférgek, lótetűk, de gombák (pl. Fusarium,
Verticillium, Botrytis), baktériumok sőt gyommagvak és tarackos növények ellen
is. A hatás kifejtéséhez egyenletesen kell berotálni a nedves és aprómorzsás
talajba az anyagot 25-30 cm mélyen. Utána jól ha beöntözzük és laza talajon
letakarjuk fóliával. Csak +5-25 C fokon megfelelő a hatás. A szervestrágyát
mindig előtte, a műtrágyát pedig utána adjuk ki. Pár hét múlva szellőztessük
meg a talajt.
Bio módszer szerint a földbe ásott sima falú edény megfogja.
Természetes ellensége a vakond és a sün.
Riasztónövénye a fokhagyma, a császárkorona és a fehér üröm.
Még fontos, hogy a szerves trágya és komposzt a kedvenc fejlődési helye, ezért
ennek kiszórásakor el lehet őket pusztítani, sőt ősszel egy kupac trágya 60-70
cm mélyen leásva a kert sarkában odacsalogatja a lótetveket és a tavasz beállta
előtt kiszedve el lehet pusztítani őket.
Bár nagy hasznot okoz (napi 10-15 dkg pajort, drótférget, lótetűt, stb. fogyaszt)
el lehet riasztani a járataiba helyezett petróleumos ronggyal.
Emellett fokhagymával, császárkoronával és ricinussal is a biokertészek szerint.
Ez utóbbit épp most kell vetni. 50m-ként ültessünk egy-egy bokrot, de vigyázva,
mert nagyra nő és árnyékolhat.
Ki lehet próbálni a kerítés mellé 40 cm mélyen a földbe erős szövésű dróthálót
helyezni.
Aztán ki lehet próbálni az ultrahangos vakondriasztót.
Lehet vakondcsapdát kitenni ami a járatba helyezett speciális műanyag cső.
Van aki szerint a leásott sörösüveg a szélben olyan hangot ad amit nem tud elviselni
őkelme.
Van persze vegyszer is ami meggyújtva és a járatba helyezve majd lefedve halálos
gázt képez számára.
De sose felejtsük, hogy a vakondok védett állat, ha nincs szükségünk
rá, vigyük jó messzire.
Általában igen. Vannak keverési táblázatok, de azokban általában nem szerepelnek
a legújabb szerek. (Igaz ezekkel van rendszerint a legkevesebb gond.) Egyszerűbb
keverési próbát végezni 1-2 dl szerrel.
Nem. De nagyon sok mindenre elég. A Decis szinte minden rovart megöl amihez hozzá tud férni - sajna a hasznosat is, ezért nem szeretik újabban -, tehát pl. a pajzsuk védelmében fejlődő pajzstetveket nem. A Fundazol felszívódó gombaölőszer, ami tényleg szinte minden gombabetegség ellen hatásos, így a lisztharmat, a varasodás és a monília, különféle levélfoltosságok és a szürkepenész ellen is.
Benne van a nevében: a levélen fehér lisztbevonat. Főleg a hajtásvégeken jelentkezik. Igen érzékeny a jonatán. Nem véletlenül alakult ki régebben a Nyírségben az a metszési gyakorlat, hogy a vesszők végeit tavassszal mindig visszametszették, ezzel elpusztítva a fertőzési gócokat. A lisztharmat főleg nyáron, száraz időben jelentkezik, nem szükséges a terjedéséhez víz. A védekezésnél döntő a virágzás előtti védekezés, mivel az áttelelt elsődleges fertőzést így tudjuk csökkenteni. 25 Cfok alatt lehet kén tartalmú szereket adni(pl. Thiovit, Szulfur, Kén 800), amit évente egyszer mindenképp érdemes, mivel ezek az atkafertőzést is csökkentik, - de pl. a Golden Delicious szép sárga bőre parás lehet tőle. Ezen kívül igen jó a Karathane és a felszívódó Rubigan. De a szintén felszívódó Fundazol, Saprol, Systhane, Topsin-Metil, Nimrod is megfelel.
Igen, mert nem lesz sáros a termés, hamarabb felszárad és védve lesz a szürkepenésztől is. És nem is gyomosodik annyira.
Ha nincs túl sok akkor V alakú szúróvassal. Egyébként egy gyepekkel foglalkozó angol szakkönyv szerint "ha a gyepet ellepik a gyomok, arról a kerttulajdonos tehet!" Tehát megfelelő gyepkezeléssel ezt meg lehet előzni. És a lényeg a gyeptelepítésnél van. Tiszta - nem gyomos - talaj, jó vetőmag és gondozás. Vetés előtt tartsuk ugaron a területet és irtsuk a gyomokat. Kész gyepnél fontos a rendszeres fűnyírás, öntözés, gereblyézés (az elhalt réteg eltávolítása fokozza a fű növekedési erélyét, trágyázás, vakondok eltüntetése(felhozza a gyommagvakat)). Gyomirtószer is alkalmazható, nálunk úgy tudom csak a Calcurea granulátum van forgalomban, ami műtrágyázza is a gyepet, de ne várjunk csodát tőle!
Az említett szert nem ismerem, de ha ezt írja akkor érdemes
így is kiadni. A kukoricának nagyon sokfele gyomirtoszere van. De egyik sem
tökéletes. Sokszor 2-3 szert szoktak adni ha azt akarják, hogy tényleg tiszta
legyen a terület. Ezt lehet egy menetben, vagy többször, mivel vannak szerek
amelyeket csak pl. vetés előtt lehet kiadni, míg másokat többféle időpontban
is. Alapvetően 3 ilyen időpont van:
Az egyik a vetés előtt a talajba munkálva: pl. Hungazin adható így, de ha ezt
a szert használjuk akkor 2-3 évig más növény nem marad meg, pontosabban mondva
ki lehet számolni, hogy mennyi hatóanyag bomlik le egy évben - ami főleg a csapadéktól
függ - és annyit szabad csak kiadni ha jövőre mást szeretnénk.
A másikat vetés után, kelés előtt, pl. Buvinol, Maloran, Dual, Stomp. Ekkor
egy vékony filmréteg keletkezik a talaj felső 1-3 cm-es rétegében, mely nem
engedi kicsírázni a kultúrnövény fölött lévő gyomokat.
A harmadikat kelés után 5 leveles vagyis max. 20 cm állapotig lehet kiadni,
pl. Titus, Tell, Pardner. A legmegfelelőbb szer kiválasztásához meg kell nézni,
hogy milyen típusú gyomok vannak többségben (egyéves vagy évelő, egyszikű vagy
kétszikű) és annak megfelelően kell kiválasztani a szert.
Kertbarátok Lapja az interneten